Belföld

Mindenki bukhat Lázár és a Heineken háborúján

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2017. 03. 14. 19:24

Börtönnel fenyegeti a kormány a vörös csillag használóit. Bár Lázár János és Semjén Zsolt törvényjavaslata a kommunista diktatúra szimbolúmrendszerének elfogadtatásától tart, a javaslat időzítése aligha független a kabinet és a Heineken háborújától. Amiből mindkét fél rosszul jöhet ki.
Korábban a témában:

Régi sztori a Heinekené, bár tény, hogy a nyomába sem érhet a középkor óta főzött belga vagy cseh sörökének. Mindenesetre a történetünk szempontjából fontos elem, a logó históriája 1883-ban kezdődött, ekkor került általánosan a sörösüvegekre a zöld ovális címke, keresztbe rajta egy fekete szalag, belül pedig egy fekete keretű, ötágú csillag (ami sokszor már ekkor piros volt belül).

A nagy váltás az 1930-as években következett be: ekkor színezték ki teljesen vörösre a Heineken csillagát.

Az új logó először a holland piacon jelent meg (ekkor még nem volt globális márka a Heineken), később tették csak rá az exportra szánt sörökre is. Miután Európa fele szovjet befolyás alá került, a Heineken – 1951-ben – újra kifehérítette a csillagát, hogy ne azonosítsák az elnyomó kommunista rendszerrel. A Szovjetunió összeomlása aztán visszahozta a korábbi dizájnt,

visszatért az el nem vásott vörös csillag is.

A cég honlapján a gyakran feltett kérdések között szerepel az is, hogy honnan származik a vörös csillag. Furcsa, de a Heinekennek nincs egyértelmű magyarázata erre, ami van, az a középkori serfözőmesterek szimbólumaként írja le a csillagot (az egyik verzió szerint a főzde ajtajára kiakasztott csillag állása tájékoztatott arról, hol áll a főzési folyamat), amit a kezdetektől használnak.

Semjén Zsolt belovagol a képbe

Mindez most azért fontos, mert az Orbán-kormány két minisztere, Lázár János és Semjén Zsolt hétfőn benyújtott egy törvényjavaslatot, ami leszámolna az önkényuralmi jelképek úgymond lopakodó visszahozásával.

A javaslagt szerint aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot vagy ötágú vörös csillagot haszonszerzés céljából felhasznál, megjelenít, vagy ezekkel ellátott árut/szolgáltatást értékesít,

akár két év börtönre is ítélhetik.

Jogvédő szervezetek szerint már az eddigi önkényuralmijelkép-tiltásoknak se volt értelmük, egy horogkereszt látványától nem fog valaki nácivá válni, így még rejtélyesebb a javaslat indoklása:

semmi sem szabályozza azonban azt a jelenséget, hogy az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célból történő megjelenítése, és ezáltal lopakodó társadalmi elfogadtatása egyfajta legitimációját jelenti a diktatúrák korábbi szimbólumrendszereinek. Ez ugyanakkor nem kívánatos, sőt, kifejezetten káros a kollektív társadalmi emlékezet szempontjából.

Kerestük a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.-t is, de közölték, egyelőre nem kívánnak válaszolni a törvényjavaslattal kapcsolatos kérdésekre.

Az eldobott Csík

Pedig a sörgyár háborúja állhat az egész ügy mögött: évekig harcoltak azért, hogy az általuk Romániában forgalmazott Ciuc (magyarul Csík) sör mellett ne létezhessen az Igazi Csíki Sör. Az utóbbi végül elvesztette a jogi harcot, aminek a vége az lett, hogy Tiltott Sörre keresztelték át az italt.

Csíkszentsimon, 2015. március 17.
Az Igazi csíki sör gyártósora a Lixid Project Kft. csíkszentsimoni sörgyárában 2015. március 17-én.
MTI Fotó: Haáz Sándor
Fotó: MTI / Haáz Sándor

Ezzel kezdődött csak el a magyarországi őrület: a Jobbik a Heineken-termékek – így a portfólióba tartozó Soproni – bojkottjára szólított fel, Lázár pedig jelezte, hogy helytelennek tartja a döntést, egyeztetni akar a Heinekennel, és ellátogat majd az egykori Igazi Csíki Sör gyárába is.

A Heinekennek már 2005-ben is nekiment a TEBÉSZ, azaz a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége, amely a Fővárosi Főügyészségnél akarta elérni, hogy ne utasítsák el a feljelentését a vörös csillag használata miatt. Az egy magánszemély nevében eljáró TEBÉSZ szerint

ennyi erővel horogkeresztes kekszet is lehetne forgalmazni.

Az ügyészség azonban olyan választ adott, ami akár a mostani vitában is perdöntő lehetne:

nem állapítható meg, hogy jelen esetben a vörös csillag megjelenítése a mögöttes kommunista eszmékkel való azonosulást, illetőleg azoknak, mint saját politikai és erkölcsi felfogás megtestesítésének használatát jelentenék.

Munkásmozgalom és uniós védjegy

Fratanolo János szélsőbaloldali politikusnál nem volt kérdés, hogy milyen megfontolásból viselte nyilvánosan a vörös csillagot egy 2004-es rendezvényen, ami miatt büntetőeljárás indult ellene, és megrovást kapott. A Magyarországi Munkáspárt 2006 akkori elnöke a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely 2012 márciusában jogerőre emelkedett ítéletében Fratanolo javára döntött a magyar állam ellen. Vonakodva ugyan, de az állam végül kifizette az 1,8 millió forint kártérítést plusz perköltséget, Fratanolót pedig felmentette a Kúria.

Fratanolót akkor Magyar Gábor képviselte, ezért megkérdeztük az ügyvédet, a mostani törvényjavaslatnak mi lehet a kifutása. Szerinte a magyar kormány

térdre akarja kényszeríteni a Heinekent,

csakhogy az uniós jog ezt egykönnyen nem engedi. Egyfelől a bejegyzett uniós védjegyeket – ilyen a Heinekennek is van régóta – nem lehet újonnan szült jogszabályokkal ellehetetleníteni. Főleg úgy, hogy védjegyek terén is megtörtént a jogharmonizáció. Az áruk szabad áramlását is sértené a jogszabály, hiszen az átcímkézés plusz terhet jelentene a gyártónak.

Magyar szerint így előfordulhat, hogy az állam súlyosan – akár milliárdokra – megbírságolja a Heinekent, miközben az hiába perel, ha csak évek múlva lesz ítélet.

Az ítélet viszont szinte biztosan elmarasztalja majd Magyarországot, így az államnak kártérítést kell fizetnie.

Persze a helyzet másképp is alakulhat, ha a Heineken úgy dönt, hogy eláll a Csíki Sör megleckéztetésétől.

A vörös csillag Európában

A vörös csillag betiltása főleg Európa keleti részén divat. A büntetőjog szankcionálja ennek (és a legtöbb országban más önkényuralmi szimbólumoknak) a használatát. Magyarország mellett Lettországban, Litvániában és Ukrajnában van így. A lengyel törvényt végül alkotmányellenesnek nyilvánították, nem lépett hatályba, az észteknél pedig egy parlamenti bizottság gáncsolta el a javaslatot.

Fotó: Magyar Rendőr / Fortepan

Az Orosz Kommunista Párt viszont tavaly egyenesen azért fordult Dmitrij Medvegyev miniszterelnökhöz, hogy védje meg a szimbólumot a nyugati cégektől, amelyek jogtalanul használják azt.

Több állam zászlajában a kommunizmustól függetlenül a mai napig megtalálható a vörös csillag. Ilyen Új-Zéland, Dzsibuti, Tunézia, Panama, Zimbabwe, a csak Törökország által elismert Észak-Ciprus zászlaja, de a szír felkelők által használt lobogó is.

Mindent a dizájnért

Végül álljon itt pár gondolat Mark van Itersontól, a Heineken globális dizájnért felelős akkori menedzserétől, aki 2014-ben így indokolta meg az újragondolt sörösdobozuk külsején a jó nagyra növelt vörös csillagot:

A vörös csillag egyike a Heineken legfontosabb vizuális jelképeinek és mindig is része volt a brand identitásának. Nagyobbá és jobban láthatóvá alakítottuk, szóval igazán szembeötlik majd a fogyasztóknak.

Vagy ahogy Patrick Stal, az Interbrand Amsterdam szervezet vezetője fogalmazott:

A csillag időtlen és kortárs.

Lázár János és Semjén Zsolt nem így gondolja.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

People gather next to flowers, candles and other items set up on the Las Ramblas boulevard in Barcelona as they pay tribute to the victims of the Barcelona attack, a day after a van ploughed into the crowd, killing 13 persons and injuring over 100 on August 18, 2017.
Police hunted for the driver who rammed a van into pedestrians on an avenue crowded with tourists in Barcelona, leaving 13 people dead and  more than 100 injured, just hours before a second assault in a resort along the coast. / AFP PHOTO / PASCAL GUYOT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.