Ítéletet hirdet várhatóan csütörtökön a Fővárosi Törvényszék Geréb Ágnes ügyében. A szülésznő perújítás folytán, megismételt eljárásban áll bíróság elé.
A törvényszék emlékeztetett: korábban négy otthonszüléses esetet vizsgáltak, amelyekben első fokon 2011. március 24-én született döntés, majd következő év februárjában a Fővárosi Ítélőtábla is úgy látta, – jogerősen – hogy Geréb Geréb bűnös egyrendbeli halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és egyrendbeli maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében.
De a büntetés mértékét illetően nem volt egyetértés, és a táblabíróság bizonyult szigorúbbnak:
- Első fokon Geréb Ágnes halmazati büntetésül 2 év fogházbüntetés, mellékbüntetésül 5 évi szülész-nőgyógyász-orvosi, valamint szülésznői foglalkozás gyakorlásától eltiltást kapott, illetve, hogy miután letöltötte büntetése felét, feltételes szabadságra bocsátható.
- A Fővárosi Ítélőtábla ezzel szemben a mellékbüntetésének tartamát, vagyis az eltiltást 10 évre súlyosította és úgy döntött, nem engedhetik ki feltételesen a szülésznőt.
A szülésznő és védője 2014 és 2016 áprilisában nyújtott be két perújítási indítványt a táblabírósághoz, a jogerős ítéletben megállapított négy tényállási pont közül kettővel kapcsolatban. Új szakértői véleményt csatoltak be, amely szerint Geréb nem követett el semmilyen foglalkozási szabályszegést, erről lejjebb részletesen olvashat.
Az egyik tragédia csaknem tíz évvel ezelőtt történt. Geréb Születésházban vezetett le szülést 2007 szeptemberében, ám a magzat válla elakadt az anya szeméremcsontjában, ahonnan csak azután tudták kiszabadítani a picit, hogy kórházba került.
A születést követően a 40 percen át tartó újraélesztés nem vezetett eredményre, a magzat halálát oxigénhiány okozta, melynek oka az oxitocin szabályellenes intravénás beadása által kiváltott tartós méhösszehúzódás és a magyar szakmai protokollban nem ismert műfogással okozott nyaki gerincsérülés volt.
A másik haláleset 2003-ban történt, Geréb ikerszülést vezetett le, az első baba komplikáció nélkül megszületett, ám a másik csecsemő a “születésekor a megfelelő szintű ellátás késedelme miatt, legalább 12 percig tartó agyi oxigénhiányos állapotba került”.
Erre vonatkozóan a bíróság a korábbi jogerős ítéletében azt állapította meg, hogy a szülés során a vádlott olyan szakmai szabálysértéseket követett el, amelyek okozati összefüggésben álltak a sértett életét és egészségét érintő közvetlen veszélyhelyzettel, illetve az abból eredően kialakult maradandó fogyatékosságával is.
A baba 6 hónapos korában halt meg otthon. A pici egyébként az oxigénhiányos állapot miatt súlyos agykárosodást szenvedett.
Geréb és védője a perújításról szóló indítványát olyan új igazságügyi orvos szakértői szakvéleményre alapozta, amely az alapeljárásban készült, és a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapjául elfogadott szakvéleményektől eltérő tartalmú volt. Az ügy jogerős befejezése után készített új szakvélemény ugyanazokat a vizsgálati anyagokat használta fel, azonban az ügy szempontjából több lényeges körülménnyel kapcsolatban a korábbi szakvéleményekkel ellentétes tartalmú megállapításokra jutott. Eszerint – ahogy arról fent már írtunk – Geréb a két fenti esetnél nem követett el szakmai szabályszegést, vagyis azt állapította meg, hogy
a tevékenysége nincs közvetlen okozati összefüggésben az egyik magzatnak a szülés során bekövetkezett halálával, illetve a másik csecsemő esetében az oxigénhiányos állapot kialakulásával.
A törvényszék emlékeztet: a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében a bíróság jogerős ítéletével szemben akkor van helye perújításnak, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a vádlottat fel kell menteni, vagy lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell szüntetni.
Ugyanakkor leszögezik: a Fővárosi Ítélőtábla kizárólag a perújítás megengedhetősége kérdésében döntött, így abban foglalt állást, hogy a perújítási indítványok körében előterjesztett új bizonyítékok – azok elfogadása esetén – megalapozzák a fentiek szerinti perújítási eljárást. Abban a kérdésben, hogy az egymással ellentétes szakértői vélemények közül melyik a szakmailag megalapozott, meggyőző és elfogadható, a perújítás elrendelése után, a megismételt eljárásban eljáró bíróság, jelen esetben a Fővárosi Törvényszék dönthet.
A Fővárosi Törvényszék 2015 nyarán tartotta a megismételt eljárás első tárgyalását. A bíróság a megismételt eljárásban kizárólag az új bizonyítékokat vizsgálta és csak olyan kérdésekben hallgatott meg tanúkat, amelyek a perújítás alapjául szolgáló szakértői véleményben írt megállapítások és felmerült új tények hitelességének vizsgálata miatt elengedhetetlenül szükségesek voltak.
A megismételt eljárásban az ügyész azt kérte, hogy tartsák hatályban a korábbi jogerős döntést, míg Geréb és védője felmentésért harcol. Geréb az utolsó szó jogán csütörtökön felszólalhat, ezután nagy valószínűséggel kihirdetik az ítéletet.
Geréb Ágnes házi őrizetét egyébként 2014 februárjában szüntette meg a Fővárosi Ítélőtábla, jelenleg lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll. A most 64 éves szülésznő 1977-ben végezte el az orvosi egyetemet Szegeden, és rövidesen arról várt ismertté, hogy az apáknak lehetővé tette, hogy – bár akkoriban tilos volt – részt vehessenek gyermekük születésénél. Később a magyarországi otthonszülési mozgalom úttörőjévé vált.
(Kiemelt kép: MTI)
