Debrecen, 2016. augusztus 29.
Osztálytermet dekorál egy pedagógus a tanévkezdés előtt a debreceni Fazekas Mihály Általános Iskolában 2016. augusztus 29-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Belföld

A CEU-ügynél is durvább dolog történhet az oktatással

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2017. 04. 21. 14:43

A kormány is szembesül az oktatáson ejtett sebekkel, de az új tervezettel csak tovább ront a helyzeten.
Korábban a témában:

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy héttel ezelőtt tette közzé az oktatás szabályozására vonatkozó törvénymódosítási tervezetet. Éppen erre a napra, április 13-ra esett az iskolai tavaszi szünet első napja, a szünet április 18-ig tartott. Őrületes véletlen, hogy a tervezet véleményezési határideje is éppen ezen a napon volt.

Tehát amíg az egész ország a CEU-val foglalkozott, a kormányközeli médiabirodalom pedig egyik riportot készítette a másik után a Soros-összeesküvésekről, addig nyilvánosságra került egy törvénymódosítási javaslat, ami rengeteg diák jövőbeli sorsát meghatározza, a szakértők pedig kaptak öt napot a véleményezésére, amiből négy munkaszüneti nap volt.

Érdemjegyet mindenkinek!

A tervezet egyik vitatott pontja, hogy megszüntetnék a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) diákok azon lehetőségét, hogy a nevelési tanácsadó javaslatára felmenthetőek legyenek az érdemjegyekkel való osztályozás alól. Többek között a rendelet ezen pontját is kifogásolta a CSak Együtt Van Esély (CSEVE) nevű csoport, amely a sajátos nevelési igényű gyermekekért jött létre. Közleményükben azt írták, a BTMN besorolású tanulók felmentésének egy tollvonással való megszüntetését teljes mértékben elfogadhatatlannak tartják. A minisztérium az intézkedést azzal indokolja, hogy a gyerekek fejlesztésére helyeznék a hangsúlyt a felmentés helyett, a CSEVE szerint azonban a fejlesztésekhez szükséges körülmények közel sem biztosítottak.

Nahalka István oktatáskutató szerint is teljesen elhibázott a lépés, hiszen ezek közé a diákok közé tartoznak például a diszkalkuliás (számolászavaros) tanulók is, akik a tervezet értelmében mindenképpen kötelesek osztályzatot kapni matematikából.

Budapest, 2013. február 15.
Nahalka István, a Hálózat a Tanszabadságért (Hat) képviselője a Hat kerekasztal-beszélgetésén Budapesten, Villányi úti Konferenciaközpontban 2013. február 15-én.
MTI Fotó: Soós Lajos
Fotó:MTI/Soós Lajos

Kevés a gyógypedagógus? Majd megoldják a tanárok

A tervezet másik pontja szerint a jövőben az enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára már nem csak gyógypedagógus taníthatna bizonyos tantárgyakat. A javaslat szerint

enyhe értelmi fogyatékos és a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók rajz, testnevelés, informatika, technika, ének-zene, etika és az egyes kerettantervek által tartalmilag ezekkel egyenértékű tantárgyak oktatását elláthatja a tantárgynak megfelelő szakos tanár is.

A kormány itt egy kétségtelenül létező próbál kezelni, hiszen az ország minden részén, településtípustól függetlenül hiány van gyógypedagógiai szakemberekből. Nahalka István azonban a rendelet révén még rosszabb helyzetbe kerülnek az egyébként is nagy hátrányban lévő csoportok, arról nem is beszélve, hogy nehéz lesz tanárokat találni a gyógypedagógiai neveléssel foglalkozó intézményekbe, hiszen miért vállalnának el egy ilyen feladatot, amikor nem értenek hozzá.

Felsőőr, 2015. június 1.
Dowas Katalin óvodapedagógus (j) játékos magyarórát tart a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMKE) termében, az Őrvidéki (Burgenland) Felsőőrön (Oberwart) május 22-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó:MTI/ Kovács Tamás

Elhibázott tüneti kezelés

A törvényjavaslat legnagyobb port kavart rendelkezése szerint bizonyos régiókban és szakmai területeken

nem lenne a tanítás feltétele a pedagógusvégzettség.

A javaslat szerint ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezőkkel nem tölthető be, akkor a képzettség megszerzéséig foglalkoztatható az is, aki rendelkezik

  • a tantárgynak megfelelő szakmai tanár felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel (vagyis például általános iskolai tanításra jogosító végzettséggel is taníthatna középiskolában)
  • felsőfokú végzettségi szinttel és a tantárgynak megfelelő, felsőoktatásban természettudomány képzési területen szerzett szakképzettséggel,
  • alapfokú művészeti iskolában felsőoktatásban művészet képzési terület szakján szerzett művészeti tárgynak megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és előadóművész szakképzettséggel.

Nahalka István szerint súlyos következményei lennének annak, ha lehetővé tennék a képesítés nélküli pedagógusok alkalmazását, hiszen rengeteg gondot okozna, ha nem megfelelő szakértelemmel rendelkező emberek nagy számban kerülnének bele az oktatásba.

Persze az oktatásszakértő is azt gondolja, hogy feltétlenül meg kellene oldani a pedagógushiányt, csakhogy

előbb kellett volna gondolkodni.

Ez az intézkedés viszont szerinte a színvonal csökkenését eredményezné, ráadásul esélyegyenlőtlenséget is elmélyítené, hiszen

éppen azokon a helyeken lesz kevesebb a szakképzett pedagógus, ahol a hátrányos helyzetben lévő gyermekek tanulnak.

Az oktatáskutató szerint több okra is visszavezethető a jelenlegi helyzet kialakulása. Egyrészt úgy tűnik, a pedagógusok fizetésemelése nem hozta meg a várt eredményeket, nem nőtt a tanárok létszáma olyan mértékben, mint ahogy várták.

„A közelmúltban történt intézkedések ugyan megváltoztatták a közoktatás működését, de negatívan hatottak a pedagógusokra, így sokan elhagyták a pályát” – mondja Nahalka, példaként hozva a tanárok szakmai önállóságának megnyirbálását, a kötelező óraszámok növelését és a kerettanterv óriásira duzzasztott tananyagát, ami külön megterhelést jelent mind a gyerekek, mind a pedagógusok számára.

Mindenhol az látszik, hogy a pedagógusok munkakörülményeit nehezítő intézkedések születnek, ne csodálkozzunk, ha nem szívesen mennek erre a pályára.

Ráadásul a központosításokat azért végezték el, hogy a gyerekek mindenhol egyenlő esélyekkel induljanak, ehhez képest az elmúlt időszakban csak nőtt az esélyegyenlőtlenség, teszi hozzá.

Nahalka a törvényjavaslat véleményezésére hagyott ötnapos határidőre azt a magyarázatot látja elképzelhetőnek, hogy az iskolák elkezdték elkészíteni a jövő évi tantárgyfelosztásokat, de a szakemberek hiánya miatt nem tudják megoldani, ha nem kapnak lehetőséget arra, hogy nem szakképzett pedagógusokat is alkalmazzanak.

Attól tart, hogy a minisztérium se látja át teljesen a problémát, csak kapja a jelzéseket a tankerületektől, hogy

baj van.

Az oktatáskutató úgy látja, hogy a kialakult helyzetben nem lehet egyszerű megoldásokat találni, mivel 2010 utáni oktatáspolitika rengeteg sebből vérzik.

Ha egy társadalomban a fiatalok nem érdeklődnek a pedagóguspálya iránt, sokan pedig inkább otthagyják, az már egy globális problémát jelez, így globális problémát kell kezelni.

A törvényjavaslattal kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

hacker at work with graphic user interface around
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.