December 15-én és 16-án tartja az Európai Tanács az idei utolsó ülését, a főbb napirendi pontok között szerepel
- a menekültügy,
- az EU–török viszony (kapcsolódó hír, hogy az EU nemrég úgy döntött, nem nyit új csatlakozási folyamatot Törökországgal),
- biztonságpolitikai kérdések,
- az ukrán társulás (amit a magyarok támogatnak)
- a fiatalok munkanélküliségi helyzete és
- az orosz és a szír konfliktus is.
A csúcs kétnapos lesz, a kérdés az, hogy az EU-s állam- és kormányfők mennyire tervezik azt, hogy komoly előrelépést szeretnének, vagy az egészet áthatja majd az év végi hangulat és a bürokratikus semmittevés.
Sorozatos bukások
A legutóbbi EU-s csúcsok után keserű szájízzel nyilatkozott Orbán Viktor, szeptemberben a pozsonyi ülés után úgy fogalmazott, nem tudták megváltoztatni Brüsszel naiv és önsorsrontó politikáját.
Akkor még bizakodott, hogy a magyarok egyet tudnak tenni, tartanak egy sikeres kvótanépszavazást. De a népszavazás elbukott, érvénytelen lett.
Helyette a Fidesz megpróbálkozott az alkotmánymódosítással, Alaptörvényben tiltották volna idegen népesség Magyarországra telepítését. Két ellenzéki voksra lett volna szükség, de a baloldaliak és a függetlenek mellett a Jobbik is ellenállt, így ismét bukás lett a vége.
Egy helyben topognak
Nem meglepő tehát, hogy az októberi EU-s csúcs után sem volt boldog a magyar miniszterelnök, semmilyen témában sem sikerült megegyezni.
Sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvótákról szóló döntést, mondta, bár azt hozzátette, hogy nem érte el, amit akart, mert nem vették le a kérdést a napirendről. Újra kijelentette, hogy Magyarország szolidáris – a határok védelmével.
Több kérdésben sem sikerült előrelépni akkor, nem született döntés
- az oroszokkal szembeni szankciókról és
- a különböző országok vízummentességről sem.
Most visszatérnek majd ezekre, kérdés, lesz-e előrelépés. Jelenleg az ukrán, a grúz, a török és a koszovói vízummentesség van az EU asztalán, a grúzra októberben, az ukránra novemberben bólintottak rá, de csak azzal a feltétellel, hogy életbe lép egyfajta vízum-vészfék is.
Vagyis aki visszatartja a menekülteket, vízummentességet kap, de ha valahol megnő a migránsnyomás, visszaállíthatják a vízumkényszert.
Orbán bizakodó, de minek?
A mostani brüsszeli csúcs előtt egy dologban bízhatott a kormányfő a népszavazás és az alkotmánymódosítás kudarcai után, ez pedig az Alkotmánybíróság döntése a kvótarendszerről.
A határozata szerint a testület vizsgálhatja hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát. A hírre Orbán megemelte a kalapját, úgy látja, óriási segítséget kapott a brüsszeli csatához.
Most már zárójelbe tehetjük az ellenzék gáncsoskodását is.
Pedig a határozat elég semmitmondó, csak arról szól, hogy az Ab vizsgálódhat az ügyben, amennyiben erre megkérik. Se több, se kevesebb.
Elbuknak, ha
Azzal a hvg.hu szerint a Fideszen belül is tisztában vannak, hogy az alkotmánybírósági döntés közel sem jelent akkora sikert, mint amekkorát a sikeres népszavazás vagy az alkotmánymódosítás jelentett volna, de azért hivatkozni lehet rá Brüsszelben, ahová Orbán világos üzenettel érkezik:
elbuknak azok a kormányok, amelyek nem értik meg, hogy az emberek nem akarnak bevándorlást. Ez történik ma Európában sorban, lépésről lépésre, sőt ez történt az Egyesült Államokban is, mondta nemrég a Kossuth Rádióban.
A magyar miniszterelnöknek mindenesetre kedvez az évzáró csúcs napirendje, mert a migráció szerepeltetése jelzi, hiába mondják azt itthon az ellenzéki pártok, hogy a téma már nem fontos, Európában mégis foglalkoznak vele.
Merkel, a kérdőjel
A német kancellárt újraválasztották pártelnöknek, ismét megméretteti magát a választásokon, betiltaná a burkát, pártja pedig menekültügyi szigorításról döntött. Reiner Roland, az Integrity Lab kutatásvezetője szerint az EU-s csúcs egyik nagy kérdése éppen ezért az, hogy a német kancellár melyik arcát mutatja Európa vezetői előtt.
Az új, eddig még szokatlan, szigorú fellépését viszi tovább, vagy a meg– és beengedő politikát erőlteti.
Amennyiben Merkel a menekülthullám megfékezése mellett emel szót, Orbán itthon könnyen elhitetheti szavazóival, hogy sikert ért el a csúcson, mert már a kontinens legmeghatározóbb vezetője is osztja a véleményét.
Az EU-n is múlik Orbán sikere
Reiner még egy fontos szempontra felhívta a figyelmet. Ha a csúcs után az uniós vezetők semmilyen határozott kijelentéssel nem állnak elő, akkor velük ellentétben Orbán ezt könnyen megteheti és saját elképzelése szerint formálhatja az ott elhangzottakat.
*
Nehéz megmondani, hogy az év végén mennyire lesz előremutató és sikeres az EU-s csúcs. Félő, hogy az összes fontos kérdésben (az EU-török ellentét, a menekültkérdés, szír konfliktus) elhalasztják a döntést jövőre.
