Belföld

“Tudom, milyen gyerekként azt hallgatni, mikor döglesz meg már végre”

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2017. 01. 31. 17:00

Korábban a témában:

Kedden délelőtt az ellenzék öt képviselője azért ült egy asztalhoz, hogy valamiféle javaslat-tervezetet dolgozzanak ki a Magyarországon elképesztő mértéket öltő családon belüli erőszak megfékezésére. Bár nem ellenzéki összejövetelt terveztek a Nem magánügy! címet viselő konferencia szervezői, hiába szerették volna, hogy a kormánypárt is képviselje magát az eseményen, senki nem jelent meg tőlük.

Fotó: Berecz Valter

A kormánypártok kihúzzák magukat a megoldáskeresésből, miközben több mint negyedmillió gyermek érintett szexuális bántalmazásban ma Magyarországon. Az is ide tartozik, aki például pornót néz a gyermeke előtt

– mondta Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője.

Rajta kívül jelen volt még a kerekasztal-beszélgetésen

  • Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője,
  • Szél Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője,
  • Vágó Sebestyén, a Jobbik országgyűlési képviselője és
  • Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője.

Bősz Anett rámutatott arra is, hogy hazánkban megtörténhet az, hogy ha egy apa bántalmazza az anyát, majd ezek után a szülők elválnak, a gyerek kötelezhető az apa látogatására, mondván, az anyát bántotta, nem őt.

Ilyen a világon nincs, maximum Magyarországon.

Szelényi Zsuzsanna szerint a családon belüli erőszak társadalmi státusztól és iskolázottságtól független, a hatalom napi szintű érvényesítéséről szól azokon a helyeken, ahol ez mások számára nem látható. Az Együtt országgyűlési képviselője szerint az államnak kötelessége lenne felmutatni olyan biztonságos szereplőket, akikhez fordulhatnak azok, akik családon belüli erőszak áldozatává válnak.

Fotó: Berecz Valter

Amikor a kormány nem jön el egy ilyen eseményre, nem az ellenzékkel tesz rosszat, hanem a negyedmillió érintett gyermekkel

– jegyezte meg Szél Bernadett.

Hozzáfűzte, elfogytak a kormány mentségei az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának elhalasztására.

Az Isztambuli Egyezmény

Az Isztambuli Egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolására irányul. Magyarország 2014 márciusában aláírta az egyezményt, de a ratifikáció (törvénybe iktatás) azóta sem történt meg. Február 1-én lesz lehetősége az igazságügyi bizottságnak igent mondania arra a javaslatra, amely ratifikálná, vagyis érdemben működtetni kezdené az Isztambuli Egyezményt hazánkban.

Az LMP képviselője szerint a kormány által kidolgozott, családon belüli erőszakkal foglalkozó nemzeti stratégiában nincs benne az, ami az említett egyezményben, csak egy helyettesítő termékként szolgál.

Sok esetben az a mentalitás, hogy egy tasli még belefér. Nem, nem fér bele!

Bősz Anett úgy látja, a kormány amögé az álszent üzenet mögé bújik, hogy a magánélet szent és sérthetetlen. Eközben a gyermekvédelemből milliárdok hiányoznak, pedig maga az Isztambuli Egyezmény ratifikálása  – véleménye szerint – semmibe sem kerülne, pusztán politikai szándék kérdése. Ezek után természetesen kellene forrásokat csoportosítani az intézkedésekre, de a Liberálisok ügyvivője úgy véli,

hétmilliárd forintból már el lehetne indulni. Ennyibe kerülne egyébként az Orbán Viktor által hétfőn hangoztatott új szegedi atlétikai sportcsarnok létrehozása.

Arra is felhívta a figyelmet, nem elég, hogy még mindig nem ratifikálták az Isztambuli Egyezményt, de az erre vonatkozó jegyzőkönyveket titkosították, így nem tudni, hol tart egyáltalán a folyamat.

Vágó Sebestyén szerint maga a távol tartás sem működik hatékonyan hazánkban, hiszen a kiérkező rendőröknek kellene eldönteniük adott esetben, hogy történt-e erőszak, ők pedig erre nincsenek kiképezve. Azt az esetet is méltatlannak tartja, amikor egy óvónő bejelentésére indult eljárás egy családon belüli erőszak ügyében, majd az iratismertetés során felolvasták az óvónő nevét.

Fotó: Berecz Valter

A kormányplakátoknak nem arról kéne szólni, hogy Magyarország erősödik, hanem ilyen témákat kellene felkarolniuk, hiszen az emberek nem tudják, hogy ha ilyet tapasztalnak, mit kellene tenniük.

Bangóné Borbély Ildikó szerint minél szegényebb egy térség, annál inkább tabunak tekintik a családon belüli erőszakot, viszont nem lehet azt mondani, hogy csak tanulatlan, szegény emberekkel történik meg. Úgy gondolja, a kormány viselkedésén nem kell csodálkozni, ők nem érzik fontosnak ezt a témát.

Szelényi Zsuzsanna pozitív példaként Romániát hozta fel, hiszen az országban rengeteg tömegközlekedési eszközön megtalálhatóak olyan plakátok, amiken rajta vannak azok a szervek, akikhez családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetben bárki fordulhat. Szél Bernadett a csecsemőgyilkosságok megszüntetéséért létrejött, úgynevezett anonim szülés intézményét említi, aminek lényege, hogy ha valaki nem szeretné megtartani a csecsemőjét, a kórházban hagyhatja, a baba pedig azonnal örökbe adható.

Fotó: Berecz Valter

Az LMP képviselője ennek hazai bevezetésére többször is benyújtott javaslatot a kormánynak, elmondása szerint a kormánypártok legnagyobb problémája az volt, hogy

mi lesz a baba TAJ-számával.

Szél Bernadett szerint sokak élete múlik azon, hogy a kormány foglalkozik-e ezekkel a kérdésekkel, hiszen hazánkban az is megtörténhetett, hogy miután egy apa a falhoz vágta két hónapos babáját, felfüggesztettel megúszta, jelenleg pedig két gyermekével van otthon.

A kormány polgári keresztény gondolkodásúnak hazudja magát

– jelentette ki Vágó Sebestyén.

Hozzátette, ha valóban azok lennének, akkor mindent megtennének a bajbajutottak segítéséért. A Jobbik országgyűlési képviselője korábban dolgozott egy tatabányai fiúotthonban, ahol 14-18 éves fiatalokat szállásoltak el. A tapasztalata az, hogy ha ennyi idős korban emelnek ki valakit egy bántalmazó közegből, sokkal inkább sérül, mintha ezt már kisgyermek korában megtennék.

Bangóné Borbély Ildikó nem hisz abban, hogy ratifikálni fogják az Isztambuli Egyezményt. Hiszen ott van előttünk az orosz példa, ahol nemrég óriási többséggel fogadták el a családon belüli erőszak büntethetőségének enyhítését. Az MSZP képviselője szerint az emberek sokszor azt sem tudják, hogy családon belüli erőszaknak vannak kitéve, azt hiszik, ez a normális.

Fotó: Berecz Valter

A beszélgetés végén a megjelent képviselők megállapodtak egy közös gyermekvédelmi javaslat kidolgozásában. A Fidesz közleményt adott ki, amiben azt írják:

ugyanazok most, akik egy kerekasztalnál szavakban a nőkért aggodalmaskodnak, együtt akadályozták meg, hogy a parlament elfogadja a migránsok betelepítését megtiltó alaptörvény-módosítást.

A kormánypárt szerint a nőkre jelenleg

a bevándorlás és a migránsok betelepítése jelenti a legnagyobb veszélyt Európában.

Ezek után felszólalt két nő, akik testközelből élték át az erőszakot. Egyikük gyermekkorában három testvérével élte át apjuk bántalmazását. Visszaemlékszik arra, ahogy az öccsét összekötözött lepedőkön engedte le az ablakból, hogy el tudjon menni a boltba élelemért, és ne haljanak éhen. Ennek következményeként tudja be, hogy húga 15 évesen gyermeket szült, másik testvére szenvedélybeteggé vált, harmadik pedig azóta is több betegséggel küzd.

Az édesanyját ezek után megfenyegették, hogy elveszik a gyerekeit. A nő szerint a hatóságok addig nem jönnek ki, amíg vér nem folyik, ha pedig már ott vannak, nem intézkednek. Ezzel nem értek véget az őt ért borzalmak, 2010-ben ugyanis elúszott az otthona és annak teljes berendezése, így férjével és gyermekeivel nagyapja egyszobás lakásába költöztek. Nyolcan éltek ott.

Fotó: Berecz Valter

Hiába fordult anyaotthonhoz, krízisotthonhoz, sehol sem kapott segítséget. Végső elkeseredésében bement a gyámhivatalhoz, ahol azt mondták, 30 napra elveszik a gyerekeit, addig tud intézkedni nélkülük. Ő ezt visszautasította, sírva hazament, majd este megjelent náluk két rendőr. Hajnali kettőkor elvitték a gyerekeit, akiket szétválasztottak. Hat hetet töltött nélkülük, miután visszakapta őket, – állítása szerint – autista kisfia alig kapott enni, gyermekei mind lázas betegek lettek odabenn.

A kislányom a mai napig úgy alszik el, hogy fogom a kezét.

Azt mondja, hat éven keresztül ő is félt, szégyellte, ami vele történt, mostanra jutott el odáig, hogy el tudja mondani, mi történt vele.

Egy másik nő is is felidézte gyermekkori emlékeit.

Tudom, milyen az, amikor minden nap azt hallja egy gyermek, mikor döglesz már meg végre.

Négyéves koráig rendszeresen bántalmazták, a családból akkor vették ki, amikor fojtogatási nyomokat találtak rajta az óvodában. Ezek után visszahelyezték a családjához, mivel úgy látták, rendben nevelik a testvéreit.

18 éves koromig a bántalmazás minden formáját elszenvedtem.

Szerinte az, aki ilyen esettel találkozik, és nem tesz meg mindent ellene, az a bántalmazó cinkostársává válik. Viszont nem elég egy gyermeket kiemelni egy bántalmazó családból, ezután megfelelő szakellátást is kellene biztosítani számára. Úgy véli, borzalmas, ami most folyik az országban, gyökeres változásra lenne szükség.

Akiket most a négy fal között bántalmaznak, 10-20 év múlva azoktól kapjuk a kenyeret, azok fogják majd orvosolni a betegségeinket. Már ha eljutnak odáig.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.