Belföld

Nincs baj, nyáron is havazhat Magyarországon

Hullámot vetett a hidegfront a Kárpát-medence felett, az örvénylés erős szelet, jelentős lehűlést, és ahogy látjuk, jelentős havazást is hozott. Volt, ahol pattogatott kukorica méretű, gigantikus pelyhek hullottak, ami azért fura, mert valójában nincs annyira hideg, azaz nincsenek mínuszok. az ország teljes területére figyelmeztető előrejelzést adtak ki, jelentős részén veszélyjelzés van érvényben.

Nem kellenek mínuszok

A magyarázat egyszerű, a lényeg: ha a magasban, 7-800 méteren fagypont alatti, -5 fokos vagy annál hidegebb a levegő, a felszínen közelében pedig alig emelkedik 0 fok fölé a hőmérséklet, akkor a csapadék jó eséllyel hó formájában éri el a talajt.

Ha 1-2 fokos a levegő, nem feltétlenül olvad el azonnal a hó, tartósabban is megmaradhat, de ez persze a hómennyiségtől is függ – mondja Varga Sándor meteorológus, az Időkép.hu munkatársa.

A csapadék, legyen az hó vagy eső a feláramló párából jön létre. A környezet a magassággal arányban egyre hidegebb, a feláramló levegő egy idő után eléri a harmatpontot – ez az a hőmérséklet, amikor a levegő telítetté válik, megkezdődik a felhő- és csapadékképződés. Nagy magasságokban komoly mínuszok uralkodnak, ezért sokszor még a nyári eső is jégkristályként kezdi életét, csak a felszín felé közeledve olvad vízzé.

Ha viszont a fent említett magasságban mínuszok uralkodnak, a jégkristályok nem olvadnak el, hanem útjuk során gyönyörű alakzatokat alkotva összefagynak, kialakul a hópehely.

Néhol megmaradhat

A szerdai havazás oka, hogy egy felettünk örvénylő ciklon hátoldalán hideg levegő áramlik be és keveredik a ciklon előoldalán, délről érkező enyhébb, nagy nedvességtartalmú légréteggel. Emiatt tudott eső többfelé havazásra váltani.

A viharos széllel beáramló hideg miatt nyugaton és a középső tájakon 1-4 fokos a levegő, de keleten még 5 fok felett alakul a hőmérséklet. A magasabb területeken, illetve egyes síkvidéki tájakon akár tartósabban is megmaradhat a hó, mivel a ciklon csapadékzónája mögött hideg levegő áramlik hazánk fölé. Hirtelen olvadást az eső okozhat, ami logikusan elolvasztja a hótakarót.

Fotó: MTI/Demecs Zsolt

Nyári havazás

Érdekes időjárási helyzet, de akkor mit kezdjünk őseink tudósításaival, akik még a rendszeres meteorológiai mérések megkezdése előtt ilyen feljegyzéseket hagytak ránk:

  • Lőcsén 1674. július 4-én havazott.
  • Debrecenben és környékén 1797. július 2-án esett a hó, ami a város körüli földeken meg is maradt, sőt néhol bokáig ért.

Egzakt módon nyilvánvalóan nem bizonyíthatjuk, de elméletben elképzelhető, hogy a régiek nem túloztak, vagyis tényleg eshet hó Magyarországon július elején.

Nagyon, nagyon ritkán, de okozhat nyári havat egy hirtelen betörő erős, intenzív sarkvidéki légtömeg. Ez esetben nyilván nem csak Debrecen környékére köszöntött be a nyári tél, hanem az ország jókora területeit érinthette, csak a források máshol elveszhettek.

Megtörténhet az ellenkezője is, például az 1970-es években egy februárban olyan meleg volt, hogy az emberek Budapesten pólóban mentek utcára. Ilyen esetekben mindig a dél felől érkező, szaharai levegő betörése a felelős – mondta el korábban a 24.hu-nak Bartholy Judit egyetemi tanár, az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője.

Színes hó

Megtörténik az is, hogy a hó bizony színes. Ennek okát már 1901-ben feltárta a szélesebb magyar közvélemény számára „színes havaink legjobb ismerője, dr. Kol Erzsébet adjunktus kisasszony”. A korabeli sajtóból idézünk a Huszadikszázad.hu jóvoltából:

Az ostorosok társaságába tartozó élőlények tömeges előfordulása idéz elő olyan természeti jelenségeket is, melyeknek megszemlélése és csodálása csak kevés embernek jut osztályrészül. Ilyen pl. a magas hegységek és a sarkvidékek színes hava. […] Hazánkban is van színes hó, a legmagasabb hegységben, a Magas-Tátrában. Itt veres havat többen láttak, a Tátra több völgyében. Ez igen szép látvány, a hómező felülete sok-sok négyzetméter felületen vereses festődésű, mintha málnaszörppel egyenletesen megöntözték volna. Ki hinné, hogy azt a piros színt pici, apró, piros, gömbölyded élő szervezetek milliárdjai okozzák.

[…]

Leggyakoribb jelenség a fekete hó, utána a veres hó következik. Zöld és sárga hó már igen ritka jelenség. Zöld havat nálunk id. Buchholtz több mint száz éve és dr. Győrffy István látott a Magas-Tátrában. Európába mindössze csak egynéhányszor került szem elé, Svájcban egyszer és Skandináviában kétszer. Nálunk a Bélei mészhavasok két völgyében is van zöld hó, amelyet parányi egysejtű szervezet okoz. A sárga hó előidézője szintén ostoros, éspedig a Chlamydomonas, amelyet Rostafiuski J. látott és írt le a Magas-Tátrából.

[…]

A színes hó az örök hó és -jég birodalmában a sarkokon, az Antarktiszon sokkal impozánsabb jelenség. Itt több kilométer hosszúságban színezik a havat, a mérhetetlen tömegben fellépő parányi szervezetek, amelyek mérete legtöbbször mindössze néhány ezredmilliméter.

VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS A KÖVETKEZŐ 8 NAPRA

Ajánlott videó

Olvasói sztorik