Belföld

Financial Times: A magyar társadalom atomjaira hullik, az egyenlőtlenség rekordokat dönt

24.hu
24.hu

2017. 04. 06. 15:53

Financial Times című londoni lap Tony Barber tollából közölt véleménycikke szerint amikor Magyarország 1989-ben levetette magáról a kommunizmust, a liberális demokrácia felépítésének kilátásai ragyogóbbak voltak, mint – talán Lengyelország kivételével – bárhol másutt a közép- és kelet-európai térségben. Ez az időszak azonban távoli emlék volt csupán, amikor a magyar kormány áterőszakolta a parlamenten azt a törvényt, amely nyomást gyakorol a Közép-európai Egyetemre (CEU), a tudomány függetlenségének és a gondolat szabadságának budapesti erősségére.

A brit lap szerint a “konzervatív nacionalista” Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt Magyarország messze eltávolodott a tolerancia és a politikai pluralizmus értékeitől, amelyek az 1980-as évek kommunistaellenes ellenzékét inspirálták. Ennek megfelelően távolinak tűnik annak a valószínűsége, hogy Magyarország egyhamar visszatérhet a liberális demokráciához.

A szerző véleménye szerint a felsőoktatási törvény módosítása egyrészt kísérlet arra, hogy “megtisztítsa” Magyarországot Soros György befolyásától, másrészt azoknak a támadásoknak a kiterjesztése, amelyeket Orbán a nem kormányzati szervezetek, köztük az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International ellen intézett.

Mindeközben a baloldali ellenzék megosztott, demoralizált, és maga is arra számít, hogy egymás után harmadszor is választási vereséget szenved. A magyar társadalom egyre inkább atomjaira hullik, egyre kevésbé vesz részt a politikában, az egyenlőtlenség rekordokat dönt, és a jól képzett fiatalok kétségbeesetten igyekeznek elhagyni az országot

– áll a Financial Times írásában.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap Diplomáciai tűzoltási próbálkozások címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte: a tűzoltási kísérletek “arra utalnak, hogy az ügy nem egészen úgy alakult, ahogyan tervezték”

A magyar kormány tevékenysége egy már ismert mintázatot követ: “drasztikus szavakkal” azonosítanak egy “külső ellenséget, aki ellen a legnagyobb sietséggel kell valamit tenni”, majd “egy törvényt bedobnak a parlamentbe és a legrövidebb időn belül keresztülverik” a jogalkotási folyamaton nagyobb nyilvános vita és anélkül, hogy felmerülne külső szakértők és az érintettek meghallgatása, a külföldön is tapasztalható felháborodást pedig annak igazolásaként értékelik, hogy valóban muszáj volt lépni az ügyben.

A FAZ szerzője szerint a CEU ügyében “valószínűleg nem számoltak azzal, hogy megszólalnak olyan fajsúlyos szereplők, mint az Egyesült Államok és Németország”.

Kifejtette: világos, hogy a kormány számára elsősorban nem a CEU, hanem “Orbán Soros elleni kampánya” az igazán fontos.

A Die Welt című német konzervatív lap Orbán már tervezi az újabb csapást Soros ellen címmel közölte Boris Kálnoky írását, aki kiemelte: a magyar kormányfő orosz mintára törvényt tervez, amely nemkormányzati szervezetekre irányul, és ebben az esetben is “úgy tűnik, hogy a cél Soros, az amerikai milliárdos”,

“hiszen Orbánnak szüksége van egy új ellenségképre”.  

Kifejtette: Soros György világszerte számos civil szervezetet támogat, hogy előmozdítsa “liberális vízióját a jobb társadalomról”, és “a magyar kormány szemében ezek a szervezetek is nyilvánvalóan szálkát jelentenek”.

A kormány izraeli és orosz mintákhoz hasonló törvényt tervez civil szervezetekkel kapcsolatban, és valószínűleg a valódi cél az, hogy “nehéz helyzetbe hozzanak” Soros által finanszírozott szervezeteket.

A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap Orbán szavazata a szabadság ellen címmel közölt összefoglalót, amelyben kiemelték: az új magyar felsőoktatási törvény “zavarba hozza Európa kereszténydemokratáit”. Kifejtették, hogy “Orbán az élesen nacionalista politikájával egyre inkább zavaradottságot kelt az európai kereszténydemokraták körében”. Azonban valószínűtlen, hogy a Fideszt kizárják az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójából, “mert – amint (a pártnál) mondják – akkor elveszítenék befolyásukat Orbán felett”.

A Die Presse című osztrák jobboldali lapban a CEU egyik osztrák diákja, Constanze Jeitler írt véleménycikket Orbán támadása a kellemetlen egyetemmel szemben címmel. Megállapítása szerint a CEU képvisel “mindent, amitől Orbán irtózik”: független, nemzetközi, liberális és kritikus. Úgy véli, hogy a magyarországi törvénymódosítás közvetlen támadás a tudomány szabadsága és a kutatás ellen. Jeitler szerint

Magyarországon folyamatosan aláássák az európai értékeket, és Brüsszel tétlenül szemléli.  

Az osztrák Kurier vezércikke szerint aki hallgat arról, hogy az uniós országokban figyelmen kívül hagyják a demokráciát és a szabadságot, az maga is bűnös. “Az európai polgárok nap mint nap szembesülhetnek azzal, hogy ez mit is jelent: a média korlátozása, a korrupció, az uniós értékek cinikus semmibevétele és a CEU-t veszélyeztető törvény keresztülvitele” – olvasható. A szerző úgy véli, hogy pártpolitikailag érthető, de demokráciapolitikailag teljesen megmagyarázhatatlan, hogy az európai kereszténydemokraták miért hagyják évek óta Orbánt, ugyanis hallgatásukkal arra bátorítják, hogy egy autoriter rendszert építsen ki.

A La Libre Belgique című belga napilap szerint “a Soros György ellen hozott retorziós intézkedések” “aggasztó fordulatot vettek”. Corentin Léotard, a lap budapesti tudósítója szerint a CEU a liberalizmus és a multikulturalizmus szigete, az ellenállás kritikus hangjainak szószólója a Fidesz nacionalistáinak hét éve tartó szorításában, a nyitott és progresszív társadalom előmozdításával tökéletes ellentéte az Orbán által meghirdetett illiberális államnak.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BERLIN, GERMANY - MAY 03:  Abdulrahman Mohamed, a Syrian refugee, carries pieces of furniture as he helps a friend move out of a shelter for refugees and migrants in Marienfelde district to an apartment in the city as other shelter residents walk past on May 3, 2017 in Berlin, Germany. The shelter currently houses approximately 450 people, the majority of whom are still waiting for their asylum applications to be processed. Most of the residents come from countries including Syria, Iraq, Afghanistan and Iran, as well as Lebanon, Turkey and Chechnya, and half of them are under 18, as the shelter only admits families. Most of the children go to local schools and German has become their common language. Germany took in over one million refugees and migrants between 2015 and 2016.  (Photo by Sean Gallup/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.