This image released by the Royal Saskatchewan Museum in Canada shows a dinosaur tail complete with its feathers trapped in a piece of amber. "The new material preserves a tail consisting of eight vertebrae from a juvenile; these are surrounded by feathers that are preserved in 3D and with microscopic detail," says Ryan McKellar of the Royal Saskatchewan Museum. 
"The new material preserves a tail consisting of eight vertebrae from a juvenile; these are surrounded by feathers that are preserved in 3D and with microscopic detail," says Ryan McKellar of the Royal Saskatchewan Museum. Researchers have discovered the partial tail of a feathered dinosaur that was preserved in amber some 99 million years ago, according to a study released December 8, 2016. / AFP PHOTO / Royal Saskatchewan Museum / HO / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / Royal Saskatchewan Museum (RSM/ R.C. McKellar)" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
Belföld

Magyarországon is találhatunk tollas dinót

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 12. 09. 14:58

Korábban a témában:

Valódi tudományos szenzáció került elő egy mianmari piacról: egy 99 millió évvel ezelőtt élt dinoszaurusz tollas farkát őrző borostyán. Az árus növényi származéknak nézte, ékszernek, dísznek árulta – szerencse, hogy a kínai őslénykutató, Xing Lida bukkant rá a bazárban. A 3 cm-es lelet alapján az állat nagyon pici lehetett, alig nagyobb egy egérnél.

Önmagában a toll nem újdonság

Ha dinoszauruszokról van szó, az emberek többségének a Jurassic Park pikkelyes lényei ugranak be, ám tollas dinoszauruszokat már az 1980-as évek vége óta ismerünk – tudtuk meg Ősi Attila paleontológustól, az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének docensétől. Sőt, ha úgy vesszük, a tollas Archaeopteryx, a hüllők és a madarak közti átmenet ikonikus példájának maradványai már a XIX. században előkerültek.

Jelen lelet egyediségét tehát nem önmagukban a tollak adják. Hanem az, hogy itt a kültakaró, a tollszerű képletek mellett megmaradt a csont is, és az egész a borostyánnak köszönhetően 3D-ben, szinte mikronos pontossággal látszik. Korábbi, hasonló leletek ugyanis csak üledékbe ágyazva, gyakorlatilag papír vékonyságúra lapulva és megkövesedve maradtak meg.

Itt viszont tökéletesen megfigyelhető a csontváz, egy a csontokat körbevevő szenes film (az egykori szerves képletek maradványa) és a tollak egymáshoz és a gerincoszlophoz való viszonya.

Nem klónozunk dinót

A borostyán ugyan megőrzi az elrendezést, de egyáltalán nem biztos, hogy az eredeti molekuláris szerkezet is megmarad. A megkövült gyanta sokszor tele van apró repedésekkel, ezeken az évmilliók során különböző ásványi anyagok szivárognak be, és ugyanúgy átalakul az eredeti szerves anyag szerkezete, mint egy üledékben, kőzetben talált fosszília esetén.

A mianmari borostyánban talált lelet viszont újabb bizonyítéka annak, hogy a mai madarak tollának háromosztatúsága – tollszár, ágak, sugarak – már 100 millió évvel ezelőtt kialakult, még hozzá a döntően ragadozó, Theropoda dinoszuruszok egy olyan csoportjánál, amelyek már a madarakat megelőzően is léteztek.

Magyarul a kiváló hőtartó képességű, és később a madaraknál repülésre alkalmas tollak már a madarak megjelenése előtt megvoltak.

Ugyancsak e lelet érdekessége, hogy a csontokat körbevevő szenes filmben nagy mennyiségben találtak Fe2+ vasat, mely a vas kevésbé feloxidálódott, a vérben található formája. Az újságíró ilyenkor klónozásért kiált, de Ősi Attila gyorsan hozzáteszi: ez nem vér, hanem “csupán” a vérsejtekhez kapcsolódó például hemoglobin molekulák nyomai, amelyek nem jelentenek többet, minthogy feltehetően a tetem vérének maradványai, leginkább annak vastartalma kimutatható.

Hogy kezdődött a repülés?

Visszatérve a tollhoz, a tudomány évtizedek óta bizonyította: nem a madarak sajátja, és elsősorban nem a repülés miatt alakult ki. Eredeti funkciója a test melegen tartása lehetett, ami pedig melegvérű, madárszerű, de még nem madár dinoszauruszok létének bizonyítéka.

Akcióban a Velociraptorok:

Már egész primitív dinoszauruszoknál megtaláljuk, segítette az álcázást, megkülönböztethette egymástól a nemeket, melegítette a fészket, funkciója gyakorlatilag ugyanúgy sokrétű volt, mint ma a madaraknál. És persze hozzájárult a repülés képességének kialakulásához, aminek kezdetéről máig vita folyik. Hogyan emelkedett a magasba az első állat?

Futott a földön, miközben tollas karjával csapkodva a levegőbe emelkedett? Vagy fáról, szikláról ugrott le, és siklani kezdett, majd szárnycsapásokkal növelte a repülési távot? A szakértő szerint mindkettő elképzelhető akár egymással párhuzamosan is.

Tollas óriásragadozó

Érdekes kérdés, hogy mely fajokat és milyen mértékben borított toll? Kívülállóként igencsak illuzióromboló belegondolni, hogy az orra hegyétől a farka végéig akár 12 méter hosszú T. rex, (azaz Tyrannosaurus rex) a szárazföldön valaha élt egyik legnagyobb ragadozó esetleg tollkoronát hordott a fején. És emelgette, mint a kakadu. Vagy olyan volt, mint egy óriási csirke…

Ősi Attila szerint szinte biztos, hogy a T. rexnek is voltak tollai vagy legalábbis tollszerű képletei, de hogy melyik testrészén és mennyi, azt nem tudjuk. A közismert Velociraptor – amely a Jurassic Parkban ábrázolt állatnál valójában jóval kisebb, 60-70 centi magas és 120-150 centiméter hosszú volt – például bizonyíthatóan viselt tollakat.

Mongóliában előkerült singcsontjain olyan “szemölcsök” sorakoznak egymás mellett, ami a madarakén is megfigyelhető, és a hatalmas evezőtollak rögzülésére szolgálnak. Ettől függetlenül a Velociraptor még nem tudott repülni.

Magyarországon is előkerülhet hasonló

A mianmari lelet kapcsán Ősi Attila elmondta még, hogy újabb figyelmeztető jel, miszerint a paleontológusoknak sokkal több energiát kell fordítaniuk a borostyánok kutatására. Itt, Magyarországon is. Az ELTE Őslénytani Tanszékének munkatársa kutatócsoportjával jelenleg egy olyan lelőhely feltárásán dolgozik, ahonnan 85 millió éves borostyán leletek és bennük különböző növényi és állati maradványok – például rovarok, pókok – százai ismertek.

Ezek feldolgozása jelenleg is folyik, és épp most dolgoznak egy nagyszabású kutatás elindításán, mely talán, kis szerencsével, az első hazai tollas dinoszauruszok felfedezéséhez is vezet.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.