Hungarian Prime Minister Viktor Orban gestures as he attends a session at parliament on November 8, 2016 in Budapest, after a parliamentary vote on a constitutional amendment to ban the mass relocation of migrants.
Hungary's radical right Jobbik dealt all-powerful Prime Minister Viktor Orban a rare defeat as it blocked his bid to change the constitution to bar the resettlement of refugees. / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Belföld

Azt követeli az ellenzék, amivel nem győzhet

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2017. 04. 21. 07:00

A jelenleg hatályos, többségi választási rendszer egyértelműen torzít és a győztest jutalmazza – de nem a Fideszt. Arányos rendszerben pedig nem győzne az ellenzék.
Korábban a témában:

Bocsánat a durvaságért, de aki azt tényként közli, hogy „a mai választási rendszerben nem lehet legyőzni a Fideszt” meg „a Fideszre van írva a rendszer”, az síkhülye.

Ezt írta publicisztikájában Ceglédi Zoltán politikai elemző. Indoka szerint nem a Fidesz, hanem a győztes visz mindent a jelenlegi választási rendszerben, az ellenzék pedig egy arányosabb szisztémában sem állna győzelemre. Viszont ha sikerülne megszólítani a bizonytalanok közül egymillió új szavazót, akkor leváltható lenne az Orbán-kormány.

*

Gulyás Márton az egyik leghangosabb kormányellenes tüntetésen bejelentette, választási mozgalmat indít, egyetlen céljuk, hogy az év végéig arányos választási rendszert kényszerítsenek ki. Egy év van a választásokig, de a meccs még nem lefutott. Ugyan a mostani ellenzéki pártoknak három évük volt, de nem tettek semmit.

Mint marhák a vágóhídon, gyalogoltok a kések felé

– mondta Gulyás. Szerinte egyértelmű a képlet: vagy szabad verseny lesz, vagy velünk marad a Fidesz.

Gulyás Márton
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás

Régen és most

Amikor még 386 tagú volt az Országgyűlés, akkor volt 176 egyéni választókerület, listáról pedig 210 képviselő került be a parlamentbe. Vagyis a képviselők csaknem 60 százaléka listáról érkezett, ez arányosította a rendszert. Amióta – 2012, a gyakorlatban a 2014-es választás óta – 199 képviselő van (a területi és a kompenzációs listákat eltörölték, csak országos lista létezik) és közülük 106 egyéni bejutó, listáról mindössze 93-an érkeznek, ami az összes képviselő nagyjából 45 százaléka, a többi között ezért is torzít a rendszer. Meg a választókerületek újrarajzolása miatt, amikor a Fidesz saját maga számára kedvező módon alakította a választási földrajzot.

A rendszer egyértelműen torzít és a győztest jutalmazza, de nem a Fideszt, ezt fontos hangsúlyozni. A 2014-es választáson a Fidesz a listás szavazatok 44,87 százalékát szerezte meg, amivel a parlamenti mandátumok 66,83 százalékát vitte el.

Ezzel szemben az ellenzéki pártok valamelyikének listájára a szavazók 55,13 százaléka voksolt, de csak a parlamenti mandátumok 33,17 százalékát szerezték meg. Leegyszerűsítve: 2014-ben számos olyan szavazó volt, aki valamelyik későbbi ellenzéki pártra szavazott, de az ő szavazatából végső soron fideszes mandátum lett.

A jelenlegi kormánypártoknak nem érdeke a játékszabályok megváltoztatása – ugyanis a jelenlegi rendszerben könnyebb kétharmaddal nyerni –, de az is igaz, hogy már öt százalékkal kevesebb voks jelentős, öt százaléknál jóval jelentősebb mandátumvesztést okoz. Ez csak közhangulat kérdése, de senki ne gondolja, hogy egy új választási törvény rögvest előnyös helyzetbe repítené az ellenzéket.

Nem a választási játékszabály a török áfium, ami ellen orvosság kell.

Mégis sokan vannak, akik annyira követelik az arányos(abb) rendszert, hogy azt mondják, anélkül a választási bojkott az egyedül elfogadható. Köztük Haraszti Miklós, a Kádár-kor ikonikus ellenzéki alakja, az EBESZ volt sajtószabadság felelőse az egyik leghangosabb, ő egy Élet és Irodalomnak adott interjújában azt mondta, még a választásra való felkészülésnél is fontosabb a játékszabályok megváltoztatásának követelése, mert „csak így lenne elkerülhető a jogállami garanciák lemészárolása, az emberöltőre szóló szobatársi kinevezések sora, a média egyenirányítása, a lopás törvényesítése, az ügyészi elkefélések szégyene.”

