Belföld

Szavazatáért cserébe lenézésre számíthat a magyar nyugdíjas

Angel Marianna
Angel Marianna

újságíró. 2016. 12. 01. 07:00

Korábban a témában:

Orbán Viktor az Idősek Tanácsának ülésén jelentette be, hogy jövőre 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, emellett még az idén minden nyugdíjas kap 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt. Szerinte

ez egy gesztus, a nyugdíjasok iránti tisztelet kifejezése.

A nyugdíjemelés mértékét és az Erzsébet-utalvány értékét is többen kritizálták, az is visszatetszést kelt, hogy a milliós nyugdíjjal rendelkezőknek ugyanúgy jár az emelés, mint azoknak, akiknek csak havi 80 ezer forintot visz a postás. A 24.hu számításai szerint azzal, hogy a nyugdíjemelésnél az átlagbér-növedékest nem, csak az inflációt veszik alapul, a

kormánynak átlagosan 120 ezer forinttal ér kevesebbet egy nyugdíjas.

Emlékeznek még arra, amikor Orbán Viktor 14. havi nyugdíjat, vagy Horn Gyula ingyen repülőjegyet ígért a nyugdíjasoknak? Cikkünkben összeszedtük a legbicskanyitogatóbb be nem tartott ígéreteket, szakértőket pedig a nyugdíjasok helyzetéről és a hozzájuk való politikai viszonyulásról, valamint a várható tendenciákról kérdeztünk.

Visszavett segítség, ingyen repülőjegy

Horn Gyula 1997-es kampányötlete szerint a 65 év fölöttiek 1998. január 1-étől a MÁV összes vonalán ingyen utazhattak volna, az év öt hónapjában (februárban, márciusban, áprilisban, októberben és novemberben) pedig a Malév járatain is ingyenesen elérhetővé tette volna az utazást ennek a korosztálynak. Az MTV1 vezető újságíróinak azt mondta:

az év többi hónapjában a Malév-kedvezményt az utassűrűség határozza meg, folynak a tárgyalások a BKV-val, és kilátásban van hasonló megállapodás a Volán Rt.-vel is.

Bár Horn már a bejelentés előtt is tárgyalt az érintett vállalatokkal, napok alatt kiderült, hogy az ingyenes utaztatás annyira sokba kerülne, hogy azt a cégek nem tudnák kigazdálkodni. Az Index cikkében a korabeli HVG-t idézi, amely arról számolt be, hogy akadt olyan nyugdíjas szervezet, amelyik

Horn bejelentése után néhány órával az összes tagja számára testületileg jegyet igényelt Amerikába.

Az pedig csak hab a tortán, hogy a belföldi tömegközeledést akkor már ingyen vehették igénybe a 70 éven felüliek. A kedvezményes repülős utazásból végül nem lett semmi.

Ahogyan semmi sem vált valóra Orbán Viktor azóta sokat idézett, a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló 2006-os ígéretéből sem. Az akkor még ellenzéki vezetőként Egerbe, a Változás 2006 című országértékelő beszélgetésre érkező Orbán az Origo cikke szerint arról beszélt, hogy amennyiben megvalósul a Fidesz járulékcsökkentési programja és ennek nyomán több százezer új munkahely jön létre, kitűzhetővé válik a 14. havi nyugdíj bevezetésének célja.

A pártelnök szavai szerint az aktív keresők számának növekedésével megnyílna az út, és 2006 és 2010 között be lehetne vezetni a plusz segítséget. Orbán a 14. havi nyugdíjat emlegette az azóta legendássá vált, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel folytatott tévévitában is, amely teljes kudarcot jelentett számára, ráadásul az azt követő választásokon is alulmaradt a Fidesz.

A nyugdíjas korosztályt talán az háborította fel leginkább, amikor a Bajnai Gordon-féle kormány – bukásuk teljes tudatában, tehát politikai tét nélkül –

2009-ben visszavonta a 13. havi nyugdíjat.

A válságkezelésre megalkotott Bajnai-csomagot még a legóvatosabb elemzők is a brutális jelzővel illették: olyan tabukhoz nyúlt hozzá, mint a táppénz, százezreket haragított magára, mikor 2009 júliusától elvette a közszféra és a nyugdíjasok 13. havi juttatásait. Egy később, már nem miniszterelnöki minőségében adott interjúban Bajnai politikai szélhámosságnak nevezte a 13. havi nyugdíjat. Amelyet még a Medgyessy-érában vezettek be.

Mint emlékezetes, a Fidesz-kormány 2001-es, nagylelkű intézkedéseire és választási ígéreteire (például: lakástámogatás, köztisztviselők béremelése, négy új Duna-híd), a szocialisták még nagyobb ígéretekkel kontráztak.

Így a választások előtt mindössze 10 nappal ismertetett Száz napos programba bekerült többek között

  • a tanárok és egészségügyi dolgozók 50 százalékos béremelése,
  • a minimálbér adómentessége
  • és a nyugdíjasoknak fizetendő egyszeri 19 ezer forintos hozzájárulás.

Az MSZP-nek bejött az ígérgetés, ehhez hozzájárulhattak Medgyessy Péter 2002 márciusi szavai, amelyet a Népszava idézett:

Amikor már minden munkahelyen bevett szokás a 13. havi bérfizetés, becsületbeli kérdés, hogy az egy életen át tisztességgel dolgozó nyugdíjasok is megkapják ezt az év végi juttatást.

A választást megnyerték, az ígéretet betartották, a következmények pedig jól ismertek.

A nyugati nyugdíjas nem a halálsoron tengődik

A legbicskanyitogatóbb be nem tartott ígéretnek azonban nem holmi nyugdíjemelést vagy ingyenes utazást nevezett meg Szakács András elemző, hanem amikor Matolcsy György jegybankelnök arról beszélt idén év elején, hogy 25 éven belül utolérjük az osztrák gazdaságot. Szavai szerint ez nem csak a nyugdíjasokat, hanem mindenkit érint, de ha a vizsgált korosztályt nézzük, akkor

ha valaki Ausztriát ígéri, akkor jogbiztonságot, létbiztonságot ígér, akkor a magánnyugdíjpénztárak megtartását ígéri. Akkor nem arról beszél, hogy viszonylagossá teszi és az inflációhoz vagy az államadóssághoz köti a nyugdíjak emelkedését, hanem azt mondja, hogy minden nyugdíjas képes lesz önerőből fenntartani a saját életét, méltó körülmények között. Ehhez hozzátartozik az is, hogy egy olyan nyugati országban, mint Ausztria, nyugdíjasnak lenni nem jelenti automatikusan azt, hogy az idős ember belép a halálsorra. Ausztriában egy idős ember tevékeny életet élhet, a társadalom fontos, megbecsült tagja, akinek vannak választási lehetőségei, élhet méltón és büszkén idős korban is. Kis-Ausztriát ígérnek, közben 10 ezer forintos utalványt adnak, ebben az összefüggésben ez bicskanyitogató.

Az elemző szerint a nyugati és a magyar viszonyok közötti egyik fő különbség, hogy a nálunk fejlettebb országokban a nyugdíjasoknak biztosítják, hogy kedv, erő és lehetőségek birtokában munkával egészítsék ki ellátásuk összegét. Ma Magyarországon inkább ellehetetlenítik a nyugdíjasok munkavégzését, de arra sem adott a lehetőség, hogy aktív korban annyi pénzt gyűjthessenek, hogy anyagi biztonságban tölthessék nyugdíjas éveiket.

A kérdés egy másik oldalára világít rá Reiner Roland, az Integrity Lab politikai elemzője, aki úgy látja:

ha van olyan választói csoport, amit relatíve kevés csalódást ért, az épp a nyugdíjasok, ha valamit el is vettek tőlük, azt általában később, vagy más kormány, igyekezett kárpótolni. MSZP-s szempontból a Bajnai-féle 13. havi nyugdíjmegvonás nem volt jó döntés, de a szakértői kormány képe alatt valamennyire átvihető üzenet volt. A 14. havi nyugdíj 2006-os ígérete talán arra jó példa, hogy a Fidesz akkor nem értette meg, hogy az ígéretverseny önmagában nem működik.

Szakács az eddigi politikai elit közös felelősségéről beszél a nyugdíjasok jelenlegi helyzetével összefüggésben: tényleges lépéseket egyik párt sem tett azért, hogy megteremtsék a méltó öregkor és az öngondoskodás feltételeit. Véleménye szerint a politika lenézően kommunikál az idősekkel, a keserűen csak “nyugdíjas simogatásnak” nevezett látványintézkedéseket grammra kiszámolt, kizárólag politikai haszonszerzésre kitalált pótcselekvésekként jellemzi.

Nagy erő, kevés érdekérvényesítés?

Abban mindkét szakember egyetért, hogy a nyugdíjasokon nagyon sok múlik. Hatalmas választói csoportról van szó, amely homogénebb, mint más korosztályoknál,

ezért könnyebb üzeneteket, ígéreteket megfogalmazni nekik. Ráadásul az idősebbek választási aktivitása nagyon magas, más szóval őket könnyebb elvinni, stabilabban lehet rájuk számítani, mondta Reiner.

Hogy megalázó-e az 1,6 százalékos emelés és a 10 ezer forintos utalvány? Szakács szerint nem az számít, hogy az elemzők és a fiatalok hogyan vélekednek ezekről a számokról, csakis az a lényeg, hogy maguk az érintettek hogyan értékelik Orbán bejelentését. Indoklása szerint

a Fidesz abban nagyon erős, hogy mindent mér, folyamatosan szondázza a társadalmat. Ez az időzítés és ez az összeg biztosan nem véletlen. Nem hiszem, hogy arra kellene számítani, hogy a bejelentés visszafelé fog elsülni abban a szavazói bázisban, amelynek szól. Sokan szörnyülködnek a számokon, fiatalok és elemzők, de ez a Fidesz szempontjából teljesen lényegtelen, csak az számít, hogy a nyugdíjasoknak ne legyen megalázó, ne legyen túl kevés az emelés.

Már pedig nem a most felháborodók – többségében a fiatalabbak – mennek majd nagyobb számban szavazni, hanem a nyugdíjasok. És a legerősebb ellenzéki pártot, az MSZP-t leginkább éppen a nyugdíjasok támogatják.

A Závecz Research novemberi felmérése szerint a Fidesz a társadalom minden rétegében a legerősebb párt, ez alól egyetlen kivétel van:

a nyugdíjasok körében tartja vele a lépést az MSZP, 24-24 százalékot érnek el.

Reiner szerint a Fidesznek annyiban kell tartani a szocialistáktól, hogy

hogy elsősorban ők jelentik azt a biztos bázist az MSZP-nek, illetve tágabban a baloldalnak, ami miatt továbbra is számolni kell velük, mint kihívással. Ők megbízható, nehezen megingatható szavazói a baloldalnak, a „sima” szociális intézkedések, mint a rezsicsökkentés, sem hozott olyan egyértelmű sikert a Fidesz számára, hogy ne kelljen foglalkozni velük.

Az utóbbi években a nyugdíjasok pártpreferenciájának változása figyelhető meg. Míg a rendszerváltás után ez a korosztály leginkább a baloldalhoz húzott, addig mára nem ilyen egyértelmű a helyzet. Reiner úgy látja: az  MSZP támogatottsága hagyományosan magas az idősek és alacsony a fiatalok között, ez az életkori olló az egyik legstabilabb összefüggése az elmúlt 1,5-2 évtizednek.

Lényegében a Horn-kormány óta a nyugdíjasok inkább az MSZP felé húznak, olykor a Fidesz tudott ezen a hátrányon faragni, de tartósan ők sem. Mint említi:

Talán ez, illetve olykor még az alacsonyabb végzettségűek az a két csoport, amiben akkor is összeér az MSZP és Fidesz támogatottsága, mikor országosan nagy a különbség. A nyugdíjasok az MSZP-nek mindig is a társadalmi szolidaritást, alázatot szimbolizálták, szembeállítva az Orbán-féle felülről politizálással, személyi kultusszal. Emlékezetes az az egymás mellé tett kép, ahol Orbán Viktornak kezet csókol egy idős hölgy, szemben azzal, hogy Gyurcsány kezet csókol egy hasonló idős hölgynek.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.