Szabályozatlan kérdésről írt a Legfőbb Ügyészség amiatt az ügy miatt, hogy az MTVA egyes helyiségeiben lehallgatták a közmédia egyes vezetőit, de mégsem indult eljárás senki ellen. Az ügyészség megvizsgálta a Büntető törvénykönyv (Btk.) vonatkozó paragrafusát, és emiatt a tiltott adatszerzésre vonatkozó tényállás dolgában szerdán “jogalkotási kezdeményezéssel” élt az Igazságügyi Minisztérium felé. A Btk. vonatkozó, 422. paragrafusának első bekezdése azt mondja ki, hogy
aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából a) más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja, b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyel vagy rögzíti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az ügyészség szerint csak ott lehet tiltottan adatot szerezni, ami a magánlaksértés joggyakorlata szerint megfelel a más lakása, egyéb helyisége vagy azokhoz tartozó bekerített hely fogalmának. És itt jön a kulcsmomentum:
A Legfőbb Ügyészség hozzáteszi:
indokolt lenne az elkövetés helyének bővebb maghatározásával a bűncselekménnyel fenyegetett magatartások körét kibővíteni.
A fő gyakorlati gond az, hogy a korábbi Btk.-hoz képest az új csak a jogosulatlanul megszerezhető titkok körét bővítette, az elkövetési módokat, tárgyakat nem. Tehát tiltott adatszerzést csak magánlakásban lehet elkövetni. A Legfőbb Ügyészség azt szeretné, ha bővítenék a törvényben az elkövetés helyére vonatkozó passzusokat emiatt.
A közlemény végül behozza emiatt azt a korábbi esetet, amit sok Péterfalvi Attila ombudsman az MTVA-ügyben precedensként emelt be ide: egy 2015. december 16-i ítéletet egy munkahelyi lehallgatás miatt. Ekkor elítélték a vádlottat, de a fenti megállapítások miatt a Legfőbb Ügyészség a Kúriához felülvizsgálati indítványt nyújtott be a terhelt javára.
