Belföld

Vona Gábor túl akar jutni a „keresztény-zsidó ellentéten”

Legalábbis ezt írta Köves Slomó rabbinak, aki nem örült a Jobbik ünnepi üdvözletének.

Ugyanazt az egy Istent imádjuk. Ön is, én is

– írta Vona Gábor, a Jobbik elnöke Köves Slomó rabbinak, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőjének. Köves korábban közölte: meglepte a párt vezetőinek hanuka alkalmából küldött üdvözlete, mert a Jobbik számtalanszor tanúbizonyságot tett arról, hogy a hazai zsidóságot nem tekinti a magyar nemzet egyenlő elbírálást érdemlő tagjainak.

Vona azt írja: a köszöntést

őszinte gesztusnak szántuk, mint Magyarország soron következő kormánypártja.

Szerinte a rabbi „végigaludta az elmúlt három évet”.

A Jobbik néppártosodása során számtalanszor nyilvánosan elmondtam, és többször bizonyítottam is, hogy a politikai közösségünk kilépett a felelőtlen és sokszor tékozló kamaszkorból, és átlépett a felelős és építkező felnőttkorba

– áll a levélben. A pártelnök úgy vélekedik: a keresztény-zsidó kapcsolatokat még mindig kísérti a XX. század, melynek során „a keresztény magyarság és a zsidó magyarság számtalan sebet okozott egymásnak”. Erre példaként említi a történelmi fordulópontokat, a Tanácsköztársaságot, a Horthy-kort, a II. világháborút és a holokausztot, az ÁVH-t és 1956-ot, szerinte ezekben a pillanatokban mind távolabb és távolabb kerültünk a magyar-zsidó együttélés és közös hazaépítés eszményétől.

A helyzet az, hogy annak az itt-ott kimondott, de inkább elhallgatott ellentétnek, amely a zsidó és a keresztény értelmiség között létezett és létezik, és amely áthatotta és áthatja a magyar politikát, nem én vagyok a létrehozója

– írja Vona, hozzátéve, hogy ennek csak a részesévé vált, „készen megörökölte”.

Mint alapvetően konzervatív, keresztény indíttatású ember, belekerültem egy szellemi-kulturális erőtérbe, ahol az egyik oldal a magyarokat folyamatosan nácizta, a másik oldal pedig a zsidóságot folyamatosan hazaárulózta. Én pedig tettem, amit a saját oldalam mintái alapján helyesnek hittem.

Majd azzal folytatja: rájött, hogy ez sehová nem vezet, „értékes energiákat emészt fel az ország, hogy a múlton rágódunk csupán, hogy kölcsönösen vágjuk egymás arcába a XX. századi sérelmeket”. Szerinte rossz és méltatlan irány, ha egy gesztusra az a válasz, hogy nem hiteles.

Vona azt írja: „a Jobbik kamaszkorának minden terhe ellenére” az az eltökélt szándéka, hogy a „lövészárkokon” túljussanak, ugyanakkor tudja, hogy ez „innen is, onnan is elutasítással, támadásokkal és értetlenséggel jár”, „az egyik oldal továbbra is nácizni fog, a másik továbbra is zsidóbérencezni”. De reméli, hogy többen vannak, „akik szintén a XXI. században akarnak élni és nem a múltban”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik