Belföld

Orbán Viktor szinte sosem szavaz a parlamentben

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2016. 12. 19. 19:11

Az összes képviselő közül ő vett részt a legkevesebb szavazáson. A Fidesz-KDNP frakciói mégis egy félkatonai szervezet fegyelmével nyomják a gombot. A Policy Solutions a Képviselőfigyelő nevű adatbázissal méri a politikusok teljesítményét.

Bár már hat és fél éve a parlamentben ül, sokan a hétvégén ismerték meg a fideszes Bíró Márk nevét, amikor megírták róla: képviselői munkássága során egyetlen szó hagyta el a száját, ami jegyzőkönyvbe került. A tétlen képviselőkről, üres parlamenti padsorokról szóló hírek rendszerint nagy felháborodást váltanak ki, mégsem lehet azt mondani, hogy a hétköznapokban túlzott figyelemmel kísérnék a magyarok az Országgyűlés munkáját.

Erre a lehetőségek is egyre korlátozottabbak, elég arra gondolni, hogy a tévéből már évekkel ezelőtt eltűnt a parlamenti közvetítés. A Policy Solutions ezt a helyzetet igyekszik oldani a Képviselőfigyelő nevű internetes adatbázissal.

Mit csinálnak, ha nem kampányolnak?

Innen tudhatjuk meg, hogyan szavaztak a politikusok, milyen felszólalásaik voltak, milyen indítványokat nyújtottak be. Rangsorolni is lehet őket például az alapján, milyen arányban vettek részt a szavazásokon, hányszor szólaltak fel, vagy hány önálló indítványuk volt. Boros Tamás, az intézet stratégiai igazgatója elárulta, vannak politikusok, akik Facebook-oldalukon büszkélkedtek azzal, hogy mennyivel többször szólaltak fel, vagy mennyivel több indítványt nyújtottak be képviselőtársaiknál.

De az adatbázis főleg a közvéleményt szolgálja – Boros úgy fogalmazott:

mindenkinek joga van ahhoz, hogy tudja, mit csinálnak a politikusok, ha nem óriásplakáton vannak, vagy a kampányban mondanak kortesbeszédet.

A Képviselőfigyelő által feldolgozott adatokból sok érdekes tényre fény derül: például arra, hogy hiába üres a viták során a parlament ülésterme, ha szavazni kell,

a Fidesz és a KDNP frakciói egy félkatonai szervezet fegyelmével nyomják a gombot.

Átlagon felül aktívak a nők

Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója elmondta: a kormánypárti képviselők alig hagynak ki szavazást, ebben a ciklusban a részvétel alapján felállított rangsorban csak a 49. helyen következik ellenzéki képviselő, a jobbikos Ander Balázs.

Az összes képviselő közül Orbán Viktor vett részt a legkevesebb szavazáson.

Rajta kívül négy másik kormánytag – Szijjártó Péter, Balog Zoltán, Lázár János és Seszták Miklós –, valamint két DK-s, az Országgyűlésben függetlennek számító képviselő, Gyurcsány Ferenc és Oláh Lajos áll a lista végén.

A felszólalások számát tekintve feltűnően aktívak az LMP-sek: az első tízben négy LMP-s képviselő van, ami komoly teljesítmény arra való tekintettel, hogy ötfős a frakció. Az MSZP pedig önálló indítványok terén erős: Mesterházy Attila 1584 indítvánnyal vezet, ebbe beletartoznak azok a kérdések is, amelyeket a minisztériumokhoz, miniszterekhez, államtitkárokhoz intézett.

Az elemzésekből az is kiderül, hogy bár a 199 képviselő között nagyon kevés, mindössze húsz nő van, ők kifejezetten aktívak: a 25 legtöbbet felszólaló képviselő közül nyolc nő.

Ami a parlamentben történik, az a parlamentben marad

A Képviselőfigyelő bemutatása mellett arra is keresték a választ a résztvevők, hogy hogyan lehetne átláthatóbbá tenni a magyar politikát. Léderer Sándor, a K-Monitor korrupciófigyelő szervezet ügyvezetője arra mutatott rá, hogy a vagyonnyilatkozatok rendszere nem ad megfelelő támpontot. A képviselőknek sok fontos dolgot nem kell feltüntetniük, hozzátartozóik vagyonnyilatkozatai sem nyilvánosak, de a legfontosabb, hogy

nincs következménye

annak, ha valamit nem, vagy hibásan tüntetnek fel, legfeljebb utólag módosítják a nyilatkozatot.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, Papp Zsófia ennél meglepőbbet mondott: kutatásaik előzetes eredményéből az derült ki, hogy

a képviselők parlamenti munkája nincs összefüggésben azzal, hogy a pártjuk újra jelöli-e, illetve a választók újra megválasztják-e őket.

Vagyis a politikusok lényegében bármit csinálhatnak az Országgyűlésben, a választókig ez nem jut el, a döntésükben nem játszik szerepet. A képviselőjelöltekről csak a kampányban tájékozódunk, noha ez semmilyen fogódzót nem ad – például attól még, hogy valaki a kampányában helyi ügyeket vet fel, nem biztos, hogy a parlamentbe is beviszi ezeket.

Alacsony korrupcióérzetnél tűnnek fel a visszaélések

Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus az LMP-s Ikotity Istvánnal példálózott: felszólalásait tekintve ő az ötödik legaktívabb politikus, ennek ellenére Pogátsa úgy véli, kevesen tudnák megmondani a magyar szavazók közül, hogy ki is ő.

Elszakadt a kapcsolat a parlamenti munka és a képviseltek között, mondta.

Arra igyekezett választ találni, hogy miben különbözik a helyzet nálunk például a skandináv államoktól. Szerinte ahhoz, hogy az elemzéseket hasznosítani tudja a társadalom, a képviselők munkáját figyelemmel kövessék, az kell, hogy legyen széles középosztály, aki mindezt érti és értelmezni tudja, illetve jelentősége van az életében.

Az is fontos, hogy legyen alacsony a hétköznapi korrupcióérzet, így jobban feltűnnek a visszaélések is. Ezzel kapcsolatban felvetette: a magyar embereknek a valóságos helyzetnél rosszabb a korrupcióérzetük. Ennek alapja a közszolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés: ha a gyermek gyengébb iskolába jár, vagy a nagymama egy rosszabb kórházban van, a családok keresik a kapcsolatokat, hogy kin keresztül tudják jobb intézménybe vinni őket.

Ahol nincs korrupcióérzet, az azért van, mert az állam egyenlő színvonalú közszolgáltatásokat tud biztosítani, vélekedett.

Fontos vagy

Léderer arról is beszélt, hogy a politikusi munka nem „úri csínytevés”, hanem az egyik legfontosabb dolog egy közösség életében – az együttélés szabályainak, a közös vagyon újraelosztásának, működtetésének szabályozása. A rendszerváltás után ez a tudat nem épült fel, borzasztóan hiányzik a demokratikus tudat, az, hogy megéljék az emberek, hogy bele tudnak szólni a közügyekbe.

Ezért fontos a helyi ügyek képviselete a parlamentben, Papp Zsófia szerint. A választókat nem a politikai vita érdekli, hanem az, hogy a szomszéd utcában lesz-e fekvőrendőr. El kell hitetni, hogy ha felkeresik a képviselőt a problémáikkal, az ügyük országos szinten is felvetődhet.

Ha nem bíznak bennük, a másikat démonizálják

Arra a kérdésre, hogy miért ábrándultak ki az emberek a politikusokból, Léderer úgy válaszolt, egyrészt az emberek sokkal több információhoz jutnak, több dolgot kérhetnek számon, másrészt nőnek az egyenlőségek és bizonytalanabb a jövő.

A politikusok nem tudják kezelni ezeket a kérdéseket, álválaszokat adnak,

például a migránsokra fogják a nehézségeket, az emberek pedig minden válaszba elkeseredetten próbálnak kapaszkodni, amit ígéretként értékelhetnek arra, hogy nem lesz nekik rosszabb.

Pogátsa pedig úgy vélte: ha a rendszer nem úgy működik, hogy kivívja az emberek bizalmát, akkor az egyes politikai erők a másik démonizálásával próbálják elkendőzni a problémát – példaként említette, hogy az amerikai kampányban gyakorlatilag az szólt Hillary Clinton mellett, hogy Donald Trumpot az ördögnek állították be.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21: US actor Adam Sandler (R), US actor Ben Ben Stiller (C) and British actress Emma Thompson (L) arrive for the film ‘The Meyerowitz Stories’ in competition at the 70th annual Cannes Film Festival in Cannes, France on May 21, 2017.  Mustafa Yalcin / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.