Belföld

Elhunyt a tanszabadság, jöhet a sorkatonaság?

Gyászos kampányával cáfolja a kormányt a Pedagógusok Szakszervezete.

Bár a kormánytól folyamatosan ezt hallani, a most záruló tanév nem volt sikeres, ezért indított a szakszervezet saját plakátkampányt. A legutolsó egy “gyászjelentés” (kiemelt képünkön), amely mély fájdalommal tudatja, hogy “a tanszabadság és a tanuláshoz való szabad hozzáférés joga elhunyt”. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke példaként hozta, hogy újra bevezetnék a kötelező felvételit a középiskolában, nyelvvizsgához kötnék a bejutást a felsőoktatásba.

Galló Istvánné szerint idén nem ért el eredményeket a sztrájkbizottság. Hiába kérték a 101 500 forintos vetítési alap emelését, legalább 30 százalékkal. 2014 előtt a minimálbérhez kötötték az illetményeket, akkor 101 500 forintban határozták meg a vetítési alapot, azóta “áll” a pedagógusok fizetése, ami az eredeti tervvel ellentétben nem emelkedik mindenkinél szeptembertől: lesz olyan, aki egy fillért sem kap. A differenciálás szempontjait még nem ismerik.

Kardinális kérdésnek tartják azt is, hogy a tantárgyfelosztás alapján egyesek 22, mások 26 órát tartanak, de túlórát nem fizetnek, így havi 45-50 ezer forinttal rövidítik meg azt, aki többet tanít.

Nem ösztönzi a továbbtanulást, hogy a kétdiplomások bére ugyanannyi, mint az egydiplomásoké. A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása ügyében sem sikerült eredményt elérni, ehhez engedély kell, amit általában megadnak, de a nyugdíjról le kell mondani, ezért az érintettek jellemzően nem vállalnak munkát.

Ó, ió, ció – konzultáció

A szakszervezeti elnök hiányolta, hogy továbbra sem foglalták jogszabályba, milyen egyeztetési kötelezettsége van a miniszternek.

Változatlanul a köznevelési kerekasztallal tárgyalnak, amelynek “semmiféle legitimitása nincs”.

Bár a kabinet nagy erőkkel dolgozik a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésén, erről sem egyeztetett szakmailag a sztrájkbizottsággal.

Galló Istvánné úgy vélekedett, komoly gondot okozott a szakképzés átalakítása: az, hogy már a hároméves szakiskolát is szakközépiskolának kell hívni. Bár megszüntették a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, tankerületeket hoztak létre, a leglényegesebb kérdésekben nem ezek döntenek, az intézményvezetőket például a miniszter nevezi ki. Az iskolák helyzete nem sokat változott: továbbra sem önállóak, nem rendelkeznek a források felett.

Probléma, hogy nem jogi eszközökkel, hanem utasításokkal, leiratokkal, körlevelekkel, “kézi vezérléssel” irányítják az intézményeket.Szeptember 1-jétől több iskola egyházi fenntartásba kerül. A kiszervezésről május 31-éig kellett volna dönteni, de ez a PSZ ismeretei szerint nem történt meg.

Arra reagálva, hogy a Klebelsberg Központ lőtér kialakításának lehetőségéről érdeklődik az intézményeknél, Galló Istvánné hangsúlyozta: fontosabb lenne tornatermeket, fejlesztőszobákat építeni. A PSZ nem tartja helyesnek az elgondolást, állami iskolában nincs helye fegyveres kiképzésnek – szögezte le. Felvetette azt is, lehet, hogy a kormány célja a sorkatonai szolgálat visszaállítása. A “Taigetosz-törvényként” elhíresült jogszabályról a PSZ elnöke azt mondta, nem megfelelő az elnevezés,  ebben az esetben a gyermekeket nem azonnali pusztulásra, hanem hosszabb kínlódásra ítélik. (MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik