S(960x640).jpg (Array)
Belföld

Fordulat S. Ábel ügyében – neki adott igazat az alkotmányvíróság

24.hu
24.hu

2016. 12. 09. 13:05

Az Alkotmánybíróság részben igazat adott  S. Ábelnek és megsemmisítette a Kúria 2015. júniusi ítéletét, amelyben a volt ELTE-s joghallgatót jogerősen – egyebek mellett – emberölés előkészülete miatt két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A Kúria ítélete szerint a volt ELTE-s joghallgató a finnországi, németországi és egyesült államokbeli iskolai mészárlások hatására úgy döntött, hogy fegyvert szerez, és az ELTE jogi karán megöl 22 diákot, majd végez magával is.

A pár napja kihirdetett AB-határozat a Kúria ítéletét alkotmánysértőnek találta és megsemmisítette, mert annak meghozatalában olyan bíró is részt vett, aki a büntetőeljárás nyomozati szakaszában is hozott egy döntést: ezzel sérült S. Ábel alkotmányos joga a tisztességes bírósági eljáráshoz. Így az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla 2014-es ítélete a jogerős – akkor a 21 hónapot előzetesben töltő S. Ábel 50 nap közmunkát kapott, mivel úgy ítélték meg, hogy nem akart embert ölni, ezért csak közveszély okozásában találták bűnösnek. A hosszúra nyúlt előzetes börtönbüntetés miatt kártérítés is megilleti – írja az Index. 

Ahogy arról beszámoltunk, tavaly április végén lőfegyverrel visszaélésben és fegyveresen elkövetett garázdaságban mondták ki bűnösnek S. Ábelt, miután 2013 augusztusában a Móricz Zsigmond körtéren többször belelőtt egy budapesti gyorsétterem mennyezetébe. Az ügyben a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség emelt vádat. A bíróság öt év börtönnel sújtotta a fiatalembert, ő azonban nem fogadta el a döntést.

A neve azonban a fenti lövöldözés kapcsán vált ismertté. 2010 februárjában fogták el először, mert felmerült a gyanú, hogy gyilkosságra készül. A vádiratban az állt, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen hallgatója részletes tervet dolgozott ki: először is belépett egy sportlövész egyesületbe, engedélyeket szerzett, 2009 őszén pedig legálisan megvásárolt egy fegyvert, hogy valamelyik nagy bevásárlóközpontban legalább huszonkét embert megöljön – minden egyes addigi életévéért egy-egy embert. A rendőrségen először még részletes beismerő vallomást tett, később azonban már tagadta bűnösségét. Hosszú időt töltött előzetes letartóztatásban, illetve az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben. A korábban készült szakvélemények megállapították, hogy csak korlátozottan beszámítható.

Az elsőfokú per 2011 tavaszán kezdődött, meghallgattak számos tanút és szakértőt, de másfél év után bíróváltás történt. Az ügyész egyébként letöltendő szabadságvesztést, a védelem pedig felmentést kért. Utóbbi azzal érvelt, hogy meg sem történt a vádban szereplő emberölés előkészülete, de ha ezt mégis bizonyítottnak találná a bíróság, a vádlott önkéntes elállása miatt nem büntethető. Az utolsó szó jogán S. Ábel tagadta bűnösségét, és állította, hogy a terhére rótt bűncselekményeket nem követte el. Az elsőfokú ítéletet 2013 májusban mondták ki. 2014 októberében másodfokon a büntetését  ötven nap közérdekű munkára enyhítették. A bíróság szerint ugyanis a fiatalember csupán közveszéllyel fenyegetést követett el. Végül a Kúria két és fél év börtönbüntetéssel sújtotta kétrendbeli emberölés előkészülete, testi sértés és garázdaság miatt.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.