Male lecturer taking sheets of paper from students in a classroom
Belföld

Heti hat órában tanulják az angolt, de ez édes kevés a nyelvvizsgához

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2017. 02. 08. 17:57

A magán angoltanár szerint eredménytelen és elavult a nyelvoktatás a középiskolákban, a középiskolai pedagógus a gyenge színvonalú általános iskolai nyelvórákra panaszkodik. Vannak gyerekek, akiknek már az óvodában kitűnő angol foglalkozásaik voltak, mások hiába tanulnak emelt óraszámban, akkor is kell a korrepetálás. Mindemellett évente tízezrével ömlenek ki a munkaerőpiacra a nyelveket egyáltalán nem beszélő végzett hallgatók. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint sürgős felülvizsgálatra lenne szükség, a rendszer ugyanis rendkívül pazarló.
Korábban a témában:

Zsófi egy Balaton-parti gimnázium első évfolyamába jár. A kamaszlány szülei fontosnak tartják, hogy lányuk jól beszéljen angolul, ezért nem is volt kérdés, hogy emelt szintű osztályba felvételizik. Jelenleg heti hat órában tanulják a nyelvet, de édesanyja azt mondja, ez sajnos kevés a nyelvvizsgához.

Nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvtanra, és íratják velük a szódolgozatokat, de Zsófi elmondása szerint nem igazán hatékony az egész. Hiába a magas óraszám, a minőség nem megfelelő, kevés ahhoz, hogy sikeres legyen a nyelvvizsga. Most, hogy jár különórára, látom, hogy veszik azokat a szituációkat, amik a vizsgán és az életben is előkerülhetnek.

– indokolja a döntésüket Ildikó.

A településen egyetlen magántanár dolgozik, ám ő legalább nagyon jó – folytatja Zsófi édesanyja. Egy órát 3000 forintét vállal, de ha ketten mennek, akkor feleződik a költség. A szülők egyébként szívesen befizetnék még egy órára a lányukat, de a tanárnő nem tud elvállalni több diákot.

Délelőtt általában Skype-on tartok órákat felnőtteknek, délután kettőtől pedig gyakorlatilag este nyolcig folyamatosan diákokat tanítok. Nagyon sok általános iskolásom van, főleg azóta, hogy az egyik környékbeli iskolába felvettek egy nagyon rossz angoltanárt

– mondja Ria, és hozzáteszi, szerinte a magyar iskolai nyelvoktatással az a fő probléma, hogy nagyon nyelvtanközpontú és elavult.

A képet tovább árnyalja, hogy a fent említett iskolában két hónapig nem volt angoltanár, a helyettesítést pedig nem oldották meg – tudtuk meg egy másik forrásunktól.

Megkérdeztünk néhány érettségire készülő középiskolást is a nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalataikról. Közülük szinte mindenki arról számolt be, hogy vagy az óvodában, vagy most egészen jó nyelvoktatásban részesül.

Kis Olivér iskolájában a szakma mellett heti 3-4 órában tanulnak egy nyelvet. Szerinte az oktatás siralmas állapotban van, de ennek ellenére ő angolból tavaly leérettségizett és most az emeltre készül.

Az óvodában annyira magas szintű volt az angoloktatás, hogy lett egy nagyon stabil alapom, amire a különböző külföldi ismerősök és az idegen nyelvű sorozatok, filmek felépítettek egy elég biztos nyelvtudást. De az óvodain kívül én soha nem jártam igazán jó angolórákra.

Ezzel szemben Bánki Beni iskolai tapasztalatai jók, ő heti három órában tanulja az olaszt és heti hatban az angolt. Elmondása szerint a nyelvoktatás színvonalas, ő sokszor “a diákok részéről nem látja a lékesedést, vagy azt, hogy komolyan vennék a nyelvi órákat.”

Cork, Ireland
Fotó: Thinkstock

A nyelvvizsga kényszere csak rontana a helyzeten

A fentebb olvasható néhány személyes tapasztalat tökéletesen megvilágítják azt az egyenlőtlen állapotot, ami a mai magyar közoktatásra, a nyelvoktatásra pedig különösen jellemző. Nem véletlen, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala  átfogó vizsgálatot indított a kormány rendelete ellen, miszerint 2020-tól a felsőoktatásba csak azok vehetők fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkeznek. Székely László ombudsman úgy véli, a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig rendszerszintű visszásságot okoz és sérti az oktatáshoz való jogot, amíg hiányoznak az iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.

Ugyanezen a véleményen vannak az általunk megkérdezett középiskolai nyelvtanárok is, akik szerint a jogszabály-módosítás rengeteg – egyelőre megoldhatatlannak tűnő – problémát hozna magával.

Incze Ilona németet tanít a budapesti Zrínyi Miklós Gimnáziumban, és már most azt tapasztalja, hogy ebből a nyelvből csak kevesen akarnak vizsgát tenni. A kormány előirányzása pedig szerinte tovább rontana a hátrányos helyzeten.

A nyelvvizsga kényszere annyira be fogja betonozni az angol elsődlegességét, hogy a második nyelvek már labdába sem fognak rúgni. Hiszen, ha a nyelvvizsga belépési követelmény lesz, akkor nyilván minden energiáját erre összpontosítja majd a diák. Holott ha körbenézünk Európában, akkor azt látjuk, hogy két idegen nyelvet beszélnek a fiatalok, és a munkaerő-piaci igények is ebbe az irányba haladnak.

Az angolt tanító Magyar Ibolya az időhiány és a pedagógusok leterheltsége mellett úgy látja, a nyelvoktatás problémáját nem a középiskolákban, hanem egy szinttel lejjebb kellene kezelni.

Nagyon gyenge színvonalon zajlik az oktatás az általános iskolákban, ezért erre nem tudunk támaszkodni. A hozzánk érkező elsősök között a diákok csupán 20 százaléka van azon a szinten, ahol egy kilencedik évfolyamosnak lennie kellene.

Az pedig megoldhatatlan a legtöbb gimnáziumban, folytatja az angoltanár, hogy évfolyamszinten hozzanak létre bontott csoportokat, kezdőkkel és haladókkal. Mindez bonyolultabb órarendet igényelne, és általában a terem is kevés hozzá.

Emellett természetesen azt is elismeri, hogy sok pedagógus nem elég motivált, és nagyon nehezen újítják meg a régi módszertant, még annak ellenére is, hogy a legtöbb nyelvvizsgaközpontban most már általános trend, hogy a nyelvtan helyett a produktív készségek kerülnek előtérbe.

young student reading book between the shelves in the library
Fotó: Thinkstock

Átfogó felmérés kellene

A Nyelvtudásért Egyesület már tavaly márciusban jelezte az EMMI-nek, hogy rendszerszintű problémát látnak a nyelvoktatásban. Meglátásuk szerint ugyanis sem az iskolai óraszámok, sem a nyelvtanárok papíron meglévő tudása nem indokolja a végzett középiskolások alacsony szintű nyelvtudását – mondta el lapunknak Rozgonyi Zoltán elnök.

Tavaly végeztünk egy nem reprezentatív kutatást, ahol 1200 tanárt és közel 2000 diákot kérdeztünk ki arról, hogy szerintük mennyire lehet sikeres a kormány szabályozása. Mi erre az eredményre építve fogalmaztuk meg azt a rövid távú, csekély összegekből megvalósítható, de elkerülhetetlen kutatási javaslatot, ami megfelelő alapot jelentene ahhoz, hogy kiértékelve az oktatáspolitika megfelelő döntést tudjon hozni a szükséges változásokról.

Az EMMI-vel egyébként többször is egyeztettek a témában, a megbeszéléseken ugyan pozitív visszajelzést kaptak a javaslatukra, konkrét intézkedések mégsem történtek az ügyben. Rozgonyi szerint viszont ez egyre sürgetőbb lenne, a saját felmérésükből ugyanis az látszik, hogy a jelenlegi struktúra rendkívül pazarló és értelmetlen.

Az egyetemekre felvett hallgatóknak közel a fele úgy lép be a felsőoktatásba, hogy a nyelvtudása a közelében sincs a nyelvvizsgához elvártnak. Komoly, igényes szakokat végeznek, villamosmérnökök, építészek lesznek majd 3-5 év múlva évente tízezrével ömlenek ki az egyetemről úgy, hogy még annál is rosszabb szinten van a nyelvtudásuk, mint amilyen korábban volt, hiszen értelemszerűen felejtenek. Azt pedig lássuk be, hogy a középszintű nyelvtudás megtanítása nem az egyetem dolga

-magyarázza az elnök, majd hozzáteszi, jelenleg is tudnak olyan támogatási tervezetről,

ami újabb 10 milliárd forintot költene el a szakképzési centrumokon keresztül a felnőtt nyelvoktatásra.

Tennék mindezt annak ellenére, hogy teljesen egyértelmű, nem a tanulók képességeivel van a baj.

Elképesztő a különbség a magán nyelvoktatás és az iskolarendszeren belüli nyelvoktatás között. Egy tanuló ma minimálisan 936 órát kap első idegen nyelvből, a NAT ebben szigorú feltételeket szab. Ennek ellenére a tanulók többsége, úgy 80 százaléka, a közelébe sem jut a nyelvvizsgának, még hogyha mindez menet közben kiegészül 150-200 óra nyelviskolai tanulással, akkor a döntő többségük sikeresen leteszi a vizsgát.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.