A Magyar Nemzet január közepén jogerősen pert nyert a parlament gazdasági bizottságával és annak elnökével, Bánki Erikkel szemben.
A Fővárosi Törvényszék szerint Bánkinak két héten belül át kellett volna adnia a lapnak az állampolgárság-bizniszből milliárdos hasznot húzó offshore cégekre vonatkozó tulajdonosi információkat, de a fideszes politikus – többszöri ügyvédi felszólítás ellenére – figyelmen kívül hagyta a kötelező érvényű döntést. Miután két és fél hónapig nem történt semmi, a lap kérte, hogy a bírósági döntést végrehajtóval foganatosítsák. (A lap nyolc cég adatait kérte ki, de csak egy esetben nyert, mivel az ismételt adatigénylést a jogszabályok tiltják.)
Bánki kedden az RTL Klubnak azt állította, csak azért nem küldte meg a kért adatokat, mert eddig nem kapta meg az ezt kikényszerítő bírósági végzést. Ha megjön a levél, kiadja az adatokat – ezt a lapnak is megerősítette. A Magyar Nemzet ebből azt szűrte le, hogy a bizottság által megbízott ügyvéd hónapokon át nem adta át a testületnek a február elején jogerőssé vált bírósági ítéletet. Reményeik szerint az ügyészség ezt is vizsgálni fogja.
Ha Bánki mégis tovább szabotálja a közérdekű adatkérés végrehajtását, megindulhat a végrehajtás. Az azonban szinte biztos, hogy a képviselői irodaházban nem lesz olyan egyenruhásokkal kísért végrehajtói akció, amilyeneket a kilakoltatásokról készült tudósítások alapján feltételeznénk.
A Magyar Nemzet indítványa nyomán a bíróságnak kell meghatároznia, hogy a végrehajtási törvényben szereplő lehetőségek közül melyik legyen a végrehajtás módja. A négy módozat közül azt kell kiválasztani, amely az adott körülmények között a leghatékonyabban működhet. A végrehajtók és a rendőrök kiküldésének ebből a szempontból nem sok haszna lenne, hiszen senki sem tudja, hogy Bánkiék valójában hol tárolják a céges adatokat.
A törvény szerint a „kötelezettel szemben 500 000 forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki” a bíróság. Javít a hatékonyságon, hogy ezt mind a jogi személlyel – jelen esetben a közpénzből gazdálkodó parlamenti bizottsággal –, mind pedig vezetőjével, tehát Bánki Erikkel szemben ki lehet szabni egyidejűleg.
Onnantól már csak idő kérdése, hogy a testület és főleg a politikus pénztárcája meddig bírja az ellenállást: az összesen 1 milliós pénzbírságot ismételni is lehet, ha a végzésben megállapított határidő alatt sem teljesül az adatok kiadása. A pénzbírságok számának nincs felső határa.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy a végrehajtói szervezetet éppen ebben a ciklusban formálta át alapjaiban az Orbán-kormány. Az intézkedések nyomán megszűnt a kamara korábbi függetlensége, közvetlen politikai irányítás alá került a szervezet, amelynek működését miniszteri biztos felügyeli. A kamara korábbi független önkormányzati szerveit megszüntették, testületeinek gyakorlatilag semmilyen hatásköre nem maradt, az irányítás a korlátlan hatalommal rendelkező hivatalvezető kezében összpontosult, akinek a kar tagjai előtt semmiféle beszámolási kötelezettsége nincs. Forrásaink szerint ebben a struktúrában számtalan olyan eszköz lappang, amellyel a konkrét végrehajtási ügyek menete könnyen befolyásolható.
