AppleMark
Belföld

Visszavágtak Orbán védelmezőjének a Guardianben

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 04. 24. 13:43

Ha valami úgy néz ki, úgy úszik és úgy hápog, mint egy demokráciát aláásó kormány, akkor valószínűleg az is – írták Tibor Fischernek.
Korábban a témában:

Négy válaszlevelet is közölt hétfői számában a brit Guardian az után, hogy múlt pénteken Tibor Fischer magyar származású brit regényíró Orbán Viktor és kormánya intézkedései mellett állt ki a napilapban.

Fischer: Magyarországon több párt van, mint Amerikában

Fischer azt írta, Magyarország demokrácia, sokkal több párt működik, mint Amerikában, amely „egyetlen pártra van attól, hogy egypártrendszer legyen”. Szerinte nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy Magyarországon ne lenne sokszínű tájékoztatás, „hosszú listája van azoknak a televíziócsatornáknak, rádióknak, nyomtatott és internetes sajtótermékeknek, amelyek nem hogy kritikusak Orbánnal szemben, de egyenesen a gyalázása mellett kötelezték el magukat”.

A menedékkérőkkel kapcsolatos bánásmódról azt írta: lehet, hogy a határon való őrizetbe vételük nem az ideális megoldás, de Orbán legalább tesz valamit. A leggusztustalanabbnak az antiszemitizmus vádját tartja, hiszen „Orbán volt az, aki bevezette a holokauszttal kapcsolatos oktatást az iskolákban, keresztülvitte a holokauszttagadást tiltó törvényt, és az ő kormánya finanszírozta a Saul fiát, ami Oscart nyert”.

Kitért a CEU ügyére is: szerinte a Közép-európai Egyetem kivételezett bánásmódot akar, noha a felsőoktatási törvény módosítása ellenére ugyanazokban az épületekben, ugyanazokon a kurzusokon „folytatódhat ugyanaz a nyafogás Orbánról és az ő gonoszságáról”. Ami nem folytatódhat új szerződés nélkül, az az, hogy az egyetem Amerikában akkreditált diplomát adhasson ki anélkül, hogy kampuszt működtetne ott – visszhangozta a kormányzati álláspontot Fischer, aki szerint a CEU-nak meg kell felelnie a törvényeknek, aztán jövőre mindenki szavazhat Orbán ellen.

Ignatieff: a CEU nem kér semmiféle kivételezést

A Guardianben hétfőn közölt válaszok között volt Michael Ignatieff, a CEU rektorának írása. Az áll benne: Tibor Fischer úgy festi le a magyarországi demokrácia helyzetét, ahogy akarja, de nem lehet elmenni azon állítása mellett, hogy az egyetem nem felel meg a törvényeknek. Az elmúlt 25 évben az intézmény együttműködött a magyar hatóságokkal minden ügyben, és a magyar akkreditációs eljárásoknak való megfelelésüket újra és újra megerősítették az illetékes minisztériumok tisztviselői.

Ignatieff felhívta Fischer és az olvasók figyelmét arra, hogy az egyetem soha nem akart semmiféle kivételezést, ellenben számos intézmény, köztük a Magyar Tudományos Akadémia nyilvánosan fejezte ki, hogy támogatja az egyetemet az akadémiai szabadságért folytatott közleményében. Rámutatott arra is, hogy a CEU-n kívül több mint két tucat amerikai egyetem működik világszerte, amelynek nincs kampusza az Egyesült Államokban.

Swain: nem elég magyarul beszélni, a történelmet is ismerni kell

Nigel Swain, aki a liverpooli egyetemen Kelet-Európa huszadik századi történelmével foglalkozik, úgy vélte: Budapesten kívül nehezebben hozzáférhetőek az ellenzéki médiumok, és egyre inkább a Jobbik számít hatékony ellenzéknek, nem azok a pártok, amelyek a liberalizmus, illetve a szociáldemokrácia mellett kötelezik el magukat.

Sőt, azt is írta, hogy az antiszemitizmus mélyen kódolva van a Fidesz Magyarországában, és ahhoz, hogy ezt felismerjük, nem elég magyarul beszélni, de tisztában kell lenni a magyar történelemmel is – mely dátumokat ünneplik és milyen, a két világháború közötti politikusokat vesznek elő nemzeti hősként.

Jeschke: a vélemények sokszínűségéről is szól a CEU ügye

Felix Jeschke, a Cseh Tudományos Akadémia kutatója azt írta: Fischer érvelése a lex CEU-ról szóról szóra ismétli a magyar kormány szólamait, de nincs értelme. A CEU korábban teljesítette a magyarországi jogi követelményeket, és Jeschke tudomása szerint soha nem konkretizálták, mik is azok a „hiányosságok”, amiket számon kérnek az egyetemen.

Szerinte azért vannak tüntetések, mert az új törvény ellehetetleníti a CEU működését, de ez nem csak a CEU-ról szól – a magyar kormány azért akar kiszorítani egy befolyásos egyetemet, mert nem illeszkedik politikai ideológiájához. Ez az akadémiai szabadság mellett a vélemények sokszínűségéről, a demokráciáról is szól – írta Jeschke.

Dooley: a szabadság Európában sokkal többről szól az időközönkénti választásoknál

Brian Dooley, a Human Rights First emberi jogi szervezet vezető tanácsadója szerint az, aki azt állítja, hogy Orbán nem a demokrácia ellensége, az a szőnyeg alá söpri a miniszterelnök támadását a civil társadalom ellen.

„Fischer azt mondja, hogy a Bécstől nyugatra élők nem értik, mi zajlik Magyarországon, de azok a tízezrek, akik utcára vonultak Budapesten a CEU bezárása ellen, bizonyosan értik, és az egyetem elleni támadást annak látják, ami: az akadémiai szabadság és a kritikus gondolkodás megszüntetésére tett próbálkozásnak” – írja Dooley.

Szerinte az európai szabadságfogalom sokkal többről szól, mint hogy időközönként választást tartsanak, arra is szükség van, hogy ösztönözzék a civil társadalom erős és kritikus intézményrendszerének kialakulását, és ne ellehetetleníteni próbálják azt.

Orbán és védelmezői úgy nevezik, ami Magyarországon folyik, ahogy akarják, de ha valami úgy néz ki, úgy úszik és úgy hápog, mint egy demokráciát aláásó kormány, akkor valószínűleg az is

– zárta levelét a tanácsadó.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. június 13.
Polt Péter legfőbb ügyész (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. június 13-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.