Budapest, 2012. március 27.
Egy gondozó egy idős asszonyt etet a szobájában a Mátyás téri Arany Alkony idősotthonban, ahol 85 idős embert gondoznak. Az intézményt 1996-ban hozták létre, amelyben a szociális alapellátást a Kálvin János Presbiteri Misszió végzi, az egészségügyi szolgáltatásokért és az ingatlannal kapcsolatos pénzügyi kötelezettségekért a Medicatus cégcsoport felel.
MTI Fotó: Kallos Bea
Belföld

Szülőtartás: az idősotthonok köszönik, nem kérnek a pereskedésből

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 12. 11. 11:45

Korábban a témában:

Júliustól a szülőtartás Ptk.-s szabályai lehetővé teszik, hogy az idősotthonok is perelhessék a hozzátartozókat, ha tartozás halmozódik fel az ápolási díjnál. De csak egy évre visszamenőleg. Kérdés, mit lépnek erre az érintett intézmények. Mint írtuk, Illés Blanka családjogász nem számít arra, hogy emiatt tömegével induljanak perek. Farkas András nyugdíjszakértő viszont ennek az ellenkezőjében volt biztos.

Perelnek-e?

Még júliusban megkérdeztük a Fővárosi Önkormányzatot, hogy a fenntartásukban lévő (egyébként nem csak budapesti) idősotthonokban kívánnak-e élni a perelés lehetőségével.

Válaszukból akkor az derült ki, hogy a szülőtartás kapcsán nem szerepel a Fővárosi Önkormányzat tervei között az, hogy visszamenőleges hatállyal peresítse, vagy az intézmények által peresíttesse a tartásra kötelezett hozzátartozó tartási kötelezettsége miatt beálló fizetési kötelezettséget.

Megtudtuk viszont azt is, hogy a szülőtartási eljárásrend kidolgozása folyamatban van, és az ezzel kapcsolatos rendeletmódosításokról várhatóan ősz elején fog döntést hozni a Fővárosi Önkormányzat. Azt is írták, hogy a döntést szakmai egyeztetések előzik meg, melyekbe bevonják az érintett intézményeket is.

Most ismét megkerestük őket, van-e új fejlemény, kidolgozták-e már a szülőtartás új szabályait, megszületett-e a döntés, és ha igen, mit tartalmaz, milyen változások várhatóak, és miért? Azt nem tudtuk meg, hogy végül az eljárásrend elkészült-e, de a válaszokból arra következtettünk, hogy nem. (A hivatal honlapján sem találtuk.) Amit leírnak, az alapján nehezen elképzelhető, hogy valaha is pereskednének.

Átlagban 2,5 millióba kerül az ellátás

Mint írták, intézményeikben egy idős ember ellátása átlagosan 2 490 305 Ft/fő szolgáltatási önköltséget jelent. Az állam 1 010 000 Ft/fő forintot ad egy főre normatív támogatásként, a fővárosi önkormányzat, mint fenntartó az állami támogatás összegéhez ellátottanként 344 ezer forintot tesz hozzá.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (115. § 117. §) rendelkezik az intézményi, illetve személyi térítési díj megállapításának szabályairól, eseteiről.

A fővárosi fenntartású idősek otthonaiban a Fővárosi Közgyűlés Térítési díj rendelete tartalmazza az intézményi térítési díjakat (havi 53 és 172 ezer forint között).

Ha nincs fedezet a díjra

Amennyiben az ellátást igénybe vevő jövedelme alapján meg tudja fizetni az intézményi térítési díjat (nem éri el a térítési díj összege a jövedelme – praktikusan fogalmazva a nyugdíja – 80 százalékát), vagy nem tesz jövedelem-nyilatkozatot, mert ő vagy más személy vállalja az intézményi térítési díj megfizetését, abban az esetben a rendeletben szereplő térítési díjjal azonos összeget fizet.

Viszont ha az intézményi térítési díj meghaladja a jövedelem 80 százalékát, az intézmény vezetője személyi térítési díjat állapít meg, figyelembe véve fenti jogszabály rendelkezéseit.

Ebből következik, hogy az ellátási költséget (önköltséget), ezek a megállapított díjak nem fedezik. A térítési díj, az állami támogatás, valamint a fenntartói finanszírozás együttesen teszi lehetővé az intézmény működését.

Ha tartozás van

Térítésidíj-tartozás akkor merül fel, amikor az ellátott, vagy a térítési díj fizetését vállaló más személy a számára megállapított térítési díjat nem fizeti meg határidőn belül. Mivel az intézmény működéséhez elengedhetetlen a költségvetésben tervezett bevételek realizálódása, ebben az esetben a már említett törvény, 102. §-a az irányadó, illetve a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló kormányrendelet tartalmazza a részletes szabályokat (hátralék-nyilvántartás, behajtás, törlés).

