Man sits in front of a blank monitor in dark room
Belföld

Egy tudósítás is öngyilkosságba lökhet valakit

Balavány György
Balavány György

2017. 04. 25. 20:34

A témával foglalkozó szakemberek szerint a Magyarországon megjelenő hírek gyakran ártanak az öngyilkossági gondolatokkal küzdőknek. Pedig lehetne másként is csinálni.
Korábban a témában:

Egy felelőtlenül megírt cikk vagy akár egy cím végső lökés lehet egy öngyilkossági krízisbe jutott olyan embernek  – állítják egyöntetűen a szakemberek.

A Kék Bálna-jelenség apropóján a médiahatóság a WHO (Egészségügyi Világszervezet) irányelvei alapján kidolgozott ajánlást adott ki a sajtó számára. Az öngyilkosságmegelőzésért tevékenykedő Lélekben Otthon Alapítvány vezetője, Oriold Károly művészetterapeuta szerint az ajánlás már 1999-ben elkészült, de ritka, amikor azt az újságírók megfogadják. Sőt, legtöbbször a média az öngyilkosságokról hírt adva hozzájárul, hogy erkölcsi magasságokban érezze magát az olvasó, az események kívülálló tanújaként, akinek joga van megítélni a szereplőket.

Megkérdeztük a Péterfy Sándor utcai kórház krízisintervenciós osztályának főorvosát, Szilágyi Simont, illetve Bérdi Márk pszichológust is – osztják azt a nézetet, hogy a média jelentős rizikófaktor.

A Werther-hatás

Nemrégiben Sándor Mária öngyilkossági kísérletét a sajtó széles körben a részletek bemutatásával tálalta. Általános volt a Felvágta ereit a fekete ruhás nővér típusú címadás. Sokan szélsőséges módon reagáltak a hírre. A legnagyobb megdöbbenést a salgótarjáni önkormányzat népjóléti bizottsága elnökének bejegyzése váltotta ki, amikor a Facebok-oldalán azzal nyugtázta az eseményt, hogy „kár, hogy túlélte”, illetve „nem tartom embernek, aki öngyilkosságot követ el”.

Oriold Károly szerint ebben a legszomorúbb, hogy nem elszigetelt eset, van egy jelentős réteg, amely stigmatizálja a kétségbeesett embereket.

Bérdi Márk az úgynevezett Werther-hatásra hívja fel a figyelmet: a XVIII. századi Európában Az ifjú Werther szenvedései című regény nyomán döbbenetes öngyilkossági hullám indult, követve a főhős által adott mintát. Mára rengeteg tudományos kutatás alátámasztotta az utánzó magatartás jelentőségét az öngyilkossághoz vezető úton, és a média ma sokkal inkább jelen van az életünkben, mint Goethe idején könyvek formájában volt.

Oriold emlékeztet: Molnár Csilla Andreáról, az első magyar szépségkirálynőről megírta a korabeli sajtó, hogy milyen módon végzett magával, és néhány hónap alatt több százan lettek ugyanúgy öngyilkosok.

Évekkel ezelőtt két lány vegyi anyagokkal lett öngyilkos, megmutatta a Tv2 híradója, hogy ezt az anyagot ebben a boltban vették, ezt abban, és ha ezt a kettőt vegyítik, akkor jön létre a halálos szer. Nem sokkal később önkénteseink nem egy szülővel beszéltek, akinek gyermeke ugyanígy lett öngyilkos nem sokkal a tett után.

Vannak szimbolikus helyek, ahol szinte divat öngyilkosságot elkövetni, ilyen egy bizonyos vasúti híd Magyarországon vagy a San Franciscó-i Golden Gate, ahonnan 75 év alatt legalább 1600-an vetették le magukat. A nyolcvanas években Bécsben gyakori volt a metró elé ugrás, tele volt ilyen hírekkel sajtó. De az újságíróknak sikerült összehozniuk egy megegyezést, hogy nem írnak erről. Egyetlen év alatt az ily módon elkövetett öngyilkosságok száma tíz százalékra zuhant vissza, és két éven belül szinte nullára – állítja Oriold.

