Debrecen, 2016. szeptember 4.
Panelház ablakai csillognak napfelkeltekor Debrecenben 2016. szeptember 4-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Belföld

Novemberig napi két forintot spórol minden magyar

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 03. 28. 19:27

Korábban a témában:

Egyre gyakrabban és egyre hangosabban hallani az évente kétszer esedékes óraátállítást eltörölni vágyók hangját. Sőt, a magyarok 80 százalékának egyetértésére hivatkozva a jobbikos Kepli Lajos tavaly ősszel a Parlament elé vitte a kérdést. Ha minden jól megy, még áprilisban meglehet a végszavazás, és ha valóban tagállami hatáskörben intézkedhetünk, akkor jó eséllyel idén tekergettük utoljára az óramutatókat. A javaslat szerint a nyári időszámítás válna állandóvá.

A Naphoz igazítjuk az életünket

Szögezzük le, hogy a “téli időszámítás” az alap időszámítás, nevesítésére csak azért van szükség, hogy megkülönböztessük a “nyári időszámítástól”, amit energiatakarékosság céljából vezettek be átmenetileg a két világháború éveiben. Magyarországon 1980-tól van érvényben folyamatosan, az Európai Unióban 1996-ban alkalmazzák egységesen.

A lényege, hogy az ember napi aktivitása optimálisabb viszonyba kerüljön a természetes világossággal. Tény, hogy Magyarország saját időzónájának (CET) legkeletibb részén helyezkedik el, ezért főleg az őszi óra(vissza)állítás számunkra nem túl ideális.

Nyugatra haladva egyre későbbre esik a napnyugta, hazánkban valamikor ősz kezdetén lenne ideális a visszatérés.

Évi 4-5 milliárd forint

A nyári időszámítással tehát energiát spórolunk, ami a dolog természetéből fakadóan a világításból ered, vagyis hogy elsősorban a lakosságnak rövidebb ideig van szüksége világításra. A közvilágítás és a díszkivilágítások nem tartoznak ide, hiszen a sötét órák száma önmagában nem változik az óraátállítással, a közvilágítás pedig ettől függ – mondta el a 24.hu-nak Berczelly Réka, a MAVIR ZRt. kommunikációs főmunkatársa.

Budapest, 2011. október 18.
Közvilágításként szolgáló régi gázlámpa működő másolata a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem főépülete előtt, a Műegyetem rakparton.
MTI/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának és archívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Fotó: MTI

Villamos energiát a nap mind a 24 órájában fogyasztunk, de a mértéke jelentősen különbözik a kevésbé intenzív éjszaka, a gyors felfutást mutató reggel, a tartósan magas nappal, a sötétedés környéki újabb emelkedést hozó este, és a gyorsuló csökkenést mutató késő este folyamán. A rendszer fogyasztási adatai részletesen megtalálhatóak a MAVIR honlapján.

A MAVIR szakemberei szerint évente négy-ötmilliárd forintot spórolunk meg a nyári időszámítással, körülbelül ennyi a megtakarított 100-120 ezer MWh villamos energia ára.

A sok és a kevés relatív

Ere mondják azt az óraátállítás ellenzői, hogy ez a megtakarítás csepp a tengerben – egyben ez az egyik legfőbb hivatkozási alapjuk. A légkondicionálók tömegessé válásával ugyanis annyira megnőtt nyári áramfogyasztásunk, hogy a világításon megspórolt összeg csepp a tengerben. Március végétől október végéig 4-5 milliárd forint napi szinten

körülbelül két forintot jelent minden magyar állampolgár zsebében.

Az egész időszakra számolva ez 4-500 forint fejenként, ami még egy négytagú család esetében is eltörpül a rezsiszámlák mellett.

Valóban feleslegesnek tűnik, ha valaki beállítottságánál fogva eleve úgy szemléli a világot, hogy az a bizonyos pohár félig üres. Két érvünk van:

  • Négy-ötmilliárd forint akkor is 4-5 milliárd forint, ha az egészhez képest kisebb arányt képvisel, mint 30 évvel ezelőtt. Ez a pénz is a magyar lakosságnál marad – a pohár tehát félig tele van.
  • Pénzben kifejezhetetlen a környezet terhelésének csökkentése: egy kisváros energiaigényének előállítása ez esetben nem szennyezi a környezetet, nem járul hozzá az üvegházgázok kibocsátásához.

Ha örök nyár lenne…

Hazánk a nyári időszámítás állandóvá tételét tervezi. Ha ez megvalósul, a nyári energiamegtakarítás értelemszerűen ugyanannyi lenne, mint a jelenlegi gyakorlat mellett. A téli visszatérés elhagyására viszont nincsenek gyakorlati tapasztalatok, ezért Berczelly Réka úgy fogalmazott: az időszak elején és végén vélhetően némileg megnövelné az energiafelhasználást.

Maradjunk hát az elméletnél, és tegyük hozzá azt, amit a nyári időszámítást pártolók nemigen szoktak említeni: hogy télen ugyan délutánra nyernénk egy világos órát, amit viszont a reggelből csípnénk le. Alább a 2017-es őszi-téli napkelték időpontja “téli”/”nyári” időszámítás szerint, Budapest hosszúsági körére értelmezve:

  • Október 30. – 6:23/7:23
  • November 30. – 7:08/8:08
  • December 30. – 7:30/8:30

Mérni akkor tudjuk majd, ha véglegessé válik a nyári időszámítás, ezért kérdés marad, hogy energia szempontjából elveszítjük-e a réven, amit megnyertünk a vámon, vagy sem? Az viszont biztos, hogy nem kellemes hetekig napfelkelte előtt indítani a napot, megkezdeni a munkát, az iskolát.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.