Image: 72969025, Rendvédelmi dolgozók tüntetése az Andrássy úton. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége által meghirdetett tüntetés résztvevői korkedvezményes nyugdíjazásuk tervezett megvonása ellen, szerzett jogaik védelmében tüntettek, valamint illetményemelést és korszerű munkaeszközöket követeltek., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Belföld

Önveszélyes volt a kormányra a nyugdíjemelés

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 01. 18. 09:33

Veszélyes csak akkor lenne, ha ellenzék ezt érthetően el tudná magyarázni a választóknak.

Az elmúlt időben több politikai, szakmai kezdeményezés született a nyugdíjakról. Felvetették a 80 ezer forintos minimálnyugdíjat, újra előkerült a férfiak 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége, és az alacsony nyugdíjemelés is nagy port kavart. ellen. A Policy Agenda azt vizsgálta a három ügy, mennyire képes rontani a képen, amit a kormány fest magáról, hogy „erőn felül költött az állam a nyugdíjasokra”. (Közben érkezett a hír, hogy a nyugdíjasok annyira berágtak Orbán Viktorra, hogy jövőre önálló pártot indítanak a Fidesz ellen – a szerk.)

A nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulási lehetőségének kiterjesztését a férfiakra, először a szakszervezetek tűzték napirendre, népszavazást kezdeményeztek, aminek 2015-ben az Alkotmánybíróság állta útját, de újra és újra felvetődik, utoljára Jobbik karolta fel ezt az ügyet. Az alacsony nyugdíjakra, és a létminimum alatt élő nyugdíjasok problémájára irányult a Magyar Szakszervezeti Szövetség javaslata, amely 28500 forintról 80 ezerre (a nyugdíjas létminimum szintjére) emelné a nyugdíjminimum összegét. (A szlovákok már meglépték – a szerk.) 20 évnyi munka ennél kevesebbet senki nem kaphatna.

A Policy Agenda számításai alapján a 2013-2015 között öregségi nyugdíjba mentek 33%-ának kisebb volt a nyugdíja, mint az adott évben érvényes időskorúakra számított létminimum. 

A harmadik ügy a nyugdíjemelés mértéke, számításának módja. 2016 végén a Fidesz érzékelte, hogy a 0,9%-os emelés (főleg a korábbi évekhez képest) már-már büntetés, ezért a kormány 1,6 százalékra emelte a mértékét, kiosztott 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt, még a külföldön élők nyugdíjasoknak is.  Ugyanakkor sokan nehezményezik, hogy míg a legalacsonyabb keresetűeknél, 15%-os, a garantált bérminimumnál 25%-os a béremelés van, és az átlagkeresetek is 10% körüli mértékben emelkednek, és ez a nyugdíjemelésnél leszakadást okoz majd.

A kormány is érezte a veszélyt

Tavaly, amikor elfogadták a 0,9%-os emelést, a kormány kényszerűen hangsúlyozta, hogy az egyes alapvető élelmiszerek áfa-kulcsának csökkentése is jelentős kedvezmény a nyugdíjasoknak (kvázi nyugdíj-kiegészítés). Év végére viszont egyértelmű lett, ez az érv nagyon gyenge. A kormány engedményeket tett, de az az Erzsébet-utalványok körüli „balhék” csökkentették a politikai értékét ennek a lépésnek.

A Policy Agenda szerint a probléma nem kezelhető annyival, hogy év végén „jutalomként” kioszt a kormány utalványokat. 2008 óta ugyanis a nettó béremelések és nyugdíjemelések 2015-ig szinte azonosan mozogtak.

Az idei évtől kezdve azonban a béremelések üteme elhúz, és ez a probléma idén, valamint jövőre még inkább érződni fog.

 

Vagyis a bérekhez képest elértéktelenednek a nyugdíjak. A minimálbér emelésével azt elérte a kormány, hogy napi nyolc óra bejelentett munkával (kivétel a közmunkások) ne lehessen 2018-tól a létminimum alatt keresni, de ez a lépés nem történt meg a nyugdíjasoknál, ami azonban vélhetően nem rendíti meg a Fidesz népszerűségét.

Főleg akkor nem, ha az ellenzék nem képes nagyon egyértelmű üzeneteket küldeni a már most nyugdíjban lévők, és a nyugdíj előtt állók számára.

A kormánypárt addig nem is kényszerül eddigi politikája megváltoztatására, amíg az ellenzéki pártok politikai alternatívaképzés helyett, a választók számára technikai ügyekkel foglalkoznak (előválasztás, közös indulás, stb.), de egyértelmű, hogy a jóléti oldalon (konkrétan az alacsony nyugdíjak kérdésében) kínálkozik egy „tér”. Ezt közpolitikai üzenetekkel be lehetne tölteni, és ennek egyértelmű politikai haszna lehetne, ha az ellenzék képes lenne a kérdést a közvélemény számára érthetően kommunikálni – írja a Policy Agenda.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Soros György illegitim kitiltásokkal gáncsolja a magyar demokratikus diktatúra szárba szökkenését (Array)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.