Belföld

Milliárdokat költenek el Budapest2024 néven, noha az olimpiai pályázatot visszavonták

Három és fél milliárd forint támogatást adott decemberben a kormány a nem kiemelt sportágaknak Budapest 2024-es olimpiai pályázatához kapcsolódó támogatásként. Noha a projekt leállt, a pénzt nem kell visszafizetni: lesz iskolai golfprogram és íjászközpont egyaránt. Több szövetség viszont hallgat arról, mire költi a kiutalt közpénzt. Mi épül például Alcsútdobozon?

Nem kell visszafizetniük a pénzt azoknak a sportági szövetségeknek, amelyek Budapest 2024 fedőnéven kaptak állami pénzt a múlt év végén annak ellenére sem, hogy a főváros visszavonta olimpiai pályázatát – ez derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának lapunknak küldött válaszából.

A kormány a december 20-i Magyar Közlönyben tette közzé a döntést, minek nyomán nagyjából 3,5 milliárd forintot oszt szét a kiemelt sportágak körébe nem tartozó szakágak között. Több százmilliónak örülhetett a többi közt a rögbi-, az íjász- és a golfszövetség is.

Mennyi? Három és fél milliárd!

A kormány a december 20-án közzétettek szerint 3,464 milliárd forintot osztott szét a nem kiemelt sportágak között a Budapest 2024-projekthez kapcsolódó támogatásként. A lista (a sportágfejlesztésre és az eseményre kapott összegekkel., millió forintban) Golf: 232. Gyeplabda: 10 (7+3). Íjászat: 581 (571+11). Karate: 70 (60+10). Lovassport: 433. Műugrás: 41. Rögbi: 479 (454+25). Súlyemelés: 202. Szinkronúszás: 150. Szörf: 66. Taekwondo 131 (61+70). Tollaslabda: 235 (195+40). Triatlon: 597 (247+350). Vitorlázás: 171 (161+10). Edzők társasága: 66.

A támogatások egyik különlegessége, hogy a kormány a 2024-es olimpiai pályázathoz kapcsolódó projektként jelölte meg azokat. A tárca a 24.hu kérdésére azt írta, azért nem kéri vissza a pénzt, mert attól, hogy Budapest nem kandidál, az egyes szövetségek sportszakmai céljai – amelyek elérésére a pénzt kapták – nem változtak, így nincs ok a pénz visszavételére. Az Emmi szerint fontos a nem kiemelt sportágak felzárkóztatása, ezért számolhatnak állami forintokkal egyebek mellett népszerűsítő programjaik megvalósítására, infrastrukturális problémáik orvoslására, valamint a minőségi felkészülés feltételeinek megteremtésére.

Iskolai golf, Alcsútdoboz, íjászközpont

Megkerestük az érintett sportági szövetségeket, hogy megtudjuk, tételesen mire költik a kiutalt pénzt, ám többen hallgattak arról, mire megy a közpénz. A válaszolók között is volt, aki csupán arról tájékoztatott, minden rendben lesz.

Ennél részletgazdagabban számoltak be terveikről a golfozók. A szövetség 232 millió kapott, ennek felhasználásakor az utánpótlás áll a fókuszban.

A legnagyobb tétel szállások kialakítására megy el: 100 milliót költenek arra, hogy legyen saját otthona a junior golfakadémia növendékeinek a Pannónia Golfklubban. Amely nem máshol van, mint Alcsútdobozon, Felcsút szomszédságában. 

 

Persze a sportági vezetők nem csupán Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő térségében ruháznak be: 60 milliót szánnak például a junior golfakadémia működtetésére és az iskolai golfprogram finanszírozására. A tervek szerint golfpályák közelében lévő intézményekből hordják majd játszani a gyerekeket. „Megfelelően kvalifikált” külföldi edzőt is hoznak 12 millióért.

