Belföld

Az olimpia előtt a golfnak jósoltak nagy jövőt Magyarországon, csőd lett belőle

Lehetetlen megmondani, pontosan mi lesz 10-15 év múlva a világban, még azt sem könnyű megjósolni, mi lesz egy évtized múlva a magyar sportberuházásokkal. Vannak azonban cégek, amelyek mégis komoly tanulmányokat készítenek a jövő trendjeiről. A 2000-es évek közepén például teljes komolysággal állították, hogy Magyarország 2013-ra rengeteg pályával és játékossal golfnagyhatalommá válik. Voltak, akik hallgattak a jóslatra. Ők most éppen az olimpiában reménykedhetnek.

Becsődölt a Balaton-part első, nemzetközi versenyek számára is alkalmas golfpályája, az üzemeltető Royal Balaton Golf & Yacht Zrt.-nél hosszabb ideje zajlik a felszámolás, a pálya előtt mégis nagy jövő állhat. De csak akkor, ha Budapest kapja a 2024-es olimpia rendezési jogát.

A mediterrán hangulatú és szenzációs panorámával rendelkező 18 lyukú balatonudvari pálya felkerült a budapesti olimpia vidéki helyszíneinek listájára, így nyolc év múlva akár itt is rendezhetik a nyári játékok golfversenyeit.

Állami pénzből épült, csődbe ment, kiemelt beruházás lett belőle

Pillanatnyilag azonban felszámolási eljárásban vevőt keres rá a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. Az 1,1 milliárdos vételárat viszont eddig senki sem akarta kifizetni.

Orbán Viktor 2015 nyarán stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a sportvállalkozást. A miniszterelnöki rendelet akkor jött, amikor a Royal Balaton Golf & Yacht Zrt. már majdnem fél éve felszámolás alatt állt. A intézkedés nyomán a céget kivették a végrehajtók keze közül, egyszer meghirdették, de a magas ár miatt sikertelen volt az értékesítési pályázat. A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. 2016 májusa óta nem siet újabb pályázatot kiírni az ingatlanra.

A tönkre ment cég, amely nagyobb részt Bayer József, az egykori Axel Springer-vezér érdekeltségébe tartozott, hosszú ideje a működőképesség határán egyensúlyozott, hiába reklámozták a festői környékkel, Tihany közelségével és a pálya világhírű építészével. Az üzlet valójában már az induláskor sem úgy ment, ahogy tervezték.

Mészáros Lőrincé lett a luxus golffalu földje

Luxus beruházásnak indult, de felszámolás lett a vége a Dunántúl másik nagy golfberuházásnak is, amelyet Budapest és Bécs között tervezett egy ír-magyar ingatlanfejlesztői csoport. A Bicske és Alcsútdoboz közigazgatási területére álmodott Budapest Gate Golf & Country Club üdülőfaluból nem lett semmi. Az Oak Valley Kft. a nagy fellendülést várva kizárólag hitelekből vett meg a projekthez 170 hektárnyi területet, amit a felhalmozódott tartozások miatt 2012-ben dobra kellett verni. Az ingatlant Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cége, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. szerezte meg. A felszámoló 2,8 milliárdot kért a földekért.

Hasztalan próbálkoztak tulajdonosi kölcsönökkel, a hitelállomány hatalmasra duzzadt, végül kétszer is csődbe mentek, pedig a 2008-as nyitás előtt mintegy 1,3 milliárd forintot költöttek az 50 hektáros ingatlan részeinek felvásárlására és kiépítésére. A költségekhez az állam is vastagon hozzájárult: a vállalkozás csaknem 300 millió forintos támogatást kapott a Széchenyi-tervből, az MFB pedig több mint egymilliárdos hitelt folyósított.

Bedőltek a golf aranykoráról szóló jóslatnak

A Royal Balaton Golf Clubot az ingatlanválság, az euróhitel és egy váratlanul jött helyi adó fektette két vállra, de a bukáshoz nem elhanyagolható mértékben az is hozzájárult, hogy az alapítók azt hihették, rövid időn belül jön majd egy óriási boom a magyar golfban.

A nagy reményeket az ébresztette fel, hogy az egyik, Magyarországon is jelenlévő világcég éveken át kitartóan hangoztatta, hogy a sportág hamarosan robbanásszerű fellendülésnek indul Magyarországon.

A KPMG pénzügyi tanácsadó cég nem csupán egy elemzést készített a témában, hanem komolyan bele is állt saját prognózisa reklámozásába. A 2000-es évek elején Golf Business Forum címmel rendszeresen szerveztek komoly protokoll-költségvetésű szakmai konferenciát sportolók és ingatlan-befektetők számára. A KPMG sporttanácsadási csoportjának globális vezetője, Andrea Sartori a 2004-es konferencián jelentette ki, hogy az ország már a közeljövőben a golfturizmus célpontja lehet, de a kisebb pénzű magyarok is tömegével fognak a sport felé fordulni, hiszen a játék éves költsége nem több, mint egy ausztriai sítúráé. Sartori szerint így nem csupán a főváros közelében létesített, hanem a vidéki, például Balaton-parti pályákra is lesz kereslet. A konferencián bemutatott KPMG-s prognózis egyértelműen azt állította, hogy a pályák száma egy évtized alatt meg fog háromszorozódni, a regisztrált játékosok pedig tízszer annyian lesznek 2013-ra. A 2007-es konferencián az azóta Mészáros Lőrinc tulajdonába került 170 hektáros ingatlanon tervezett, de soha meg nem valósult bicskei Budapest Gate golffalut támogatták meg egy PR-szerepléssel.

Tízszereződés helyett valójában kevesebb lett a golfozó

A balatonudvari pályát tervező vállalkozás alapos volt, ezért még a beruházás indítása előtt megkereste a golfberuházások szakértőjeként ismertté vált pénzügyi tanácsadó céget, és külön tanulmányt rendelt arról, érdemes-e belevágni a projektbe. Az egyik alapító, bár nyilatkozni nem akart, de a 24.hu kérdésére nem cáfolta, hogy az üzleti stratégiát nagy részt Andrea Sartori szakvéleményére alapozták.

Azóta tudjuk, hogy az előrejelzés egyáltalán nem jött be.

Új pályák alig épültek Magyarországon, sőt a meglévők közül is volt olyan, amely tönkre ment. A magyarországi regisztrált játékosok száma pedig ma nemhogy a becsült 12 ezret, de még a konferencia idejét jellemző 1300-at sem éri el. A balatoni Royal Balaton Golf éppen 2013-ban – abban az évben, amikorra meg kellett volna tízszereződnie a játékosok számának – ment csődbe először.

MTI / Nagy Lajos
MTI / Nagy Lajos

A pálya most már valószínűleg állami kézben várhatja, hogy 2024-ben rendez-e az ország olyan világeseményt, ahol néhány hétig a világ legjobbjai jönnek Magyarországra. Ha igen, akkor nem kétséges, hogy a piactól függetlenül újabb pénzösszegeket pumpálnak a fenntartó cégbe.

Ha már vannak sportingatlanok, jók lesznek az olimpiára is

A KPMG – megelőzve a konkurens világcéget – a magyarországi olimpiarendezés lehetőségeiről is készített tanulmányt, amelyet többek között Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke társaságában mutattak be 2015 tavaszán, szintén egy Andrea Sartori által vezetett nyilvános prezentáció keretében.

Az olimpiarendezésről szóló részletes gazdasági hatástanulmányt a PriceWaterouseCoopers-től rendelte a kormány 480 millió forintért, ám ezt csak az Olimpia Budapesten – Álom vagy valóság? című KPMG-s anyag után néhány hónappal, 2015 nyarán hozták nyilvánosságra. Az akkoriban nem derült ki, hogy a KPMG milyen megrendelésnek tett eleget. A cég azt állította, hogy az sportingatlanok utóhasznosításának tapasztalatait gyűjtötte össze, hogy azt más nagyvárosok is felhasználhassák. A tanulmány végül egy érvgyűjtemény lett, amit a magyar döntéshozók is remekül használhatnak, ha a 2024-es olimpia ügyében Budapest mellett kell kiállniuk. Az egyik fontos érv például a rendezés mellett, hogy a szükséges infrastrukturális beruházások nagy része az olimpia nélkül is megvalósult volna, vagy meg fog valósulni.

Szerettük volna megtudni, a KPMG, illetve Andrea Sartori véleményét arról, hogy a golfos előrejelzéseik fényében mennyire tartják megbízhatónak az egy évtizedre előretekintő beruházási tanulmányokat, választ azonban sem a KPMG-től, sem a sportszakértőtől nem kaptunk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik