Depressed teenage girl talking with a psychologist
Belföld

Taigetosz-törvény: szorongóbbá válnak a jegyek miatt rettegő gyerekek

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 06. 01. 17:52

A kormány szerint felmentés helyett fejlesztésre lenne szükség, de ennek nem adottak a feltételei.
Korábban a témában:

Ahogy arról a 24.hu-n is beszámoltunk, a parlament elfogadta a köznevelési törvény módosítását, aminek következtében a jövő évtől megszűnik annak lehetősége, hogy a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek egyes tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályozás alól.

A Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által benyújtott törvényjavaslat indoklásában az szerepelt: az értékelés és minősítés alóli felmentés „szinte automatikus alkalmazása immár rendszerszintű problémákat okoz”, a törvényalkotó szerint ezzel sem az iskola, sem a tanuló, sem a szülő oldaláról nincs motiváció a tanulási nehézségek leküzdésére.

Ettől nem lesznek motiváltak

Jávori Ildikó gyógypedagógus, a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel foglalkozó Eleven Team Alapítvány vezető szakértője a 24.hu-nak azt mondta: mindenekelőtt fontos lenne különválasztani a tanulási nehézségeket a tanulási zavaroktól. A diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia – olvasási, számolási, írási képességzavar – az utóbbiak közé tartozik. A szakértő rámutatott: a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek általában könnyítést, a tanulási zavarokkal küzdők pedig felmentést kapnak.

Könnyítés lehet például, hogy az írásbeli dolgozatot szóban is ki kell kérdeznie a tanárnak, a felmentés pedig egyebek mellett az lehet, hogy írásbeli dolgozat helyett csak szóban kell felelniük, illetve év végén jegy helyett írásos értékelést kapnak egyes tárgyakból. Jávori Ildikó szerint a gyakorlatban nem áll meg az az érv, hogy a felmentés miatt nincs motiváció a tanulási nehézségek leküzdésére:

ha ezek a gyerekek és szüleik „a jegyek miatt remegnek”, az ezzel járó fokozott stressz miatt a tanulási nehézségek mellett mentálhigiénés problémákkal is szembesülnek.

Szerinte ettől a gyerekek nem lesznek motiváltak, csak szorongóbbá válhatnak, érzelmi problémák jelenhetnek meg, ami több feladat elé állítja a gyógypedagógusokat és tanárokat egyaránt.

Nem mindenkinek jut gyógypedagógus

A törvényjavaslat indoklásában a kormány célként fogalmazta meg, hogy a felmentés helyett a fejlesztésre és a kompenzációra helyezzék a hangsúlyt. Arra a kérdésre, hogy van-e ennek az iskolákban kialakult és működő rendszere, a szakértő azt mondta: „logisztikailag van, minőségileg még gyerekcipőben jár az ügy”. Mint kifejtette, az iskolákban valóban jelen vannak a gyógypedagógusok, „utazó” gyógypedagógusok, illetve a fejlesztő pedagógusok, de nagyon sok helyen a megfelelő szakember hiánya miatt figyelmen kívül hagyják azt, hogy a tanulási zavarokkal küzdő, „disz”-es gyermekeknek gyógypedagógusra lenne szükségük, sokszor csak fejlesztő pedagógushoz jutnak.

A diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia maradandó, állandó, kikezelhetetlen állapot – mondta Jávori Ildikó, hozzátéve, hogy a gyógypedagógusoknak a tanárokkal együtt dolgozva

meg kell tanítaniuk a gyerekeket a tünetek kompenzálására, hogy ne segélyt igénylő, hanem adót fizető állampolgárokká váljanak.

Ez az együttműködés azonban csak kevés helyen valósul még meg, ráadásul a tananyag és a fejlesztés sincs szinkronban, a gyógypedagógusok a legtöbb esetben a tanórákról viszik ki a gyerekeket, akik így lemaradnak.

