Kutatókkal tárgyalt környezetvédelmi fejlesztésekről Áder János Budapesten
Belföld

A zsírtáltostól a bajszos szarig – gúnynevek a magyar politikában

Bordás Gábor
Bordás Gábor

újságíró. 2017. 04. 11. 15:56

Korábban a témában:

Hogy a dühös tüntetők által a CEU-törvényt aláíró Áder Jánosra ragasztott bajszos szar tartalmilag mennyire helytálló, azt ki-ki döntse el maga, ritmikailag azonban kétségtelenül telitalálat, nem véletlenül lett belőle szinte azonnal sláger mind Sándor-palota előtt, mind az interneten. A gúnynevek között is szokatlanul nyers jelzős szerkezet alighanem jó ideig hozzátapad a köztársasági elnökhöz, hétfő este még az angol nyelvű Wikipedia-oldalára is felkerült egy rövid időre.

Forrás: En.Wikipedia.org

Halvérű természetéhez képest talán meglepő, hogy ez immár az államfő harmadik gúnyneve: hétfő este óta alighanem visszasírja, amikor még csak Káder Jánosként emlegették az ellenzéki oldalon, 2006-ban pedig az MDF-es Csapody Miklós nevezte el a csornai Charles Bronsonnak, ami a később a Fideszen belül is elterjedt.

Mint láthatjuk, Áder János elnevezései a gúny- és becenévképzés három különböző módját is illusztrálják: egy fizikai tulajdonság párosítása egy emberi minőséget kifejező megszemélyesítéssel (bajszos szar), egy szóösszevonással alkotott szójáték (Káder János), illetve egy híres emberrel való tréfás megfeleltetés (csornai Charles Bronson). Nem kívánunk elveszni a nyelvészkedésben, mindössze arra szerettünk volna rávilágítani, milyen sokféle formája és forrása lehet egy-egy becenév megalkotásának. A bajszos szar apropóján össze is szedtünk néhány példát a politikus-átnevezések közül, egyaránt válogatva a népnyelvi és a parlamenti lelemények között.

Fotó: 24.hu / Bielik István

Nehogy azt higgyük, hogy az efféle csúfolódás csupán a hanyatló Nyugat és szép anyanyelvünk Soros György bölcsészügynökei által irányított megrontásának hozadéka lenne, hiszen már gróf Széchenyi István is csak a Kövérként emlegette Báró báró Wesselényi Miklóst (igaz, csak a naplójában). Száz évvel később Gerő Ernőhöz viszont már erősen hozzátapadt a barcelonai mészáros gúnynév a spanyol polgárháborúban vállalt szerepe miatt.

Élénkebb emlékeink nyilván az utóbbi évekből-évtizedekből származnak, felejthetetlen például Horn Gyula 2000-es parlamenti felszólalása és az azt követő izgalmas nyelvinorma-vita az olajügyben tartott rendkívüli ülésen. Íme a jegyzőkönyv vonatkozó részlete:

HORN GYULA: (…) Vagy Torgyán Pubin kívül ismer-e kisgazda képviselőt? (Derültség az MSZP padsoraiból. – Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Ez sértő, Géza?

ELNÖK: Sértő, igen! És megkérem, hogy a…

HORN GYULA: Hát ne hülyéskedj! (Derültség és taps az MSZP padsoraiból.) Ez kedveskedés akart lenni! Nem érted?

ELNÖK: Képviselő Úr! Lenyűgöző az előadásmódja, de akkor is, itt jelen nem lévő képviselőket nem sértegetünk!

HORN GYULA: Elnök úr, az is tilos, ha…

ELNÖK: Rendre utasítom, így nem beszélünk!

HORN GYULA: Jó! Egyébként a szemébe is úgy szoktam mondani, hogy Pubi, de ha ez sérti önt, akkor nem fogom. (Derültség és taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Miniszterelnök úr, én is tudnék önre olyan szót mondani, amely önt sértené. Tessék, folytassa tovább!

Az ülést vezető Gyimóthy Géza alighanem a pufajkás szóra gondolhatott, hiszen ez volt Horn Gyula eposzi jelzője, utalva rá, hogy az MSZP egykori miniszterelnöke az ötvenes években a karhatalmi őrszolgálatnál volt állományban, és részt vett az 56-os forradalom leverésében is.

