Belföld

Ha Putyin úgy gondolja, ez az ország az övé, akkor elmegy a falig

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 02. 03. 11:00

Orbán Viktor megfelel az orosz államfőnek, de a kapcsolatuk nem a bizalmon alapul. Putyin akár a választásokba is beavatkozhat.
Korábban a témában:

Az elmúlt huszonhat évben számtalanszor hallottuk, hogy Magyarország valahol Kelet és Nyugat között áll, kompország. Ez egyszerűen nem igaz

– hangzott el csütörtökön este azon a rendezvényen, ahol az olimpiaellenes népszavazási kezdeményezésről ismertté vált Momentum Mozgalom adott ízelítőt külpolitikai programjából, azután, hogy szakértők részvételével tartottak beszélgetést Vlagyimir Putyin látogatása kapcsán.

A számok nem meggyőzők

A Corvin Klubban tartott beszélgetésen Deák András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy önmagában nem meglepő, hogy az orosz államfő idén is találkozott a magyar miniszterelnökkel, mert erre minden évben sor kerül,

inkább az az érdekes, hogy ő jött ide ismét.

Ekkora aszimmetria mellett nem szoktak szimmetrikusak lenni a kapcsolatok, „három-négyszer ki kellene menni Putyinhoz, hogy ő ide jöjjön” – vélte Deák.

Rámutatott ugyanakkor, hogy Putyinnak fontos Orbán, mert Európa vonatkozásában összeér a világnézetük. A magyar miniszterelnök az EU liberális, mainstream vonalának alternatíváját jelenti, és a menekültválságban európai szintű politikusként is feltűnt, aki Németországra is hat valamennyire. Orbán pedig az unióra való gazdasági ráutaltságunkat szeretné oldani, de a számok nem meggyőzők ezen a téren.

Zgut Edit, a Political Capital elemzője szerint

Magyarország belépési pont az Európai Unióba Putyin számára, akit a legtöbb tagállamban nem látnak szívesen.

Így ezt a látogatást „üzenőfüzetként” is használhatja, amelyben saját politikájáról beszélhet. Orbánnak pedig azért fontos a találkozó, mert egy szuperhatalom stratégiai partnerének mutathatja magát.

Nem a legjobb a szankció, de nincs más

A beszélgetésben érintették az Oroszország elleni szankciók kérdését. Sz. Bíró Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa felidézte, hogy a magyar miniszterelnök szerint „egy politikai természetű problémát nem lehet gazdasági szankciókkal kezelni”. Kérdés, hogy akkor hogyan lehet?

Szó nélkül lehet hagyni, hogy egy szuverén ország területéből 27 ezer négyzetkilométert kiszakítottak?

– tette fel a kérdést Ukrajna kapcsán. A kutató szerint lehet, hogy nem a legjobb megoldás a gazdasági szankció, de nincs más. A háború fel sem merülhet egy olyan ország ellen, amely a világ nukleáris képességeinek felét birtokolja.

A biztonsági kockázatról nem esett szó

Feledy Botond, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója arról beszélt, hogy

Orbán és Putyin kapcsolata nem a bizalmon alapul.

Szerinte az orosz államfő „tisztességes KGB ügynökként” nem felejtette el, hogy a magyar miniszterelnök szovjetellenes retorikával alapozta meg politikai karrierjét, amin 2009-ben fordított. És míg Angela Merkellel lehetnek ugyan vitáink, de nem kell attól tartanunk, hogy mikor támad hátba, addig Orbán és Putyin mosolygása mögött hidegháborús a hangulat.

Erről Sz. Bíró azt mondta, hogy míg látszólagos barátság bontakozott ki Oroszország és Magyarország között, orosz részről a Hídfő portálon közzétett fotókkal próbálták kompromittálni Magyarországot, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának, és szélsőjobboldali-szélsőnacionalista csoportokkal tartanak fenn kapcsolatot az orosz szolgálatok, amivel destabilitást okozhatnak.

Míg Orbán a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Európában „divattá vált az oroszellenesség”, nem esett szó az itt tevékenykedő orosz titkosszolgálatok jelentette biztonsági kockázatról

– emelte ki Zgut. Emlékeztetett: tavaly ősszel, a rendőrgyilkosság után számolták fel a Magyar Nemzeti Arcvonalat, amelyről már előtte tudni lehetett, hogy az általuk működtetett portál orosz szerverről üzemel, orosz befolyással végeznek felforgató tevékenységet, dezinformációt, amiről nem hajlandóak beszélni a magyar hatóságok.

Deák szerint a magyar-orosz kapcsolat legfőbb veszélyforrása, hogy nem biztos, hogy mindkét fél hozzáállása azonos. Magyar részről üzleti-geopolitikai projektként, „a lehetőségek begyűjtéseként” tekintenek rá, Putyin viszont azt gondolhatja, befektetett az országba, és ha az amerikaiak kivonulnak, akkor már az övé. Kérdés, eljöhet-e az a pillanat, amikor az oroszok úgy gondolják, learatnák a befektetés gyümölcsét, és mennyire könnyen tudnánk ebből kijönni.