Az akaraterő diadala

A Kék Bálna-jelenség esetében az a legveszélyesebb, hogy az öngyilkosságot úgy állítják be, mint hőstettet, az akaraterő vagy az önállóság diadalát. Ez különösen serdülőknél, illetve labilisabb személyiségű felnőtteknél nagyon rizikós – teszi hozzá Szilágyi Simon. – Az irodalmi művekben ennek egyfajta romantikus, elvont megjelenítését látjuk. Ezek nagyon értékes darabok, sok mindent elmondanak az emberi lélekről, de attól még nem mindenben igazak.

Rómeó és Júlia története egy szakember szemével hamis.

Ha mindketten borderline személyiségzavarban szenvednek, és hasonló gyermekkori traumák sora érte őket, illetve nagyon labilisak, akkor talán hiteles, de a Shakespeare-dráma folyamán nem viselkednek úgy, hogy betegnek lehetne tekinteni őket. Önmagában a meghiúsult szerelem nem vezet öngyilkossághoz. Ugyanakkor egy olyan történet, akár a jelenbe ágyazva, ahol a fiatalok a közös öngyilkosságot választják, mert nem lehetnek egymáséi, és ez hőstettként jelenik meg, őrülten veszélyes.

– Nagyon sokat segítene a média, ha az öngyilkosságok pontos leírása helyett arról adna részletes tájékoztatást, hogy a magyar pszhichoterápiás szakemberek nagyon jók, a magyar pszichoanalízis világhírű – teszi hozzá Oriold Károly.

Azt kellene hirdetni úton-útfélen, hogy nincs reménytelen helyzet, és mindig van kitől segítséget kérni.

A Werther-hatásnak van ellentéte is, amit Papageno-hatásnak neveztek el, arra utal, hogy a problémamegoldást fejlesztve, alternatívákat felmutatva lehet a krízisben levőknek segíteni. Mozart operájában Papageno is öngyilkosságot fontolgat, de a jövőjére vonatkozó perspektíva (Papagenával közös tervük, hogy gyerekeik lesznek), a közösségi támogatás segít neki kijönni a krízisből – teszi hozzá Bérdi Márk.

Ami kerülendő

A WHO tudományos kutatásokra alapozó ajánlása, amelynek rövid összefoglalója itt, részletesebb kifejtése itt olvasható, a többi közt a következőket kéri az újságíróktól:

 

  • Mellőzzük a helyszínről készült fényképeket, videókat
  • Ne említsük, főleg ne részletezzük a módszert
  • Ne tegyünk közé a gyászoló családról, barátokról, temetésről készült fényképeket
  • Ne ábrázoljuk úgy az öngyilkosságot, mintha megoldást jelentett volna valakinek („Öngyilkosságba menekült a rákbeteg sztár”)
  • Kerüljük az öngyilkosság romantizálását, szépítését
  • Ne beszéljünk az öngyilkosságról úgy, mint a bűntényekről („Éjfélkor követte el tettét”)
  • Kerüljük a leegyszerűsítő magyarázatokat („Megölte magát szerelmi bánatában”, „Adóssághegyek miatt lett öngyilkos”)
  • Kerülendő az ironizáló megközelítés („Öngyilkosságát is elrontotta a féltékeny férj”, „Darwin-díjas halálugrás”)
  • Minden szuicid magatartást komolyan kell venni, a ezért bagatellizáló kifejezések használata is kerülendő („Csak segélykiáltás volt)
 Szükség esetén ingyenesen hívható 116-123-as vagy a 06-80/820-111-es krízisvonal. Ha úgy érzi, segítségre lenne szüksége, olvassa ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk.
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.