Belföld
Soros György illegitim kitiltásokkal gáncsolja a magyar demokratikus diktatúra szárba szökkenését (Array)

Soros György még csak most kezd beindulni

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2016. 12. 30. 19:05

Korábban a témában:

Valahol a távolban megint felsír egy Soros György.

2016 a híres halálesetek, a populizmus és Soros György éve volt. Soros 86 évesen ismét aktív, sőt, aktívabb, mint jó ideje bármikor. Ő maga a soft power a háttérhatalom mögött.

De kezdjük az elején. Soros nem ma kezdett el politikát csinálni. Miután 2004-ben fölöslegesen vagyonokat vert el arra, hogy George W. Busht ne válasszák újra, kicsit a háttérbe szorult. Aztán történt pár olyan esemény, amik kizökkenthették, mert ezek mind olyan változások elé állították a világot, amik ellen Soros egész életében aktívan harcolt:

  • A 2008-as szuverén adósságválság Európában.
  • A menekültválság és Orbán Viktor.
  • Trump és a populizmus előretörése.

Soros ezért nemcsak kereskedni kezdett el újra aktívan, hanem adakozni is. Hillary Clintont – akit egyébként 25 éve ismer – soha nem látott összegekkel támogatta, rengeteg pénzt fektetett a menekültválság neki tetsző kezelésébe és aktívan felszólalt és szervezkedett Trump előretörése ellen, ahogy többször, de kevésbé nyíltan támadta Orbán Viktort is.

Soros-párhuzamos

Soros utoljára akkor volt ennyire aktív Kelet-Európában, amikor fénymásolókat küldött Magyarországra, hogy legyen hol terjeszteni azokat a könyveket, amiket a kommunisták betiltottak.

Nem véletlen, hogy az Orbán-kormány is rátalált Soros György alakjára, ami egyrészt a háttérhatalmat takarja a szemükben, másrészt az antiszemitizmus egészen kicsit burkolt formája. Kikelt már ellene Lázár János, sőt, maga Orbán is. Legutóbb akkor, amikor Havasi Bertalan kiküldte egy brüsszeli sajtótájékoztatóról a megszűnt Népszabadság újságíróját, majd mikor elhagyta a termet, Orbán viccből még lesorosbérencezte.

– Azt mondta korábban, hogy Közép-Európán belül működik egy háttérhatalom, amelynek Soros György is tagja. Kik tagjai még?
– Hát ezt önök mindig megírják, jobban tudják, mint én.
– De kicsodák, én nem tudom konkrétan.
– Hát dehogynem, önök szokták megírni, azt írják, hogy soft power, az a neve, ennek vannak leírt értékei.

Az elmúlt egy év legismertebb sorosozása az volt, amikor Orbán Viktor arról beszélt, hogy Soros György háttérhatalmat működtet Európában, ami szerinte a soft power formájában jelenik meg. Ennek az igazságtartalmáról alapos cikket írtunk, de a lényeg annyi, hogy amit Soros csinál, az valóban soft power, de Orbán mondata azért zseniális, mert a háttérhatalmazással megosztott magyar társadalom mindkét oldalának mást jelent. Pont azt, amit hallani akarnak.

Soros a soros

Soros pedig tovább soft powerezik. A Politico év végi listáján a tizedik legfontosabb politikaformáló lett a világban, amit azzal indokolnak, hogy Soros aktív és eltökélt szerepet játszik az amerikai politikában. Támogatja a Demokrata Pártot, a Black Lives Matter mozgalmat és egy csomó másik liberális kezdeményezést. Európában pedig az Open Society Foundationnal igyekszik hatást gyakorolni.

Most pedig kaphatunk egy kis előzetest abból, hogy mit is gondol Európa legfontosabb politikaformálója.

Soros György megírta az Open Society Foundation honlapjára a szokásos évértékelő/évváró publicisztikáját, amelyben összefoglalja a világ jelenlegi problémáit. De először is elmondja, mi az, amiért pont ezeket látja gondnak.

Egy 86 éves magyar zsidó vagyok, akinek élete meghatározó időszaka Magyarország náci megszállása volt. Fiatalon tanultam meg, mennyire fontos, hogy milyen politikai rezsim uralkodik. Ha apám nem érti meg a helyzet súlyát, valószínűleg meghaltam volna. Hamis dokumentumokat szerzett a családunknak és több más zsidónak, akik ennek köszönhetően maradhattak életben.

 

1947-ben már a kommunista uralom alatt elszöktem Magyarországról. Angliában megismertem Karl Popper filozófust, aki nagy hatást gyakorolt rám. Később megalkottam a saját filozófiámat is, amelyben kétféle társadalmat határoztam meg. A nyitottat és a zártat. Az elsőben a választók döntenek arról, ki képviselje az érdekeiket, a másikban a vezetők befolyásolják a választókat, hogy a saját érdekeiket szolgálják ki. Ez a fajta osztályozás leegyszerűsítő, de hasznosnak találom. A nyitott társadalmakért és a zárt társadalmak ellen vagyok.

Írja Soros a bevezetőjében. Szerinte a nyitott társadalmak válságban vannak, míg a zártak – a fasiszta diktatúráktól a maffiaállamokig – előretörnek. Szerinte ennek több oka van.

1.

A demokratikusan választott vezetők nem vették figyelembe a választók akaratát, ez pedig ahhoz vezetett, hogy a választók csalódtak a demokráciában és a kapitalizmusban.

2.

A Szovjetunió szétesése után Amerika lett a világ egyetlen szuperhatalma és a liberalizmus mellett a kapitalizmus pártján kötelezte el magát. Emiatt a globális kapitalizmus hatalmasat fejlődött, abban a hitben, hogy ha a nyerteseknek jó lesz, mindenkinek jó lesz, mert a nyertesek kárpótolják majd a veszteseket. Ez viszont nem történt meg.

A globalizáció következménye az lett, hogy közelebb hozta egymáshoz a szegény és a gazdag nemzeteket, de növelte a köztük lévő egyenlőtlenséget. A fejlett világban a fejlődést nagy része a vagyonosokra jutott, akik a népesség egy százalékánál is kevesebben vannak. Mivel nem volt valódi újraelosztás, ez növelte a gazdasági egyenlőtlenségeket, különösen Európában.

3.

Az Európai Unió úgy született, hogy a nemzetek vezetőiben megvolt a politikai akarat, hogy lemondjanak a szuverenitásuk egy részéről a közjó érdekében. A 2008-as válság után viszont valami megváltozott. Az egyenlő államok önkéntes szövetsége átalakult hitelezők és adósok kényszeres viszonyává, ahol a hitelezők döntöttek, az adósok szót fogadtak.

4.

A válság után Németország lett Európa hegemónja, de nem volt képes a hegemónokkal szembeni elvárásoknak megfelelni. Nem tudta félretenni a saját érdekeit azoknak az érdekeiért, akik függtek tőle. A második világháború után Amerika volt olyan okos, hogy elindította a Marshall-tervet Európa újjáépítésére. A németek viszont megszorításokat vezettek be, ami csak nekik volt jó.

5.

Az EU-ellenes mozgalmak tovább rombolták az unió intézményeit, és ennek újabb lendületet adott a 2016-os év. Először a Brexit, később Trump, végül az olasz népszavazás miatt.

Sorosod borosod

És hogy mi lesz ezután?

  • Soros Amerikáért nem aggódik. Nem azért, mert Trump ne szeretne diktátor lenni, hanem azért, mert az amerikai intézményrendszer van olyan erős, hogy ezt ne engedje.
  • Európáért viszont aggódik. Elsősorban Putyin hatása miatt, aki 2017-ben a holland, a német és a francia választásokat is befolyásolhatja.

És hogy mit fog ezért tenni?

Na, ez Soros publicisztikájának gyenge pontja. Erről semmit nem ír. Sehol egy új ötlet, semmi.

Pedig a jelek szerint 2017-ben Soros aktívabb lesz, mint valaha. Bárcsak tudnánk, mit is akar csinálni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.