Emellett a „többségi” pedagógusok is gyors eredményt várnak a gyógypedagógusoktól, de mivel idegrendszeri szinten foglalkoznak a zavarokkal küzdő gyermekekkel, ez a folyamat lassú. Különböző a szemlélet, gyakoriak a viták, az összeférhetetlenségek, és bár lassan összecsiszolódik a pedagógus- és gyógypedagógus-szakma, ez nem halad olyan gyorsan, mint ahogyan a törvények változnak.

Nincs magyarázat

A köznevelési törvény módosítása azzal is jár, hogy egyes tantárgyak – így a rajz, a testnevelés, a technika, az ének-zene vagy az etika – esetén gyógypedagógus helyett a szakos tanárok is foglalkozhatnának az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos diákokkal. Az előterjesztő ezt a módosítást azzal indokolta, hogy az intézményfenntartó a „gyógypedagógus-kényszer” feloldását kérte, vélhetően szakemberhiány miatt.

Nahalka István oktatáskutató a 24.hu-nak nyilatkozva kijelentette: ez nem működő megoldás, gyógypedagógiai gondoskodást igénylő gyermekeknek gyógypedagógusokra van szükségük. Más tanárok nem kapnak olyan felkészítést, ami ezeknek a gyerekeknek a fejlesztéséhez szükséges,

ez egy kényszermegoldás, amivel a szakember szerint a kormány is tisztában van.

Arról, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek osztályozás alóli felmentésének lehetőségét megszüntetnék, az oktatáskutató azt mondta: nem érti ezt az intézkedést, és nem is hallott rá magyarázatot, még nem elfogadhatót sem. Szerinte ez a lépés azon intézkedések sorába tartozik, amelyekkel kivételeket akarnak megszüntetni, noha az élet tele van ilyen kivételekkel – vélekedett. Az, hogy a diszkalkuliás gyermekeket ezentúl matematikából osztályozni kell, Nahalka István szerint nevetséges dolog, „ilyen a világon nincs sehol”.

24.hu / Neményi Márton

Enyhe osztályzattal bekötött szemek

A Népszavának nyilatkozva Mendrey László, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy vélekedett: ezzel az intézkedéssel még több diákot terelhetnek a szakképzésbe. Arra a kérdésre, hogy valóban lehet-e ilyen mögöttes szándék, Nahalka István azt felelte, nem hiszi, hogy ezt akarhatja a kormány,

ennyi gonoszságot nem lát bele az intézkedésbe.

A kivételek megszüntetését, a központosítást látja mögötte, de szerinte a törvényalkotó sem feltétlenül tudja, mi ennek a hozadéka.

Dragomán György író, aki maga is olvasási és írási nehézségekkel küzdött kisiskolásként, a Facebookon azt írta: tanárai erőn felüli támogatásának köszönheti, ahová eljutott. „Tudom, hogy a tanárok többsége ezután is emberségesen mindent meg fog tenni azért, hogy a diákjaik teljes emberként élhessék túl az iskolát, kár, hogy ezután néha ki kell majd játszaniuk a szabályokat ehhez, úgy, ahogy régen” – vélekedett az író. Ebből kiindulva az oktatáskutatót arról is kérdeztük, mit tehet egy lelkiismeretes pedagógus ebben a helyzetben. Azt mondta: nehéz ügy, mert ettől még nem áll majd rendelkezésre gyógypedagógus, és muszáj lesz matematikából osztályozni a diszkalkuliás gyermeket is. „Nyilván valami enyhe osztályzatot adnak majd, amivel mindenkinek be tudják kötni a szemét” – vélekedett.

Nem csak az író, hanem egy elkeseredett édesanya is leírta, mit gondol az intézkedésről. Az Áder János köztársasági elnöknek címzett – az eduline-hu-n megjelent – nyílt levélben Lukácsi Krisztina így fogalmazott: „Gondolja végig, hogy ezzel a törvénnyel tehetséges, de az átlagostól kicsit eltérő diákok jövőjét teszik tönkre.”

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.