A golfozók 232 milliós ajándéka eltörpül az íjászok 571 milliós támogatásra mellett. Igaz, ennek az összegnek a nagy része egyetlen beruházásra összpontosul: 550 millió forintból építenek íjászközpontot. A szövetség válaszában felhívja a figyelmet arra, hogy a centrum nem csupán az élversenyzőket, hanem az utánpótlás-nevelést, a szabadidősportot is szolgálja. Azaz nem csak az „az olimpián szereplő reflexíjászok”, hanem „a csigás pályaíjász, a terepíjász, a 3D íjász, a történelmi íjász szakág” igényeit is kielégíti majd. A részletes elszámolásból kiderül, hogy ez a sportág is számol iskolai programmal, amire 10 milliót szán.

A harmadik, terveit tételesen bemutató szövetség a gyeplabdázóké volt. Annak ellenére is, hogy a röpködő tíz- és százmilliók között e sportágnak meg kellett elégednie 7 millió forinttal. Ebből jórészt a válogatottak versenyeztetésére futja, például az Eb-szereplés finanszírozására.

Akik hallgatnak a közpénzről

A néhány válaszoló szövetség mellett többségben voltak azok, akik egy mondatban feleltek, esetleg némák maradtak, miközben másfél hónapot vártunk arra, hátha válaszolnak.

A Magyar Szinkronúszó Szövetséget – amelynek elnöke Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója – például 150 millió forinttal lepték meg, ám a szervezet érdeklődésünkre csak annyit közölt, ellenőrizhetően és átláthatóan használják majd fel az összeget. A legbőkezűbben támogatott szövetség az Orbán Viktor fogorvosa, az állammal más területeken is kiemelkedően együttműködő Bátorfi Béla vezette triatlonszövetség: 247 millió megy oda sportágfejlesztésre, további 350 millió pedig hazai rendezésű esemény támogatására. Mindkét tétel a visszavont Budapest 2024-projekthez kapcsolódóan.

Kérdeztük a szövetséget a részletekről, a válaszként küldött hosszú írás inkább elméleti bevezetés, semmint konkrétumok sora. Annyi azért kiderül belőle, hogy jut majd utánpótlás-nevelésre, szervezetfejlesztésre (online nevezési rendszer kialakítására), sportdiplomáciai feladatok ellátására. A szövetség egyúttal azt is jelezte, hogy válaszát csak teljes terjedelmében közölhetjük, ám ettől – kegyeleti okokból – eltekintettünk.

A 433 milliónak örvendező lovasok megnyugtattak, hogy az előírtaknak megfelelően használják fel a pénzt. A szörfösök pedig jelezték, inkább személyes konzultáción számolnának be a részletekről.

Igaz, még ezeket a szűkszavú válaszokat is alul lehetett múlni, elvégre a majd félmilliárddal megajándékozott rögbisek, a tollaslabdázók, a karatésok, a taekwondósok, a súlyemelők sem gondolták úgy, hogy válaszolniuk kellene arra a kérdésre, mire költik a közpénzt.

Tanári megoldás

A sportági szövetségek támogatásainak sorában némiképp váratlanul tűnt fel a Magyar Edzők Társasága, amelynek 66 millió forintot irányoztak elő. A szervezet az elsők között válaszolt kérdésünkre: a levélből kiderült, egyetlen forintot sem használtak fel a pénzből, amely azt szolgálta volna, hogy a sikeres 2024-es budapesti pályázat után minden sportágban megfelelő színvonalon teljesítő magyar versenyzők álljanak rajthoz. A példa a brit program lett volna: a londoni játékok előtt a szigetországban többéves projekt keretében próbálták szakmailag is felzárkóztatni az ott nem létező vagy vegetáló szakágakat. Az Edzők Társasága azt közölte: a Testnevelési Egyetemmel együtt dolgoz ki javaslatot a pénz felhasználására, olyan programot szeretnének, amely az edzőképzés fejlesztésével járul hozzá a versenysport sikeresebbé tételéhez.

Azaz a Magyar Edzők Társasága pontosan úgy viselkedik, mintha Budapest 2024-es olimpiai pályázatát visszavonták volna, s mintha felelőssége lenne azért, hogy a közpénzt mire költi. 

(Kiemelt képünk illusztráció. MTI / Oláh Tibor)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik