Belföld
Budapest, 2014. november 20.
Bánki Erik fideszes képviselő felszólal a jövő évi költségvetés általános vitájában, az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. november 20-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Súlyos büntetést kockáztatva szabotálja a bírósági ítéletet a fideszes Bánki Erik

Spirk József
Spirk József

újságíró. 2017. 04. 19. 13:41

Nem kell tartania a fideszes Bánki Eriknek attól, hogy rendőrökkel megerősített bírósági végrehajtók szállják meg az Országgyűlés gazdasági bizottságának irodáit, mert nem adják ki a letelepedési kötvényeket forgalmazó cégek adatait. Pénztárcája azonban jelentősen megcsappanhat, ha sokáig rejtegeti a tulajdonosok listáját.
Korábban a témában:

A Magyar Nemzet január közepén jogerősen pert nyert a parlament gazdasági bizottságával és annak elnökével, Bánki Erikkel szemben.

A Fővárosi Törvényszék szerint Bánkinak két héten belül át kellett volna adnia a lapnak az állampolgárság-bizniszből milliárdos hasznot húzó offshore cégekre vonatkozó tulajdonosi információkat, de a fideszes politikus – többszöri ügyvédi felszólítás ellenére – figyelmen kívül hagyta a kötelező érvényű döntést. Miután két és fél hónapig nem történt semmi, a lap kérte, hogy a bírósági döntést végrehajtóval foganatosítsák. (A lap nyolc cég adatait kérte ki, de csak egy esetben nyert, mivel az ismételt adatigénylést a jogszabályok tiltják.)

Bánki kedden az RTL Klubnak azt állította, csak azért nem küldte meg a kért adatokat, mert eddig nem kapta meg az ezt kikényszerítő bírósági végzést. Ha megjön a levél, kiadja az adatokat – ezt a lapnak is megerősítette. A Magyar Nemzet ebből azt szűrte le, hogy a bizottság által megbízott ügyvéd hónapokon át nem adta át a testületnek a február elején jogerőssé vált bírósági ítéletet. Reményeik szerint az ügyészség ezt is vizsgálni fogja.

Büntető feljelentést tettek az egész bizottság ellen

A Magyar Nemzet szerdán közölte, hogy az ügyben büntetőfeljelentést is tett Polt Péter legfőbb ügyésznél az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen, mivel álláspontja szerint a bűncselekmény – az iratok esetleges jövőbeli kiadásától függetlenül – már megvalósult. A lap idézi a büntető törvénykönyvet, amely kimondja: „aki azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A feljelentésben jelezték, hogy a bizottságban közjogi tisztséget ellátó személyek is eljárnak, ezért „a mentelmi jog felfüggesztésére az indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész terjeszti elő”. A lap a bizottságot perelte, a feljelentést is a testület ellen tette, amelynek 9 fideszes, egy-egy KDNP-s, illetve független képviselő, továbbá 2-2 MSZP-s és jobbikos honatya a tagja.

Ha Bánki mégis tovább szabotálja a közérdekű adatkérés végrehajtását, megindulhat a végrehajtás. Az azonban szinte biztos, hogy a képviselői irodaházban nem lesz olyan egyenruhásokkal kísért végrehajtói akció, amilyeneket a kilakoltatásokról készült tudósítások alapján feltételeznénk.

A Magyar Nemzet indítványa nyomán a bíróságnak kell meghatároznia, hogy a végrehajtási törvényben szereplő lehetőségek közül melyik legyen a végrehajtás módja. A négy módozat közül azt kell kiválasztani, amely az adott körülmények között a leghatékonyabban működhet. A végrehajtók és a rendőrök kiküldésének ebből a szempontból nem sok haszna lenne, hiszen senki sem tudja, hogy Bánkiék valójában hol tárolják a céges adatokat.

Az engedetlen bizottsági elnökkel szemben az egyetlen szóba jöhető végrehajtási módszer a pénzbírság lehetne.

A törvény szerint a „kötelezettel szemben 500 000 forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki” a bíróság. Javít a hatékonyságon, hogy ezt mind a jogi személlyel – jelen esetben a közpénzből gazdálkodó parlamenti bizottsággal –, mind pedig vezetőjével, tehát Bánki Erikkel szemben ki lehet szabni egyidejűleg.

Onnantól már csak idő kérdése, hogy a testület és főleg a politikus pénztárcája meddig bírja az ellenállást: az összesen 1 milliós pénzbírságot ismételni is lehet, ha a végzésben megállapított határidő alatt sem teljesül az adatok kiadása. A pénzbírságok számának nincs felső határa.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a végrehajtói szervezetet éppen ebben a ciklusban formálta át alapjaiban az Orbán-kormány. Az intézkedések nyomán megszűnt a kamara korábbi függetlensége, közvetlen politikai irányítás alá került a szervezet, amelynek működését miniszteri biztos felügyeli. A kamara korábbi független önkormányzati szerveit megszüntették, testületeinek gyakorlatilag semmilyen hatásköre nem maradt, az irányítás a korlátlan hatalommal rendelkező hivatalvezető kezében összpontosult, akinek a kar tagjai előtt semmiféle beszámolási kötelezettsége nincs. Forrásaink szerint ebben a struktúrában számtalan olyan eszköz lappang, amellyel a konkrét végrehajtási ügyek menete könnyen befolyásolható.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Sickness and flu concept
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.