Budapest, 2016. december 28.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter érkezik a Barcza Györggyel, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatójával a központi költségvetés 2017. évi finanszírozásáról tartott közös sajtótájékoztatóra a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2016. december 28-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Belföld

Ne aggódjon, jövőre még gazdagabbak leszünk

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 12. 31. 07:00

Korábban a témában:

A kormány sikerpropagandáját elnézve Magyarország a legeslegek országává vált 2016-ban. Béremelések, adó- és járulékcsökkentések, otthonteremtési támogatás, bürokráciacsökkentés, javuló munkaerőpiaci helyzet, államháztartási egyenleg javulásafelminősítések – hogy csak a fontosabbakat említsük.

A pillanatkép azonban csalóka, hosszútávon hazánk nemzetközi versenyképessége folyamatosan romlik, ezt még a kormány is elismeri. A kilátásokat súlyosbítja az oktatás hihetetlenül gyorsan romló színvonala és a közelgő negyedik ipari forradalom. Bár a kormány felismerte, hogy Magyarországnak fel kell készülnie a digitális autóipari forradalomra, erős oktatás nélkül ez aligha fog menni.

Mindeközben az emberek a saját bőrükön kevéssé érzékelik a gazdasági növekedést. Sőt! A nemzetközi statisztikák szerint 2016-ban tovább nőtt a szegénység, és az egyenlőtlenség Magyarországon. A KSH adatai szerint Magyarországon a lakosság legalsó tizedének havi 27 800 forintos nettó jövedelme van. A legfelsőnek 228 ezer forint. Az átlagnak mintegy 95 883 forint. Vidéken az emberek a túlélésre rendezkedtek be, miközben a kormány szerint a magyar szociális rendszer az egyik legjobb Európában.

Ne aggódjon, jövőre még gazdagabbak leszünk

A Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint, 2017-ben 4 százalék körüli gazdasági növekedés várható. Elemzők szerint ez reális, legalábbis a jelenlegi folyamatok és a mostani kilátások alapján, az optimista forgatókönyvek szerint. A béremelések a fogyasztás élénkítésén, míg az újrainduló uniós támogatások a beruházások felfutásán keresztül élénkíthetik jelentősen a gazdaságot. Pozitív fejlemény, hogy a beruházások a szolgáltatószektorban is (pl. turizmus) megjelentek, amely korábban nem volt jellemző. A külső környezet is segíti a magyar gazdaságot, mivel az amerikai és európai jegybankok lazításba kezdenek. Ugyanakkor az Indexnek nyilatkozó elemzők hozzáteszik: a 4 százalékos növekedés nehezen lesz fenntartható, inkább egyszeri tényezőkből állhat össze, és sok a kockázati tényező (pl. mezőgazdasági termelés).

Az EU nélkül sehol sem lennénk

Bár az örök fanyalgóknak semmi sem elég jó, nem árt felidézni, miből is tevődik össze az óriási gazdasági növekedés. A közelmúlt magyar növekedése jelentős részben az EU-támogatásoknak köszönhető. Ez abból is látszik, hogy 2016-ban (a ciklus elején) visszaesett a támogatás, és ez azonnal éreztette a hatását a beruházási adatokban is. A hazánkban elköltött EU-támogatások a magyar GDP körülbelül 4 százalékát tették ki minden évben 2013-15 között, idén ez várhatóan 2 százalék lesz, jövőre valamivel magasabb. 2016-ban a közszféra EU-s pénzből finanszírozott beruházásai a 90 százalékot súrolták, azaz a stadionokon és uszodákon kívül szinte semmi nem épült idén Magyarországon az állam pénzéből. Jövőre ez megváltozik, több lesz az uniós pénz.

A gazdaság másik húzóerője a magyar export, amelynek 27 százaléka Németországba irányul, főként a hazai német autógyárakon keresztül. Az ipar 2016-ban gyakorlatilag stagnált, elég volt néhány leállás az autógyárakban, és máris bezuhant a termelés. Fontosabb, hogy a magyar ipari versenyképességet komolyan veszélyezteti a negyedik ipari forradalomnak nevezett technológiaváltás (digitalizáció, robotika, elektromos autózás), amelyre megfelelő oktatás hiányában nem leszünk képesek váltani. Röviden: az iparosítás és a szakképzés erőltetése helyett a felsőoktatás fejlesztése lenne szükséges ahhoz, hogy az európai beszállítói láncban továbbra is versenyképesek maradjunk.

A harmadik fő növekedési tényező a hazai fogyasztás élénkülése. A kiskereskedelem évek óta évi 5 százalék körüli bővülést mutat fel, az emberek egyre többet fogyasztanak. Bár ez megnövelheti az inflációt, 2016-ra az MNB legfrissebb prognózisa alapján az idén az infláció 0,4 százalék lesz, a GDP 2,8 pedig százalékkal bővül. (A pontos számokat 2017 elején fogjuk megtudni.)

A sikerek

Természetesen 2016-ban történtek nagyon jó dolgok is a gazdaságban. Ezek közül kettőt emelünk ki, amelyek közvetlenül érintik a pénztárcánkat. Az év legnagyobb dobása kétségkívül a jelentős minimálbér-emelés volt. Bár ez az összes hazai munkabért emelni fogja 2017-től, főként az alacsony keresetű dolgozók lesznek a nyertesei, ami rendkívül pozitív. Ezt némileg ellensúlyozza majd, hogy mivel a minimálbér-emelés nagy részét a vállalatok áthárítják a fogyasztókra, így sok segélyből vagy nyugdíjból élő szegényebb háztartás is rosszul járhat. A gyed viszont emelkedik (mivel a minimálbérhez van kötve), a jelenlegi maximum 155 400 forintról 178 500 forintra, ami a sokgyermekes, szegény családokat segítheti. Áttételesen elbocsátásokra is számítani lehet, de összességében többen nyernek a minimálbér emeléssel a szegényebbek közül, mint nem.

A családi otthonteremtési támogatás nagy sikertörténetnek indult, eddig csak mérsékelten váltotta be a reményeket. Ez abból is látszik, hogy a kormány folyamatosan lazítja a támogatás feltételeit. Eddig összesen 34 500 család vette igénybe a csokot a 2015 júliusi bevezetés óta, a kormányzat alsó hangon 80 ezer családdal számolt. Főként használt lakásokra, bővítésre vették fel a többgyermekes családok, akik vállalták, hogy újabb gyermeket szülnek, utóbbi szintén pozitív fejlemény. Az újépítésű lakásokat inkább a gazdagok vásárolják, hiszen, bár a kamatfelár a legmagasabb a régióban, a lakáshitelek relatíve még nem voltak ilyen alacsonyan, mint ma, ezért nekik mindenképpen megéri második, harmadik lakásba fektetni. Az óriási keresletre jellemző, hogy bár az újlakások árai is drágultak, már a tervezőasztalról elkelnek. Pozitívum, hogy az újlakások áfacsökkentésének, és az építési szabályok lazításának köszönhetően az építőipar újra magára talált, 2019-re 30 ezer lakás is épülhet.

Az árnyoldalak

Egy demokratikus ország gazdasági fejlettségét nemcsak a kemény makroadatok mutatják, hanem az úgynevezett puha tényezők is. Ilyenek például az egészségügyi szolgáltatások, az oktatási színvonala, az üzleti bizalom, a közigazgatás hatékonysága, a jogállam működése, a média függetlensége, a középosztály helyzete, a versenyképesség vagy a korrupció mértéke.

Ebben a tényezőcsoportban Magyarország egyre rosszabbul teljesít.

A legfájóbb pont az államosított korrupció, bár Orbán Viktor erről nemrégiben azt mondta: korrupció nem létezik, azt csak a politikai ellenfelei terjesztik. Aki kételkedik abban, hogy milyen mértékű mutyik zajlanak a színfalak mögött a közigazgatás segítségével, annak elég csak annyit mondani: Mészáros Lőrinc, Garancsi István. Illetve a budapesti olimpia és a paksi bővítés körüli ügyek, valamint az összes nagyobb, túlárazott, pénzszóró állami beruházás az elmúlt hat évben.

A jogállammal kapcsolatban elég csak arra utalni, hogy a kormány 2010-től szisztematikusan leépítette a jogállam összes, klasszikus ismérvét. Kiüresítették az Alkotmányt, az Alkotmánybíróságot. A sajtószabadságot jogi és gazdasági eszközökkel korlátozták. Átírták a választójogi törvényt. Adminisztratív eszközökkel korlátozták a parlamenti ellenzéki pártok munkáját, lehetőségeit  a parlamentben. A civil társadalom ellen összehangolt kormányzati kampányt folytattak, hogy gyengítsék őket. A pedagógusokat megfélemlítették, elvették az iskolák autonómiáját.

Összefoglaló néven azt mondják erre a szakértők, hogy öles léptekkel haladunk az autokrácia felé.

Választási kampány

Mindez azt jelenti, hogy az Orbán-kormányok 2010 óta valamennyire rendbe tették a gazdaságot, ám a demokratikus jogállamot tervszerűen leépítették (bár egyikből se érzékel sokat a magyarok többsége). A kettő nem feltétlenül jár együtt, gondoljunk csak a diktatórikus Szingapúrra, a világ egyik pénzügyi központjára. Sőt, a versenyképesség és a gazdagság sem jár együtt, erre példa néhány arab állam.

Magyarország azonban uniós tagállam, amelynek egyik alapértéke a demokratikus jogállam.

Egy autoriter populista kormányzás egészen sokáig életképes maradhat kapitalista környezetben. A nemzetközi vállalatoknak a stabil kormányzás a fontos, és az, hogy kapjanak elég támogatást a beruházásaikhoz. Az viszont, hogy a miniszterelnök személyéhez kötött kormányzás ne tudjon autokrata rendszerré szilárdulni a következő években Magyarországon, elsősorban a magyar választókon múlik. Nem lesz könnyű dolgunk, hiszen az autoriter kormányzás az új választójogi törvénnyel, az állami propaganda szolgálatába állított médiagépezettel, a választások előtti pénzszórással mindent meg fog tenni, hogy újra hatalmon maradjon.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.