Az ellátottak nem perelnek

A Fővárosi Önkormányzattól megtudtuk, eddig egyetlen intézményi ellátott sem kérte bírósági úton, hogy gyermeke részére szülőtartási kötelezettséget állapítsanak meg. Annak, hogy ez nem történik meg, szerintük az a legfőbb oka, hogy a jogosultak nem kívánják terhelni gyermekeiket, sőt, aki teheti, inkább támogatni kívánja őket, ha mással nem, hát azzal, hogy nem indít ellenük pert.Vélelmezhető, hogy az a jogosult, aki ezt az érzelmi terhet magára vállalja, valószínűleg nagyon rossz kapcsolatban van, volt gyermekeivel, és feltételezhető, hogy tartásra „érdemtelennek” minősülne a bírósági tárgyalások végére – jegyezték meg.

Ha van hozzátartozó és ha nincs

Kiderült még, hogy az ellátottak kb. egyharmadának nincs, vagy nem fellelhető a hozzátartozójuk. És döntő többségük a nem teljes térítési díjat fizetők közül kerül ki – jegyezték meg a válaszban. A hozzátartozóval rendelkező lakóknál pedig a kapcsolati viszonyok 15-20 százalékban nem rendezettek.

A fenntartó szerint a fellelt hozzátartozók fizetőképessége is egy nyitott kérdés a mai jövedelmi viszonyok mellett (az alkalmazottak háromnegyede minimálbéren, illetve garantált bérminimumon van).

Elárulták azt is, hogy vannak olyan hozzátartozók, akik annak ellenére, hogy magas jövedelemmel rendelkeznek, mégsem egészítik ki a személyi térítési díjat. De tapasztalataik szerint ők nem sokan vannak. Egy részük vállalkozó, akinek kicsi az igazolt jövedelme, vagy külföldön élő, aki nehezen elérhető.

Ha nem elég a díj, igyekeznek megállapodást kötni

Ha az ellátottnak sem jövedelme, sem vagyona nem fedezi az intézményi térítési díjat, illetve más személy sem vállalta önkéntesen annak megfizetését, a Ptk. szerinti módosítás biztosítja annak lehetőségét, hogy az intézményvezető az ellátott nagykorú gyermeke(i)vel kezdeményezze megállapodás kötését az intézményi térítési díj és a személyi térítési díj közötti különbözet megfizetésére. Hogy ez mennyire járható út, abba is engedtek bepillantást.

  • A gyakorlati tapasztalat szerint azzal az információval tudnak dolgozni, ami a rendelkezésükre áll. Sok esetben az ellátott letagadja gyermekei létezését, illetve egészségi, mentális állapotából eredően nem nyerhető tőle érdemi információ.
  • További nehézség, hogy sok leszármazott külföldön tartózkodik, elérhetősége ismeretlen.
  • Megállapodás megkötése esetén a kötelezettség-vállalás milyen időtartamra vonatkozik? Az önkéntes vállalás esetén egy/három évre.
  • Kérdés, mi legyen, ha több gyermek esetén valamelyik jövedelmi helyzete megváltozik és nem tud fizetni? Az általa kiesett összeget terheljék a többi testvérre, vagy egy testvér csak arányosan terhelhető a térítésidíj-kiegészítés rá eső részére? Az is kérdés, hogy az így kieső testvérnél kezdeményezzék-e a képesség bírói megállapítását.

Külön kitértek az esetleges perindításra is, hangsúlyozva, hogy az több problémát is felvet:

  • Az intézmények jelentős terhet jelent a perindítás és -lebonyolítás személyi (jogász) és anyagi (perköltség, ha a végzés nemleges lesz)  hátterének biztosítása. Vajon minden intézmény képes lesz megbízni egy jogi képviselőt?
  • Ha az intézmény a megállapodás megkötésénél „befenyeget” a perindítással, és a hozzátartozó ellenállása után mégsem lépi meg, azzal csak azt éri el, hogy hitelét veszti az együttműködést amúgy is megtagadó hozzátartozó előtt.
  • Amennyiben bírósági végzés születik a képesség és kötelesség tekintetében és nem fizet a kötelezett személy a behajtás ügyében is az intézménynek kell eljárnia.
  • Térítésidíj-módosítás esetén újra kell az eljárást indítani.
  • A teljes térítési díjat bevállaló, majd később nem fizető hozzátartozókkal szemben behajtást lehet indítani. A behajtás tapasztalatai azonban intézményenként nagyon különbözőek. Gyakran a hosszan elhúzódó pereskedés sem vezet eredményre, és az eljárás jelentős ügyvédi és perköltséggel jár.

Végül így foglalták össze, mit gondolnak: a pereskedés alkalmazásával súlyos etikai dilemmák, adminisztratív terhek, költségek hárulnak az intézményekre, amelyekkel a befolyó bevételek nem lesznek arányban. Azon hozzátartozók, akik a szüleik iránti kötelességük alapján éreznek felelősséget, az önkéntes vállalás adta jogszabályi keretek kiveszik a részüket a díjkülönbözet megfizetéséből, sok esetben olyanok is, akik nehéz anyagi körülmények között élnek – tájékoztatott a fenntartó.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.