Belföld

Orbánt oktatja nyílt levelében a jogászprofesszor

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 04. 17. 07:39

"Hiszen Húsvét Ünnepe a lelkiismeretvizsgálat ideje is!"

Király Miklós, a néhai Mádl Ferenc államfő volt tanácsadója, Facebook-oldalán válaszolt Orbán Viktornak, aki a Kossuth Rádiónak azt mondta, nem érti, hogy az akadémikusok, tudósok, professzorok miért nem azért lépnek fel, hogy egyetemeik megkapják azokat a jogokat, amelyeket a CEU élvez, hanem amellett állnak ki, hogy

Soros György megtarthassa a privilégiumait.

Az egyetemi tanár elmagyarázza, mint jogász a jogásznak, hiszen ugyanabban az intézményben szereztek diplomát. Hangsúlyozza, hogy professzortársaival nem Soros György privilégiumaiért álltak ki, hanem a Central European University (CEU) égisze alatt folytatott oktatás, kutatás értékeinek megőrzése, az ott tanító oktatók, hallgatók érdekei mellett.

A professzor emlékeztet arra, hogy a törvény módosításakor az előterjesztő és az Országgyűlés is fittyet hányt az alkotmányossági aggályokra, amelyeket vezető alkotmányjogászok igen világosan megfogalmaztak.

Sőt, látva az ellenvéleményeket és az erősödő tiltakozást, inkább úgy döntöttek, hogy a javaslatot kivételes eljárásban, gyorsított módon tárgyalják, és egyúttal még tovább szigorítottak a törvény rendelkezésein. Teljesen világosan kifejezésre juttatva, hogy Önöket már egyáltalán nem érdekli a felsőoktatás és a tudomány képviselőinek véleménye, hanem, „csakazértis” éppen az ellenkezőjét teszik, mint amire kérik Önöket.

A professzor nem érti, hova tűnt az “alázat”, amit Orbán emlegetett a 2014-es győzelmet ünneplő beszédében, hiszen a törvény elfogadása után már az egész egyetemi szféra veszélyeztetve érzi magát, általános vélekedés, hogy

nincsen többé korlát, nincsen semmilyen határ, nincsenek fékek és józan szakmai megfontolások, egyeztetések, hagyományok vagy szerzett jogok. Az oktatás minősége sem számít. Lényegében nem maradt olyan pont a döntéshozatalban és jogalkotásban, ahol a legfelső politikai akarat józan mérlegelésére hívhatnánk fel. Elveszett a jogbiztonság és az előreláthatóság. Hát ezért tiltakozunk.

Király Miklós hosszan sorolja, hogy a felsőoktatásnak milyen komoly sérelmei vannak: “(vas)kancellári rendszer”, egyetemi források, rektorok hatásköreinek korlátozása.

Továbbá az „universitas” régi szellemi függetlenségét nem ismerő főiskolák egyetemmé emelése (Pallasz Athéné “Egyetem” Kecskeméten), illetve a “parancs, értettem” rendszerben működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása, és kizárólagos monopolhelyzetbe hozása számos képzésnél, valamint kiemelt finanszírozása. Ezzel szemben az állami támogatás drámai csökkentése más fontos területeken, így a jogász és közgazdász képzés esetében.

Az egyetemi autonómia közvetett vagy közvetlen korlátozásának veszélyére sokan, sokszor figyelmeztettek, jó szándékkal, hiába.

Pedig a tudás átadása és újra-teremtése nemzedékről nemzedékre feltételezi a gondolkodás szabadságát és a vélemények sokszínűségét. A tudománynak szabadon kell tenyésznie, hogy elemző, kételkedő és vitatkozó lehessen, bármely területen.

A professzor arra a szomorú tényre is felhívja a kormányfő figyelmét, hogy 2016-ban az utolsó hazai állami egyetemek is kihullottak a legjobb felsőoktatási intézményeket számba vevő Shanghai lista 500-as elit csoportjából. Ez nyilvánvaló kudarc.

Nem volna célravezetőbb legalább a nagy hagyományokkal rendelkező hazai tudományegyetemek, rangos szakmai műhelyek állami támogatását tartósan felemelni a CEU finanszírozásának szintjére, hogy versenyképesek lehessenek?

Egyetemi tanárként Király Miklós fájónak tartja, hogy a kiemelkedően tehetséges magyar diákok a magyar felsőoktatás hanyatlását látva, más országok egyetemeire mennek tanulni, és jelentős számban végzésük után sem térnek haza.

Pedig itthon is maradhatnának, és most még meg lehetne állítani elvándorlásukat. Például a CEU megtartásával. Például a felsőoktatás és a kutatás kiemelt, stratégiai területként való kezelésével, az ország jövője érdekében. Annak belátásával, hogy a tudomány művelése lényege szerint nemzetközi, de mára a felsőoktatás is az.

Tudomásul kell venni, hogy az EU tagjaként olyan politikát kell folytatni, ami nem bezárkózó, hanem kifejezetten értéknek tekinti a hazai és külföldi egyetemek közötti kapcsolatok szerves hálóját, támogatja erősödését. A professzor sajnálja, ha ezt eddig senki nem mondta el Orbánnak, akitől azt kéri, ha lesz alkalma elolvasni sorait, fontolja meg érveit, ne rögtön a kellően kemény viszonválaszon, ellencsapáson gondolkodjon. Legalább próbálja meg mérlegelni, megváltoztatni eddigi politikáját.

Hiszen Húsvét Ünnepe a lelkiismeretvizsgálat ideje is!

Király Miklós végül a kormányfő figyelmébe ajánlja Deák Ferenc intését:

Kockáztathatunk mindent a Hazáért, de a Hazát kockáztatni semmiért nem szabad.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.