A polémia tárgyát képező Torgyán József maga is számos nyelvi leleménnyel és szállóigével gazdagította a magyar közbeszédet, és bár valószínűleg nem az ő találmánya, a nyilvánosságban ő használta először az Arrogán Antal gúnynevet is az ezredfordulón még nem a helikopterezéséről és táguló lakóparkjáról, hanem belemenős stílusáról ismert Rogán Antalra. Az utóbbi időben szinte felszívódott kabinetminiszter akkoriban került be a Fidesz elnökségébe és lett frakcióvezető-helyettes, a vitákban pedig olyan keményen lépett fel, hogy még párttársai is ezen a becenéven emlegették egy időben. Az elsősorban kommentekben feltűnő Tróger Tóni jóval újkeletűbb, és bár alliterációja fülbemászó, tartalmát tekintve már cseppet sem találó, hiszen semmi nem áll távolabb a trógerságtól, mint Rogánék celebes, Gucci-táskás, homárleveses luxusvilága.

A rendszerváltás utáni évek alkalmasint legismertebb beceneve a Hóbagoly, amely a harmadik Magyar Köztársaság második miniszterelnökét, Boross Pétert illette. A hófehér hajú MDF-est már korábban is így nevezték politikustársai, ám miután – a tévesen keresztapaként elkönyvelt – Megyesi Gusztáv a Hócipőben is bevetette, kisvártatva a fél ország így kezdte emlegetni az akkor 65 éves politikust.

Kevésbé barátságos, ám ugyancsak széles körben elterjedt volt a Zsírtáltos elnevezés, amit saját bevallása szerint Moldova György ragasztott rá a MIÉP-es Csurka Istvánra. A hozzávetőleg ehhez a politikusi generációhoz tartozó Kuncze Gábornál ütköztünk még bele többször a neten a Miskakancsó csúfnévbe.

Így néz ki a miskakancsó

Deutsch Tamás sem ma kezdte a politikát, mégis a közösségi média felfedezésére volt szüksége ahhoz, hogy megtalálja igazi karakterét, Csányi Sándor pedig megalkothassa a Twitterhuszárt.

A beceneveknek persze a politikusok esetében sincs mindig mögöttes jelentésük, sokszor csupán egyszerű nyelvi farigcsálás eredményei. Ilyen a Megyó (Medgyessy Péter), a Fletó (Gyurcsány Ferenc), a rendkívül szellemes Kokoma (Kósáné Kovács Magda), a Roki (Rockenbauer Zoltán), valamint a Csacsi (Horváth Csaba), bár ez utóbbi, a politika világában általánosan használt megnevezésben – a rosszindulatú megközelítés szerint – a vélelmezett szellemi képességek közrejátszhatnak.

Bevett módszer, amikor csak az egyik nevet változtatjuk meg valamilyen jellegzetesség alapján, ennek egyszerű formája a Rezsi Szilárd, a Böszme Feri vagy a Szanyi kapitány, kreatívabb megnyilvánulásai pedig az eredeti vezetéknéven egyet csavaró Lézer János, Pénztáros Lőrinc vagy Vodka László. Utóbbi nem annyira leleményes, mint az első kettő, a Botkához sokkal jobban hozzátapadt Vaci Laci viszont annál zseniálisabban fejezi ki a szegedi polgármester hezitáló attitűdjét.

A végére hagytuk rafináltabb szóalkotásokat, mint az állatnévvel operáló Gyurcsótány és a Libajnai. Az első, igen kreatív szóösszevonásban egyértelmű az érzelmi viszony kifejezése, a második pedig igazi duplafenekű megoldás, hiszen nemcsak a Hajdú-Bét csődjére hívja fel a figyelmet, de ha úgy akarjuk, egy zsidózás is kihallható belőle.

A jelenlegi miniszterelnök esetében is rögzülni látszik a hasonló módon képzett, mindössze egy betű kicserélésével létrehozott gúnynév. Habár egy rövid ideig úgy tűnt, Kiss Tibi Varangykirálya megragadhat a népnyelvben, és alternatívát nyújthat,

a Viktátor népszerűsége töretlen maradt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.