Belföld

Kedves magyarok! Itt az ideje szorongás helyett segítséget kérni

Angel Marianna
Angel Marianna

újságíró. 2017. 01. 05. 19:00

Miért titkolják sokan, hogy pszichológushoz járnak, ha alkoholizmusuk vagy szorongásuk nyilvánvaló? Stigma terápiára járni? Hogyan, mekkora anyagi befektetésért szállhatunk szembe démonainkkal és mennyi idő után várható eredmény? Magyarországon, a stressz fellegvárában annak jártunk utána, hogy hogyan is állunk lelki egészségtudatossággal és elfogadással.
Korábban a témában:

Miért titkolják sokan, hogy pszichológushoz járnak, ha alkoholizmusuk vagy szorongásuk nyilvánvaló? Stigma terápiára járni? Hogyan, mekkora anyagi befektetéssel szállhatunk szembe démonainkkal, és mennyi idő után várható eredmény? Magyarországon, a stressz fellegvárában annak jártunk utána, hogyan is állunk a lelki egészséggel és az elfogadással.

Sokat változott a pszichológia, illetve a pszichoterápia megítélése az elmúlt években: már kevésbé kapják fel a fejüket arra az emberek, ha valakiről megtudják, hogy szakembertől kért segítséget. De még bőven van hová fejlődni  – mondta el a 24.hu megkeresésére Gábor Edina, a Magyar Pszichológiai Társaság szakmai-tájékoztatási titkára, hozzátéve: sokáig valóban egyfajta tabu volt pszichológushoz fordulni, tartotta magát az a nézet, hogy erősnek kell lenni, egyedül kell szembenézni a problémákkal,

saját erőből kell kifésülni az élet gubancait.

Pedig tulajdonképpen éppen az utóbbi történik a terápiában is: a kliens aktív részvételével, az ő erejét és elhatározását felhasználva halad az úton a terapeuta és az, aki hozzá fordul. Ezért is találó a kliens megnevezés: nem stigmatizál, mint a “beteg” vagy a “kezelt”, mindkét szó hamis, negatív asszociációkat kelt. Az egyéni és a csoportos terápiában sincsenek csodák: lépésről lépésre, bizalmas, elfogadó, támogató légkörben formálódnak azok a tapasztalatok és felismerések, amelyek végül kivezethetnek a stagnálásból. Sőt, teljesen új lendületet adhatnak a személyiségfejlődésnek. Szó sincsen hisztiről, picsogásról – kemény munkára számíthat az, aki rászánja magát a változtatásra.

Magyarországon a stressz, a szorongás népbetegség – erről beszélt tavaly novemberben az InfoRádió Aréna című műsorában Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus. Az egyetemi tanár megkongatta a vészharangot: már óvodás- és iskoláskorban fontos lenne a stresszkezelés, de általánosan kijelenthető, hogy a magyar agyonstresszelt:

nem a pozitív stressztől, hanem a frusztrált, tehetetlen állapot kínjától, a distressztől, amely agresszív feszültséget kelt.

Gábor Edina szerint elmondható, hogy

az utóbbi időszakban sokan rájöttek arra, hogy nem csak a családhoz és a barátokhoz lehet fordulni, ha baj van. Ahogyan arra is, hogy nem csak akkor lehet terápiára menni, ha ég a ház. A személyiségfejlesztésben is segíthetnek a pszichológusok. Ma már természetes, hogy az étkezési szokások megváltoztatásához dietetikus, a test fejlesztéséhez személyi edző segítségét kérik, ugyanígy kellene lennie a pszichoterápiával is.

A javuló tendencia mellett érdemes leszögezni, hogy még mindig sokkal több nő fordul meg pszichológusnál, mint férfi. A sztereotip szocializáció a lányoknak megengedi, hogy gyengének mutassák magukat, segítséget kérjenek, könnyezzenek – ugyanolyan szorított helyzetben egy kisfiúnak nem szabad sírnia. Nem csoda, ha egy férfi nehezebben szánja rá magát a terápiára, és még ha végül be is kopogtat egy pszichológushoz, döntését gyakran titokként kezeli.

A kliensek a legkülönbözőbb problémákkal – családi nehézségekkel, függőségekkel, stresszkezelési-, munkahelyi problémákkal, szorongással – keresik fel a pszichológusokat. Mint mondta, az egyre nagyobb nyíltság és elfogadás ellenére is jellemző, hogy bár a kliens problémái szemmel láthatóak – például azért, mert erősen szorong vagy mert szenvedélybetegséggel küzd -, azt ugyanakkor titkolja, hogy segítséget kért ezek megoldásához.

Pedig, hogy mennyire nem “ciki” pszichológushoz fordulni, azt jól mutatja, hogy az utóbbi években több nagy cég is hajlandó komoly anyagi ráfordításokkal ilyen jellegű támogatást biztosítani munkavállalói számára – nem csak krízishelyzetben.

Gyakran kifejezetten felső vezetői terápiát igényelnek, hogy a vezető a legjobb formáját hozza, így a vállalatból és a munkavállalókból is a legjobbat hozza ki

– magyarázza a szakember.

Ahány élethelyzet, annyiféle megoldás

Krízishelyzetekben, de más, az életenergiát elszívó, a mindennapokat megkeserítő állapotokból is kiutat jelenthet a pszichoterápia, a megfelelő megoldás kiválasztása viszont némi előkészítést igényel. Gábor Edina szerint a 3-6 alkalmas, rapid, fókuszterápiáktól az évekig tartó, analitikus terápiákig széles palettáról választhatnak azok, akik a tudatos problémamegoldás, illetve önfejlesztés mellett döntenek. A terápiák intenzitása is változó és teljesen helyzetfüggő, de a heti egy alkalom a szakember szerint mindenki számára jól menedzselhető.

Ingyenes pszichológiai ambulancia!

A Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszéke 2008 áprilisától, az OPNI bezárását követően indította el ingyenes szakambulanciáját, ahol a pszichés zavarok legkorszerűbb pszichoterápiás módszerekkel történő ellátása folyik.

Elérhetőség: 1083 Budapest, VIII. Tömő u. 25-29. III. emelet Titkárság: Tel: 459-1493, 459-1500/51735

Az egyéni, klasszikus egy páciens-egy terapeuta felálláson túl léteznek csoportos terápiák is, de akár pár- és családterápia is elérhető. Az online fellelhető árak az egyéni terápiáknál

alkalmanként 6 és 13 ezer forint között mozognak, 

és bár kevesen tudnak erről, a háziorvosnál is kérhető tájékoztatás arról, hogy TB-finanszírozott formában legközelebb hol vehető igénybe mentálhigiénés tanácsadás.

Az ülésekre nem csak személyesen van lehetőség: lassan bevett gyakorlattá válik az online terápia, például Skype-on keresztül, de Gábor Edina szerint külföldön a fiatalok körében már tesztelik, hogy chat-formában hogyan érhetnék el őket, hol vannak a online eszközök használatának határai.

Még mindig rengeteg a befejezett öngyilkosság Magyarországon

Magyarország a második legrosszabb mutatókkal szerepel a WHO listáján az európai országok között: 2012-ben 25 öngyilkosság jutott százezer emberre, ennél csak Litvániának rosszabbak a mutatói.

Tavaly szeptemberben Lehóczky Pál pszichiáter, a Magyar Pszichiátriai Társaság korábbi elnöke a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy bár 1989 óta megfeleződött az öngyilkosságok aránya, továbbra sincs semmiféle nemzetstratégia a prevencióra, nincs országos mentálhigiénés, a lelki egészség védelmét szolgáló program. Kiemelte: az öngyilkosságot elkövetőkön belül a depressziósok aránya magas, a mentális zavarokkal küzdők több, mint 50 százaléka azonban nem jut el a megfelelő helyre.

Figyelem!

Segítségre van szüksége? Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetbe kerül, van segítség! Hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.