Belföld

A gödi otthon visszaéléseiért elsősorban a politikusok a felelősök – állítják a jelentéstevők

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 05. 18. 11:08

A gödi Topház dolgozói ugyanannak a visszaélésekkel működő rendszernek az áldozatai, mint az ellátottak. Ez nem menti fel őket a visszaélések alól, de a felelősség nem rajtuk van – mondja a gödi jelentést készítő szervezet jogi igazgatója. Az otthon beperelte őket, de a pert vállalják, miként a harcot is a politikával.
Korábban a témában:

Nem csak Magyarországon fordult elő, hogy a kormány nekiment a fogyatékkal élők jogaiért küzdő MDAC-nek. A magyar kormányéhoz hasonló panaszok voltak már Csehországban is 2-3 éve, de ott végül nem tettek hivatalos jogi lépéseket, mert a vádak alaptalanok voltak – mondta Ann Campbell, a Mental Disability Advocacy Centre (MDAC) jogi igazgatója a 24-nek. Magyarországon persze nem álltak meg itt.

Május elején jelent meg az MDAC jelentése a gödi Topház nevű speciális otthonról. A jelentésben nagyon súlyos állítások voltak azzal kapcsolatban, hogy a Topházban milyen állapotok vannak. A szervezet szerint a 220 pszichés beteget gondozó otthonban

  • többszörös fogyatékossággal élő embereket tesznek rácsos ágyakba,
  • zárt ajtók mögé dugják és fizikailag korlátozzák az embereket,
  • kényszerzubbonyt adtak egy fiatal fiúra,
  • nyílt sebeket hagynak kezeletlenül,
  • a lakókon pedig az alultápláltság jelei mutatkoznak.

Az MDAC fél éven keresztül próbált bejutni az intézménybe, hogy megvizsgálhassa az ott folyó munkát, mire sikerrel járt. A Magyarországon és az Egyesült Királyságban egyaránt működő szervezet akkor azt közölte: szeretné elérni, hogy zárják be a gödi otthont, és vizsgálják felül a teljes állami intézményrendszert. Ezenkívül szeretnék, ha az Európai Csalás Elleni Hivatal ellenőrizné, hogyan használták fel az EU-s pénzeket a Topház és más hasonló magyar intézmények esetében, valamint ha az Európai Bizottság megvizsgálná, sérült-e az Európai Unió Alapjogi Chartája.

Az EMMI nem sokkal a jelentés közzététele után bejelentette, hogy a kormány rendkívüli vizsgálatot indít az otthonban. Azt írták, a kormány elfogadhatatlannak tartja az intézményben történteket.

Fotó:MDAC

A speciális otthon dolgozói ezután a Magyar Nemzetnek nyilatkoztak. Azt mondták, komoly forrás- és súlyos dolgozóhiánytól szenvednek, ráadásul rossz az infrastruktúra. Szerintük még a segítőket is sokkolja olykor a látvány, és sokszor inkább máshol dolgoznak tovább. Hozzátették, hogy kevés a szakember, és a rácsos ágyra éppen azért volt szükség, mert ilyen létszám mellett nem tudnak mindenhol ott lenni. Az MDAC egyik kritikája éppen ez, hogy az ilyen nagy intézmények már a méretük miatt is a visszaélések központjai.

Voltak problémák

A Topház szerint olyan fiatalok is vannak a bentlakásos intézményben, akiknek pszichiátriai ellátásra lenne szükségük, őket mindenképp máshol kellene kezelni, de erre nincs mód. Az otthonban 9 éve lakó, most 21 éves Ádám édesanyja a lapnak azt mondta, felháborítja, ahogy az intézmény dolgozóit támadják. Elmondta, hogy heti háromszor megy fiához, de sose tapasztalta, hogy a gondozók bántották volna a gyerekeket, inkább erőn felül dolgoznak értük.

Nem sokkal ezután kiderült, hogy már évekkel ezelőtt is súlyos gondok voltak abban az intézetben, amit a Topház eddigi vezetője korábban vezetett. A pilisvörösvári Napsugár Speciális Otthonban borzasztó állapotok voltak.

Fotó:MDAC

Az otthon többször is bekerült a hírekbe az ott uralkodó rossz körülmények miatt. 2007-ben egy volt dolgozó azzal fordult az ombudsmani hivatalhoz, hogy két éjszakás nővér jut 112 lakóra, nem megfelelőek a higiéniás körülmények, a betegek pedig ótvarosak és rühösek. Nem kapnak eleget enni és a “fekvő pépes” betegek számára a maradék ebédet darálják le. Szabó Máté országgyűlési biztos kérésére az illetékes gyámhivatal szakreferense kivizsgálta a panaszt. Kiderült, hogy nem volt nemenként elkülönített vécé, és a zsúfoltság miatt a halottakat sem tudták elkülöníteni.

Tavaly novemberben mégis ennek az otthonnak a vezetőjét, Lantosné Berkesi Juditot tették a gödi otthon élére. Hogy aztán a mostani jelentés kikerülése után felfüggesszék posztjáról.

A fordulat viszont csak ezután jött. A Magyar Idők nevű kormánylap először megírta, hogy újabb lejárató kampány folyik hazánk ellen. És nem egyszerű lejárató kampány, hanem Soros György mesterkedése, ugyanis a Mental Disability Advocacy Centre-t a Soros-féle Open Society Foundation alapította 2002-ben és azóta is a szervezet egyik támogatója.

Ezután, nem törődve azzal, hogy az EMMI vizsgálatot folytat, a dolgozók meg már tavaly vizsgálatot kértek az állapotok miatt, a rendőrség kivonult a Topházhoz, Czibere Károly államtitkár pedig kijelentette, hogy

egy nemzetközi civil szervezet által készített fényképek nem alapozzák meg azokat a súlyos megállapításokat, amelyek megjelentek a sajtóban.

Czibere azt mondta, hogy az emberek ne higgyenek a szemüknek, mert amit látnak, az nem úgy van.

Amit az MDAC látni vélt, az nincs. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a szervezet engedély nélkül ment be, illegálisan fényképezett, nem volt joga ahhoz, hogy a gyerekek beleegyezése nélkül róluk fotót készítsen, és azt a gyámok engedélye nélkül közzétegye. Jogsértésen keresztül nincs jogérvényesítés.

Ezután a Topház feljelentést tett a jelentést készítő MDAC ellen.

Volt engedély

A perrel kapcsolatban megkerestük Ann Campbellt, a MDAC jogi igazgatóját. Campbell azt mondja, az MDAC munkatársainak minden alkalommal engedélye volt belépni az épületbe, sőt, engedély nélkül nem is tudtak volna bemenni, hiszen őr áll a bejáratnál.

A különböző szobákba szintén nem tudtunk volna bejutni, ha nem nyitják ki az ajtókat a dolgozók. Sőt, a jelentésben többször is megemlítjük, hogy beszélgettünk az ott dolgozó emberekkel, tehát tudták, hogy ott vagyunk. Mi több, még az is megtörtént, hogy néhány percig nem tudtunk kijönni az egyik szobából, mert nem hallották meg a kopogásunkat, de végül kiengedtek minket.

Ez volt az első olyan alkalom, hogy mind az öt részleget meg tudták nézni, mondja Campbell. Korábban egy-két részlegbe bejutottak, voltak például a női részlegen és a “Család csoportban” is. A riportban egyébként elmondják, hogy mind az öt részlegben tapasztaltak nagyon komoly problémákat, de néhány rész különösen súlyos volt. A férfiaknak fenntartott szobákban felháborító állapotok voltak.

Campbell szerint erősen kifogásolható, hogy egy ehhez hasonló perrel próbálják őket elhallgattatni, és elterelni a figyelmet az ügyekről, amelyekről beszélnek.

A kormány az idejét arra pazarolja, hogy minket vizsgáljon, ahelyett, hogy felderítenék a súlyos visszaéléseket, amiket feltártunk.

Azt is elmondja, hogy minden vizsgálattal együtt fognak működni, nyitottan, átláthatóan működnek, és a továbbiakban is így fognak. De szerinte nehéz felfogni, hogy Magyarországon per indul egy olyan szervezet ellen, amelyik valójában segíteni szeretne.

