Belföld

Iskolai buszoztatás: törvényt módosítanak, hogy a Kliknek ne kelljen kártérítést fizetnie

A tizenhét halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset után a kormány egyik első jogi lépése az lehet, hogy korlátozza az iskolák – ezzel együtt az állami fenntartó, a Klik – anyagi felelősségét arra az esetre, ha a külföldi utakon baj érné a diákokat. A buszos külföldi kirándulások előtt kötelező lesz személyre szóló balesetbiztosítást kötni – vagy a szülőnek, vagy az iskolának –, ez azonban furcsa módon nem vonatkozik a környező országokba tett kirándulásokra.

Nagy elszántságot mutatva vágott a bele a kormány az iskolai utazások biztonsági szabályainak átalakításába a januári veronai buszbaleset után.

Kovács Zoltán kormányszóvivő február közepén bejelentette, hogy változtatások lesznek a szabályozásban, de előtte kikérik az emberek véleményét is. A kormány internetes konzultációt indított, amelyben többek között az éjszakai buszutak engedélyezhetőségéről, a buszokkal szemben támasztott műszaki paraméterekről és a sofőrök egészségügyi alkalmasságáról lehetett véleményt nyilvánítani. Ezzel egy időben az állami intézményfenntartó, a Klebelsberg Központ (Klik) levélben kérte az iskolákat, a kirándulásokat úgy szervezzék, hogy a buszsofőrök 23 és 4 óra között mindenképpen egy szálláshelyen tartsanak pihenőt.

A két hónapos rákészülés után a kormányhonlapon meg is jelent a külföldi utazásokat érintő egyik első törvénymódosítás, de

nyoma sincs benne a biztonságot növelő intézkedéseknek.

A javaslatcsomag bevallott célja, hogy csökkentse az iskolák, illetve rajta keresztül a Klik kártérítési felelősségét.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített módosítás indoklásában az áll, hogy

a javaslat a köznevelési intézmény objektív kártérítési felelősségét azokra a káreseményekre korlátozza, amelyek elhárítására az intézménynek módja és lehetősége van.

A köznevelési törvényben most az szerepel, hogy

az óvoda, az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Ez egészülne ki most azzal, hogy

a tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.

Vagyis a javaslat szerint az iskolákra csak az általános kártérítési szabályok vonatkoznának, és a külföldi iskolai kirándulás, illetve több napos iskolai kirándulás előtt olyan felelősségbiztosítást kell kötnie a szülőnek, az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek a kedvezményezettje a tanuló kell, hogy legyen.

Fotó: Thinkstock

A kötelező diákbiztosítások előírása nyilvánvalóan azzal a céllal fogalmazódott meg, hogy csökkentse, sőt kizárja az iskolák perelhetőségét a veronaihoz hasonló tragédiák esetén.

Éppen ezért a javaslat legnehezebben érthető része az, hogy az egész nem vonatkozik az úgynevezett határon túli kirándulásokra.

Az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése után az iskolák számára kötelezővé tette a környező országok magyarlakta területeinek látogatását. Az Emmi új javaslata pedig külön kitér arra, hogy meghatározza a külföldi kirándulás fogalmát. Az áll benne, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001-es törvény hatálya alá tartozó államok – tehát Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna – területére irányuló kirándulások kivételt képeznek.

Magyarán a romániai utak nem minősülnek külföldi kirándulásnak, az ausztriai buszos túrák viszont igen.

A kivételezés azért is furcsa, mert a most beterjesztett, és gyakorlatilag csak a húsvéti ünnepek alatt véleményezhető javaslat más vonatkozásban is kiemelten foglalkozik a határon túli kirándulásokkal. Az Emmi a köznevelési törvény módosításával azt javasolja, kötelezően vegyék nyilvántartásba, hogy egy-egy diák járt-e valamelyik évfolyamán a magyarlakta területeken.

Amennyiben a parlament is elfogadja a módosítást, a határon túli kirándulásról szóló információ bekerül minden diák személyi adatai közé a központi nyilvántartásban, valamint a köznevelési intézmény saját – a diák személyes és fejlődési adatairól vezetett – nyilvántartásába is. Ezek az adatok gyakorlatilag egy életen át elkísérik a diákokat.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik