Az InfoRádió Aréna című műsorában szerepelt Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt a kampányról, a baloldalról, civilekről, migránsokról, olimpiáról, Momentumról és röviden kedvenc témájáról, a környezetvédelemről is.
Miért kezdődött el ilyen korán a kampány? – merült fel az első kérdés, de Kósa rátolta a baloldalra a felelősséget, mert ott “miniszterelnök-casting” van most. Kósa felsorolta az egész balos szappanoperát, ami olyan “mint a költözőmadaraknak az elindulása”. Szerinte ez a láz tovaterjed, amire reagál a többi párt és már megy is a kampány az országban. Bezzeg a Fideszben:
Minálunk miniszterelnök-casting egyáltalán nem zajlik.
A Jobbik pedig filoszemita pártot hozzon létre, “amihez megkaphatja a kóser pecsétet a zsidó szervezetektől“.
Orbán öt pontja
“Nem a Marsról fogott jelek alapján adódik” az az öt pont, amit Orbán Viktor vázolt fel hétfőn a parlamentben. Ezek Kósa szerint az Európai Unió döntéseiből erednek, hogy az EU veszélyezteti a rezsicsökkentést. Fél a kormánya közös adópolitikától is, a munkahelyteremtő eszközökbe is bele akar szólni az EU (vö. diákszövetkezetek, munkaerő-kölcsönzés ügyében eljárások). És akkor ott a migráció, arra is reagálni kell,
A civil szervezetek is előkerültek, bár a fogalom a frakcióvezető szerint megtévesztő. “Magyarország megengedhetőnek tartja-e, hogy olyan szervezetek, amik politikai közéleti kérdésekben szeretnék a magyar közvéleményt tájékoztatni”, közöljék, ki támogatja őket – mondta Kósa. És akkor jöttek a Moszkvából már ismert szóvirágok: a külföldről pénzelt szervezetek, Soros György, miegymás. Kósát szembesítették azzal, hogy a civilek honlapjukon nagyrészt láttatják, ki finanszírozza őket. “Az az érdekes, ki a végső támogató” – mondta a fideszes politikus, majdnem a háttérhatalmakat említve. A magyar pénzből finanszírozott civil szervezetek pénzelőit (pl. a CÖF-ét) nem akarja kideríteni a kormány az interjú alapján.
Messi a Fidesz edzésén
Négy kivétellel az összes választókerületi elnök megvan, a jelöltek több mint 90 százaléka is. “Ha holnap indul a kampány, akkor is kész vagyunk” – büszkélkedett a fideszes. Szervezetépítésileg is jól állnak Kósa szerint, annál a kérdésnél azonban elakadt, hogy mit kell még szervezetet építeni a Fideszen, aminek ez a rész az erőssége. Parádés volt a válasz:
Az önkénteseket is tréningezni kell, de mivel lehet felfűteni őket? Kósa szerint a nagy célokkal, pl. hogy az európai értékek és civilizáció szempontjából nagy kihívás a migráció, ez hívószó lehet.
Áder és Kósa, a környezet megmentői
Na de Áder Jánost miért kell ilyen hamar megválasztani? Kósa szerint a törvényi határokon belül maradnak: március 11. és április 10. között kell a folyamatot lezongorázni, így is tesznek majd. Kósa szerint biztos, hogy Áder nyer, “hacsak az ég a földdel eggyé nem válik”. Kósa kijelentette, volt vita arról a pártban, ki legyen a következő államfő, de végül egyöntetű volt Áder felkérése. Azért őt választották, mert mérlegelték, milyen államfőre van szükség a jövőben. Olyan elnök kell, “aki nagyon fontos témákat a nemzet számára meg tud fogalmazni”. Ilyen a környezetvédelem, kiemelten a vizek védelme – ez persze pont Kósa szájából nagyon hiteltelennek hangzott. De vissza Áderre:
“olyan elnök kell, akiről a magyarok többsége is elhiszi, hogy önálló autoritással képviseli a nemzet egységét.”
Áder márpedig bizonyította, kiáll az alkotmányosság mellett, vitát kezdeményez. Senki sem gondolja Kósa szerint, hogy Ádert a Fidesz-KDNP dróton tudja rángatni.
NOlimpia vagy YESlimpia?
A frakcióvezetőt nem lepte meg a sok olimpiaellenes aláírás, a baloldal szerinte mozgósította a választóit. Bezzeg a Fidesz egy nap alatt gyűjtött már 800 ezer szignót is, “nem ájulunk el ettől” – fitymálta le a 260 ezer feletti aláírást. De vajon miért osztotta meg ennyire az embereket az olimpia, gondolkodtak-e már az ilyen ügyeken, amik a kormány ellen hangolják az embereket? Kósa az ellenzék hitszegéséről beszélt. Szerinte kár az olimpiaelleneseket győzködni, az reménytelen,
Pedig az ellenzék is megszavazta az olimpiai kezdeményezést anno, úgyhogy szerinte az egész árulás, amit “primitív, napi politikai számításból” tettek. Kósa nem teljesen értette, hogy kellett volna az olimpia mellett kampányolni. Szerinte azzal nem akartak szembemenni, hogy ne legyen népszavazás, mert ezzel a saját álláspontjukkal mentek volna szembe. “Őszintén szólva olyan sok értelme nem lenne” a népszavazásnak a frakcióvezető szerint. Jogi értelemben ez fővárosi ügy, nem a parlament írja ki a referendumot. A népszavazás szükségtelen, “mert az olimpia ügye olyan mértékben kapott halálos döfést”, hogy abba már nem lehet beleállni – sajnálkozott.
A mostani határidők szerint júliusban lehet népszavazást tartani. Ám ha valaki fellebbez, akkor októberben lesz népszavazás (magyarázata szerint ez nem a kormány érdeke, holott szeptemberben döntenek a helyszínről, így egy fellebbezéssel halogatható lenne az elutasítás). Kósa amúgy nem akarja a fővárosra tolni a felelősséget, pusztán jogilag Budapest feladata a visszalépés. A kormány, a MOB és a frakció is konzultál a fővárossal, de
a jogi lépést nem tudja a kormány meghozni.
A balhét pedig nem Tarlós Istvánnak kell elvinni, nem az ő hibája, hogy tolódnak emiatt a fejlesztések. Mikor lesz döntés? “Szerintem heteken belül” – válaszolt Kósa, aki Thomas Bach NOB-elnök nyilatkozatát is idézte, amiben beleszállt az aláírásgyűjtőkbe.
Los Angeles és Párizs eközben óriási egységgel pályázik az olimpiára Budapesttel szemben. De Kósa szerint a Momentum csak a hatalomra ment. “Az nem baj, ha az eszünket használjuk”, nem kell vesztes ütközeteket felvállalni, ezért nem állnak bele a népszavazásba. Ő egyébként beszélt a NOB-osokkal, akik attól tartanak a legjobban, ha az olimpia alatt ellentüntetések vannak.
Momentum és 4-es metró
A Momentum nem jelent veszélyt a Fideszre, mert a baloldali szavazókra hajt, ott meg már sok kis párt van. Ők a balos szavazók töredékét sem tudják megszerezni, ez összekuszálja a szerepet, “ez jó, nem? csak nekünk…” – tette rendbe a helyzetet Kósa Lajos. A 2028-as olimpiarendezésre kevés esélyt lát, pláne ha Párizs nyer, mert utána nem lehetne ismét európai olimpia.
Szóba került a 4-es metró ügye is, amiben felesleges Kósa szerint vizsgálóbizottságot létrehozni, mert ott vannak a szakbizottságok. A parlament gazdasági bizottsága majd tisztázza a politikai felelősséget. Demszky Gábor mindenesetre biztos tudott mindenről, mert tudnia kellett róla, hogy fővállalkozó nélkül építették a metrót. Az OLAF-jelentés nem elég, mert csak az EU-s források ügyét vizsgálja, az államit nem így kell még vizsgálódni.
Kósa Lajos várja, hogy az ügyészség és a rendőrség valamit felderítsen, de sokat nem vár ettől (példának a Postabank konszolidációját, a Kulcsár-ügyet, a vörösiszappert hozta fel). Itt már be-beszólogatott a bíróságoknak, bár hozzátette, nagyon fontosnak tartja a hatalmi ágak szétválasztását. Végül az Európai Bíróságnak is odaszólt, részben a magyar állam vesztes pere ügyében, a bírók korai nyugdíjazása miatt. A fő gond, hogy nincs önreflexió, hogy a bírók nem vallják be a hibáikat.
Ne dobjon be konyakot!
Mikor lehet olyan változás az oktatásban és egészségügyben, hogy elégedettek legyenek az emberek? – merült fel az utolsó kérdés. Kósa szerint csoda kéne ehhez, pedig csökkentek a várólisták a Fidesz-kormány idején. Ekkor jött a minden elsöprő érv: Kósa szerint van még egy alapvető összefüggés:
Ott van még a paraszolvencia, azaz a hálapénz, amiről Kósa szerint hallgatnak. Márpedig ha megjelenne ez az egészségügyi kiadások kimutatásaiban, kiderülne, hogy a magyarok annyit költenek az egészségügyre hálapénzestül, hogy az már egyenértékű a fejlett államokéval. Szerinte a magyar tb-rendszert más országok csodálják, kell nekik a hazai know-how is. Mindenesetre áttörés nem lesz, de fokozatos javulás igen (felújítások, növekvő fizetések, sorszámos hívórendszer, a rendszer hibáinak kijavítása). A megoldás az lenne Kósa szerint, hogy éljen a magyarság sokkal egészségtudatosabban.
