Belföld
A thermometer shows the temperature rising up to 30 degrees Celcius on a warm sunny day on July 19, 2013 in Lille, northern France. AFP PHOTO / DENIS CHARLET / AFP PHOTO / DENIS CHARLET

A 21. század végére akár nyolc fokkal is melegebb lehet a nagyvárosokban

24.hu
24.hu

2017. 05. 30. 10:53

Egy új tanulmány szerint a nagyvárosok legnagyobb lélekszámú negyedének hőmérséklete akár hét vagy annál több fokkal is magasabb lehet a 21. század végére.

A Nature Climate Change folyóiratban megjelent publikáció szerint ez a forgatókönyv akkor következik be, ha az évszázad végéig továbbra is növekedik a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyisége.

Egy ekkora hőmérséklet-emelkedésnek komoly egészségügyi kockázatai vannak, hatással lehet a munkaerőpiacra, és a természetes erőforrások, köztük a víztartalékok is veszélybe kerülnek.

A kutatás szerint a legnépesebb városokban 7 vagy több fokkal lehet majd melegebb. Ebből majdnem öt fok növekedés a globális felmelegedés hatására következik be 2100-ra. A többi pedig az úgynevezett “városi hősziget” (UHI) hatásnak köszönhető, ugyanis

a beépítettség, a sok beton és aszfalt, valamint az épületek hűtése és fűtése miatt a városokban mindig magasabb a hőmérséklet, mint a környékükön.Francisco Estrada, a hollandiai Környezeti Tanulmányok Intézetének kutatója, a tanulmány társszerzője szerint

a legnépesebb városok felső öt százalékában akár 8 vagy több fokkal is melegebb várható az évszázad végére.Estrada és kollégái kiszámolták, hogy a felmelegedés mennyibe kerül majd a városoknak. Egy középmezőnyben elhelyezkedő nagyváros 2050-re éves GDP-jének 1,4-1,7 százalékát veszíti majd el, a század végére pedig 2,3 és 5,6 százalék között lehet a veszteség.

A legsúlyosabb esetekben 2100-ra akár a GDP 10,9 százalékát is elveszítheti egy város a felmelegedés miatt – figyelmeztettek a kutatók a tanulmányban.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy jelentősen enyhíthető a városi hőszigethatás fák ültetésével, valamint a tetők és a járdák, utak hűtésével.

A városok csupán a Föld felszínének egy százalékát foglalják el, de a világ GDP-jének 80 százalékát állítják elő, és a világ energiafogyasztásának 78 százalékát emésztik fel. A globális karbonkibocsátás több mint 60 százaléka ugyancsak a városokhoz köthető.

A tanulmány elkészítéséhez a kutatók a világ 1692 legnagyobb városának 1950 és 2015 közötti adatait használták fel.

(MTI)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.