Belföld
oktatás (oktatás, )

Nem tudnak mit kezdeni a tanárok a komplex természettudomány oktatásával

24.hu
24.hu

2017. 02. 02. 07:27

Korábban a témában:

A tanárok többsége nem volt felkészülve a komplex természettudomány oktatására – írja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) felmérése alapján a Magyar Hírlap a csütörtöki számában.

A felmérés azt vizsgálta, hogy miként oldották meg a tanárok a szakgimnáziumokban 2016 szeptemberében új tantárgyként bevezetett komplex természettudomány tanítását az első időszakban.

A tanárok nagy része nehezen boldogult a feladattal, a jelenségek különböző tudományterületek összekapcsolásával történő értelmezését igénylő tantárgyat többnyire továbbra sem tematikus, hanem tantárgyi bontásban oktatják.

A felmérés szerint

az általános szemlélet- és módszerváltáshoz valószínűleg intenzív szakmai továbbképzésekre és hosszabb előkészületekre van szükség. A kezdeti bizonytalanság és a megvalósításban kapott nagymértékű szabadság megélhető egyfajta sokként is, ugyanakkor izgalmas szakmai kihívást is jelenthet az érintett intézmények és a pedagógusok számára, a válaszok szerint mindkettő jellemző.

Az OFI tavalyi online kérdőíves felmérése az intézet honlapján olvasható. Az online kérdőíveket több mint ötszáz olyan, fizika-, kémia-, biológia-, földrajztanár töltötte ki, aki szakgimnáziumban heti háromórás komplex természettudomány tantárgyat tanít. A tervek szerint a tanév második felének tapasztalatait is összegzik majd –  írja a Magyar Hírlap.

Nahalka István ebben az interjújában beszél a tantárgyi integrációról és arról, hogy

Magyarországon nincs olyan pedagógus, aki taníthat ilyen tantárgyat. Nem is tudom, hogyan oldják meg a feladatot a szakiskolákban, a szakközépiskolákban – hogy a régi neveket használjam. Gyakorlatból tudom, az integrált tantárgyat felosztják: most fizika, most kémiaóra lesz. Összeszervezik, de ez olyan távol van az integrációtól, mint Makó Jeruzsálemtől.”

Miközben szerinte

egy modern társadalomban a természettudományos műveltség alapvető szerepet játszik. Nem csak abból a szempontból, hogy kellenek a jó tudósok, mérnökök, orvosok, akik közvetlenül használják a természettudományos műveltségüket. A természettudomány sokszor társadalmi kérdések eldöntésében is nagyon fontos szerepet játszik. Például az atomenergia alkalmazásában. Hogyan viszonyulnak hozzá, hogyan foglalnak állást az emberek Paks 2 ügyében? Ez azon is múlik, hogy milyen természettudományos ismereteik vannak. Magyarországon az e feladat vállalásához szükséges szemléletváltás nem történt meg. A világban a 80-as évek elejétől vált fokozatosan uralkodóvá a társadalom-központú természettudományos nevelés. A gyerekeknek nagy szüksége lenne erre. Ez vonzza a tantervi integrációt is, amiben kifejezetten rosszul állunk. A 70-es évek eleje óta egy nagyon fontos átalakulás történt – főként a természettudományos területen – abban, hogyan viszonyulunk a tanuláshoz. Megváltozott a szemléletmód, ki kell dobni számos elképzelésünket ezzel kapcsolatban. Kialakult egy új, konstruktivista pedagógia. Magyarországon a pedagógusok többsége ezt a fogalmat nem is ismeri. Nem tanították meg nekik, nem néz utána, miközben a világban ez a pedagógiai irányzat vált uralkodóvá. Radikális elképzelések vannak benne arról, hogy a gyerekek hogyan tanulnak, és úgy tűnik, ezek működnek is.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.