Addig nem fogja elsöpörni a korrupciót a népharag, amíg az emberek többsége úgy érzi, hogy ha ők ülnének olyan pozícióban, maguk is ezt tennék – ezt mondta Rudolf Péter színész-rendező az Indexnek adott interjúban, melynek apropója a világháború vége után játszódó 1945 című film. Szerinte ennek a helyzetnek a „legvidámabb barakk-hangulat ágyazott meg”, hozzászoktunk, hogy a „közös” egy átverendő dolog, amiből „ha ügyes vagyok, ki tudom venni a magamét”.
Nincs közösségi élményünk, nincs olyan, hogy a mi terünk, a mi villamosunk. Ezért reménykedtem abban, lehet olyan, hogy a mi olimpiánk
– mondta Rudolf. Az olimpiával kapcsolatban kifejtette: tudja, milyen problémák lehetnének a pénzek elosztásával, érti az indulatokat, egyetért a félelmekkel, de nem tud „semmi ellen menni, ami épít”. Ő inkább az erős társadalmi kontrollért, és az átláthatóbb léptékű olimpiáért harcolt volna. Úgy véli, a legnagyobb szüksége az országnak arra van, hogy az emberek „mentálisan együtt legyenek”, ahogy a foci Eb alatt is.
Közbeszéd helyett nálunk csak közüvöltözés és közfrusztráció van – vélekedett Rudolf Péter. Szerinte kevés információval hozzuk meg ítéleteinket, foglalunk állást morális kérdésekben. De úgy véli, véleményünket pont az olyan filmek árnyalhatják, mint az 1945, ami arról szól, hogyan számol el a lelkiismeretével egy magyar falu népe a holokauszt után, miközben attól tartanak, hogy a zsidók majd visszakövetelhetik tőlük, ami az övék volt.
Arra a kérdésre, hogy van-e bármi, ami hasonlít az 1945 és 1948 közötti korszakhoz, a színész azt mondta: a dolgok nem változnak.
Nem a két rendszert hasonlítom össze, de tény, hogy nem tanulunk semmiből. Nem a magyarok: a homo sapiens. A győztesben soha nincs semmiféle önmegtartóztatás
– mondta.
Arról, hogy „jobboldali, fideszes színész-e”, azt mondta, ha el is fogadná ezt a kategorizálást, akkor sem fogadja el az állítást. Szerinte annak, aki nemcsak a címlapokat nézi, hanem el is olvassa, amit mond, nem lehet ez a véleménye, és nem is gondolja, hogy egy párt le tudná fedni bármely ember gondolkodását.
Kérdésre válaszolva azt is mondta, kategorikusan ellene van mindenféle egyetembezárásnak,
nem helyes, ha a hatalom korlátozza a számára nem szimpatikus gondolatmenetek szabad áramlását. Borzalmas üzenete van, ráadásul kishitűséget sugároz.