Sőt, a baloldali ellenzék és a Jobbik összefogását is sürgette már az ügyben. Az SZDSZ egykori alapítója szerint ugyanis a mostani játékszabályok mellett képtelenség a kormányváltás. Később Kozák Márton – az SZDSZ volt médiakurátora – a Magyar Narancsban arról írt, „a többséget jutalmazó szisztéma egy autokratikus hagyományokban és reflexekben gazdag, friss demokráciában közveszélyes megoldás (…) az aránytalan választási rendszer magában hordozza a társadalmi támogatottsággal alá nem támasztott mértékű hatalom megszerzésének lehetőségét, ennek a közjogi rendszerből történő kiiktatása pedig a túlhatalom kizárásának legfontosabb garanciája.”

Salgótarján, 2016. október 2.
A szavazatszámláló bizottság tagjai tájékoztatót ragasztanak ki a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban kialakított 19. szavazókörben a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban írták ki.
MTI Fotó: Komka Péter
Fotó: MTI/Komka Péter

Még nem nyert a Fidesz

Róna Dániel politikai elemző arról írt a blogján, hogy hiába tűnik lefutottnak a 2018-as választás, valójában nem az. Az ellenzéknek nagyjából 35-40 választókerületben kellene megakadályoznia a kormánypárti győzelmet ahhoz, hogy országosan ne legyen abszolút többsége a Fidesznek. Róna saját mandátumbecslő kalkulátora segítségével úgy számol, hogy a jelenlegi kormánypártoknak csak akkor lenne újra kétharmada, ha a Jobbikot legalább 19, és a baloldalt is legalább 19 százalékponttal előzi meg. Abszolút többsége pedig akkor lesz a Fidesznek, ha a baloldalt legalább 5, a Jobbikot legalább 7 százalékponttal múlja felül. A szakértő szerint egyenlő mandátumarányra lehet számítani a Fidesz és a baloldal között, ha a baloldal 2-3 százalékponttal több szavazatot kap – a Fidesz és a Jobbik között pedig akkor, ha a Fidesz kap egy százalékponttal többet, mint a Jobbik. A baloldalnak akkor lesz abszolút többsége, ha 10 százalékponttal megelőzi a Fideszt (a Jobbik 25 és az LMP 6 százalékon tartása mellett) – a Jobbiknak pedig akkor, ha 5 százalékponttal megelőzi a Fideszt (a baloldal 25 és az LMP 6 százalékon tartása mellett).

De hiú ábránd az Antidemokratikusnak Hitt Fidesz-kormány Testet Öltött Antikrisztusaként tekinteni a választási rendszerre.

A pálya lejt de nem a Fidesz, hanem a legerősebb tömb felé, ami történetesen most a Fidesz.

(Azonban azt látni kell, hogy az új, 2012 óta érvényes választási rendszer a Fidesz egypárti  választási rendszere és semmi nem garantálja azt, hogy ha kilépünk a politológia vegytiszta laboratóriumából, akkor más játékszabályok mellett ne ugyanígy a centrális erőtér pártja győzne.)

Igaz, hogy az arányos rendszer jól leköveti a különféle, akár kisebb, de a bejutási küszöböt elérő pártok társadalmi támogatottságát, de a választások után instabilitáshoz, egyezkedésekkel bénított kormányzáshoz vezethet.

Ezzel szemben a többségi berendezkedés a legtöbbször kiegyensúlyozott vezetést eredményez. Nem véletlen, hogy Szent Grálként, a hatalom első számú eszközeként és garantálójaként őrzi és próbálja konzerválni ezt a rendszert a Fidesz, de ez csak addig segíti őt, amíg a társadalom relatív többsége, nagyjából kétmillió szavazó mögöttük.

A tábor esetleges erodálódása hamar kicsavarná Orbán kezéből a kormányrudat.

Az időközi választások helyben már be is bizonyították, hogy legyőzhető a Fidesz, ráadásul egy arányos választási rendszerben esély sem lenne a kormányváltásra. Ugyanis akkor számszerűen több szavazatot kellene kapnia a baloldali-liberális pártoknak, mint a Fidesznek – feltéve, hogy a Jobbik nem köt velük koalíciót.

A most hatályos szabályok mellett ugyanakkor a baloldalnak is elég listán 35-45 százalékot szerezni és győz, kormányt alakíthat, ahogy a Fidesz tette 2014-ben. Arányos rendszerben ez édeskevés lenne.

Tehát hiába teszi (tette ezt korábban) az LMP-s Hadházy Ákos, az MSZP-s Molnár Zsolt és most Gulyás Márton is,

az ellenzéknek nem feltétlenül érdeke az arányos választási rendszer mellett kampányolni.

Bár az vita tárgyát képezheti, hogy melyik az egyszerűbb. Szerezni a mostani szabályok elfogadása mellett egymillió új szavazót, vagy harcolni azért, hogy a többségi rendszer helyett arányosabb legyen a választás.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 22.
Bevásárlókocsik a vasárnap zárva tartó bécsi úti Tesco áruháznál Budapesten 2015. március 22-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.