A kormánynak épp nagyon kényelmes, hogy külföldi ügynökként bélyegezzen meg minket

– mondja Campbell, és a tervezett civiltörvény szerint tényleg annak számítanának.

Ez nem fog változtatni azon, ahogy a munkánkat végezzük. Most is nagyon szigorú ellenőrzés alatt állunk, évente ellenőriznek minket a magyar hatóságok, és jelenleg is évente közöljük a pénzügyi elszámolásunkat. Együtt fogunk működni az új elvárásokkal is, de ez csökkenti majd azokat az energiákat, amiket az áldozatok védelmére tudunk fordítani.

Campbell szerint ennek ellenére nagyon frusztráló, hogy teljesen alaptalan vádakkal illetik őket.

A dolgozók a rendszer áldozatai

Az MDAC egyébként nem az Európai Bizottságnak dolgozik, de több olyan projektet, amiken dolgozik, részben az Európai Bizottság támogat. Ilyenek a magyarországi monitorozási projektek is, de a Topházzal kapcsolatos beszámoló nem tartozott ezek közé. Campbell azt mondja, a riportjuk bemutatása miatt tartottak egy sajtótájékoztatót, ahova meghívták Frans Trimmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét is, de nem kaptak hivatalos választ – úgy tudják, szabadságon volt.

Az Európai Bizottság ellenőrzi a munkánkat, és azt szeretnénk látni, hogy azokat a támogatásokat is ennyire szigorúan ellenőrzik, amiket egyébként Magyarországnak adnak olyan intézmények működtetésére, mint a Topház.

Nagyon fontos kérdés, hogy a Topház működésében ki a hibás: a magyar állam, mert nem ellenőrizte elég alaposan a működést, a Topház vezetői, vagy pedig azok, akik a Topházban dolgoznak.

Campbell szerint a Topház dolgozói ugyanannak a folyamatosan visszaélésekkel működő rendszernek a részei, mint az ott ápolt emberek. Ez nem menti fel őket azok alól a visszaélések alól, amiket esetleg elkövettek, de végső soron a magyar kormány volt az, amelyik aláírta CRPD-t (erről később), és megígérte, hogy bezárja az ehhez hasonló intézményeket. Külföldön is nagyon pontosan ismert, hogy az ehhez hasonló intézmények folyamatos problémákat okoznak.

Fotó:MDAC

Campbell szerint nagyon úgy tűnik – a kormány reakcióiból legalábbis -, hogy egyszerűen nem értik, hogy pontosan milyen nemzetközi kötelességekbe egyeztek bele. Szerinte nagyon komoly igény lenne arra, hogy a politikusokat is képezzék azzal kapcsolatban, hogy milyen jogaik vannak az ellátottaknak, illetve milyen kötelezettségeik a politikai döntéshozóknak.

A nemzetközi együttműködésnek nem lehet csak az része, hogy felhasználják az európai uniós támogatásokat, a szakértők bevonásának és a velük való együttműködésnek is annak kell lennie.

Bezárják

Térjünk vissza kicsit még a CRPD-ként említett megegyezéshez, amit a kormány aláírt. Ez a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló egyezmény rövidítése, és a kormány tényleg aláírta. Az egyezmény kiköti, hogy az ilyen intézményeket meg kell szüntetni, mert a méretük miatt is folyamatos problémák vannak velük.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a jelentés kikerülése után el is mondta, hogy a kormány célja, hogy megszüntesse a nagy intézményeket, és az ott lakó fogyatékos és pszichiátriai betegeket családiasabb környezetben, kisebb létszámú otthonokban helyezze el. A kiváltási program keretében a gödi Topház Speciális Otthont is bezárják a közeljövőben, állítja a főigazgatóság.

Azt is elmondták, hogy a kormány az év elején döntött arról, hogy öt évvel lerövidíti, azaz felgyorsítja a kiváltási folyamatot. Nagyobb hangsúlyt kap a helybeli közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a foglalkoztathatóság biztosítása. A kiváltási program első körében körülbelül 2500 fogyatékos ember költözhet ki a jövő év végéig a nagy létszámú szociális ellátó intézményekből, a célra 21,8 milliárd forintot fordít a kormány.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Stressed out businesswoman on her computer.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.