Ha Putyin úgy gondolja, hogy Magyarország az övé, addig megy, amíg a korlátok engedik

– hangzott el.

Nem kell megerőltetniük magukat

Zgut kitért arra, hogy egy felmérés szerint a visegrádi négyek közül Magyarország kitettsége a legnagyobb az orosz befolyással szemben. A legerősebbnek a közvélemény és a civil társadalom ellenállása mondható, a magyar társadalmat inkább nyugatorientáltság jellemzi, mintsem oroszbarátság. A politikai elit hozzáállásával és a tudatos ellenállással viszont rosszul állunk – a politikai közbeszédnek nem része az orosz befolyással szembeni fellépés. Ez a politikai akarat hiányán múlik.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon is beavatkozhatnak-e az oroszok a 2018-as választásba, Feledy azt mondta, elképzelhető, hogy itt is beindul a propagandagépezet, a nekik tetsző jelölt propagálásával és az ellenjelöltek delegitimálásával. Zgut szerint ugyanakkor nem kell megerőltetniük magukat az oroszoknak. A meglévő mintegy száz álhírportál már gondoskodik a dezinformációs beavatkozásról, és van egy oroszbarát Fidesz és Jobbik is a politikai szereplők közt. Deák szerint viszont

Magyarországon nem lesz beavatkozás, mert Orbán megfelel Putyinnak.

Zsarolható politikai elit

A beszélgetés után mutatta be a Momentum Mozgalom „külpolitikai alapvetéseit” Soproni Tamás, a szervezet alelnöke.

Oroszország sokkal közelebb van, mint hinnénk

– vezette fel beszédét, rámutatva, hogy szomszédunkban orosz alakulatok harcolnak, és elsőre talán messzinek tűnik a frontvonal, de Donbassz közelebb van Londonnál. A harcokban pedig magyarok is részt vesznek, akik életüket adják Ukrajna szuverenitásáért. Ugyanakkor úgy véli: Magyarországon is háború folyik – bár a tankokat már elvitték, „visszakúsztak a gázvezetékeken, álhírportálokon és a politikai eliten keresztül”.

A kormány szabadságharcosnak hazudja magát, de nem lehetnek valódi örökösei 56-nak, hat éve hagyják ugyanis, hogy az oroszok egyre szorosabbra húzzák a rabláncot – jelentette ki. Szerinte az elmúlt 26 évben senki nem vállalta a felelősségét, hogy minden területen befejezze a rendszerváltást, megvizsgálja azokat a vagyonokat, amelyeket egyesek szereztek a rendszerváltás környékén és megtisztítsa a titkosszolgálatokat azoktól a káderektől, akik még a szocializmus idején kezdtek ott dolgozni, és meglehetősen jó kapcsolatokat ápolnak az orosz titkosszolgálatokkal.

A politikai elit számtalan tagja zsarolható belföldi érdekcsoportok és külföldi hatalmak által

– mutatott rá, hozzátéve: az elmúlt évek botrányai azt is bebizonyították, hogy minden oldal érintett ebben, a fideszes Kiss Szilárdtól kezdve a jobbikos Kovács Bélán át az MSZP-s Havas Szófiáig.

Az álhírekre nem vonatkozik

Hangsúlyozta, hogy a kitettség csökkentése érdekében csökkenteni kell Magyarország energiafüggőségét, ehhez mindenkinek tartania kell magát, aki a nemzet érdekeit tartja szem előtt. Emellett hatalmas veszélynek nevezte az álhíreket, a külföldi propagandát, amelynek okát a mozgalom részben abban látja, hogy a magyar oktatási rendszerben a kritikus gondolkodás helyett a szervilizmust és magolást állítják középpontba. A Momentum egyrészt modern oktatást ígér, de a dezinformációval szemben szerintük ez nem elég.

Az alkotmányos jogi kereteket tiszteletben tartva le kell szögezni, hogy az álhírek, a külföldi propaganda szándékos terjesztésére nem vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadsága, az állam kötelessége, hogy megvédje a népet a külföldi propagandagépezetektől

– hangzott el. Soproni alapvetőnek nevezte, hogy azonnal és teljes körűen megnyissák az ügynökaktákat, ami nem szimbolikus kérdés, hanem a nemzeti önállóság feltétele.

Úgy vélte: nem igaz, hogy hazánk kompország, Magyarország nem egy híd közepén áll, hanem az egyik oldalon, méghozzá a nyugatin. Szerinte minden felelős politikusnak azt kell szem előtt tartania, hogy a modern Európában tartsa az országot, ahol Szent István óta helye van. Az alelnök kijelentette: a Momentum Mozgalom célja az, hogy Magyarország a nemzeti önállóságát megőrizve kivegye a részét abból, hogy a mostaninál erősebb Európát építsünk.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Tusnádfürdő, 2017. július 22.
Orbán Viktor miniszterelnök előadása előtt a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2017. július 22-én.
MTI Fotó: Veres Nándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.