Szurhúd, 2016. október 20.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának támogatásával Pakisztánból önként hazatért afgán menekültek gyermekei szabadtéri iskolájukba mennek a Nangrahar tartományban fekvő Szurhúd körzetben 2016. október 19-én. (MTI/EPA/Gullamulláh Habibi)
Belföld

Nincsenek értékeink, amiket védeni kellene a menekültektől

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2016. 12. 01. 11:14

Az emberek hajlékonyak, nem látják át a különböző propagandaszólamokat, nem értik meg, ami a szemük előtt zajlik. Szerda este szakértők mondták el a budapesti Corvinus Egyetemen, mi szükséges és egyáltalán miként lehetséges a menekültek európai integrációja.

Sántha Hanga, a Migráció Kutató Intézet vezető kutatója előadása elején tisztázta a migrációval kapcsolatban gyakran elhangzó és összekevert fogalmak jelentését.

  • Migráns az, aki A ponttól B pontig költözik, azért, hogy életvitelszerűen éljen B ponton. Ez az ENSZ definíciója, a szakértő pedig magát is idesorolta, mert erdélyi származású, élt Svédországban és nemrég költözött Magyarországra.
  • Menedékkérővé akkor válik valaki, amikor egy adott országban, egy illetékes hatóságnál benyújtja menedékkérelmét, kérvén az adott országot, hogy részesítsék őt a legmagasabb nemzetközi védelemben, ami a menekültstátusz.
  • Akit pedig megillet a menekültstátusz, az lesz jogilag menekült.

Mint fogalmazott, az, hogy ki számít menekültnek, az 1949-es Genfi Egyezmény határozza meg, ez pedig több problémát is felvet.

A menekültegyezmény a második világháború utáni években született, kialakításában pedig csak pár ország vett részt. Nem egy olyan egyezmény, ami napjaink megnövekedett, árnyaltabb és sokkal komplexebb menekültügyi problémáira tud válaszokat adni.

Az integráció kudarca

A migráció és a biztonság kérdését Sántha Hanga szerint két csoportra oszthatjuk.

  • rövid és hosszú távú kockázatok
  • a most érkező és a másod- és harmadgenerációs bevándorló hátterű személyek közti különbségek.

A végnapjait élő Iszlám Állam megszerkesztett, tökéletes angolsággal, és közel harminc nyelven elérhető online magazinokkal, filmekkel, zenékkel, propagandalapokkal használja ki, hogy a már Európában született másod- és harmadgenerációs, elsősorban muzulmán hátterű bevándorló csoportok külvárosokban, elszigetelten nőnek fel, nem találnak közösséget és hovatartozást az életben.

Sok olyan fiatal van Európában, aki vákumban él, nincsenek céljaik, nincsen jövőképük és egészséges példaképeik.  Az Iszlám Állam olyasmivel tudja megszólítani őket, mint a család, a barátok, a bajtársiasság, kalandvágy, ideológia, szilárd értékrend, amikkel lényegében mi is tudunk azonosulni. Ez is az integráció sajnálatos kudarcára mutat rá.

Refugees and migrants are seen at the former Jean-Quarre High School, turned into a shelter, on February 5, 2016, in Paris. / AFP PHOTO / ALAIN JOCARD
Fotó: Getty Images/Alain Jocard

’80-as évek

Maróth Miklós Széchenyi-díjas klasszika-filológus megjegyezte, mivel az európai társadalom szekuláris (az állam nem avatkozik be a vallásba), nem érti meg a vallásos elképzelések alapján viselkedő muzulmánokat és ezeket nem is tudja megváltoztatni.

Mint mondta, a migrációs folyamat nem újdonság, már az 1980-as években megindult. Marokkóban és Líbiában fennakadtak a rendőrségen, átmentek Szudánba, ahol sokakat lemészároltak. Csádból menekültek a szárazság elől. Az arab országokban már reggelente hosszú sorok álltak az európai nagykövetségeken, az emberek vízumot akartak szerezni.

Miért indultak el?

A Közel-Keleten túl nagy a szaporulat, száz év alatt megkilencszereződött a lakosság, míg nálunk Európában úgy húsz százalékos a növekedés. Bizonyos fekete afrikai országokban, ahonnan jön az utánpótlás, például Nigerben, megtízszereződött a lakosság.

Ezek az emberek a lehetetlen megélhetési körülmények elől menekülnek.

Mindenki arról beszél, hogy ott, a helyszínen, segélyekkel kell megoldani a problémát, de miközben megy a propaganda, az ENSZ-segélyeket két éve csökkentették, majd teljesen beszüntették.

„Csőcselék”

A családok nem tudnak semmiből megélni. Az iszlám törvények szerint egy 9 éves lányt már férjhez lehet adni, egy 12 éves fiú megnősülhet. Ezt kihasználva megjelentek idős szaúdi emberek a térségben, akik kislányokra vadásztak. Eleinte azt mondták a szírek, olyan mélyre nem süllyedhetnek, hogy a lányaikat odaadják, aztán mégis megtették a megélhetésért.

A professzor tanulatlan csőcseléknek nevezte mindazokat, akik most érkeznek.

Otthon sem kapnak munkát, Európában sem fognak. Németországban a tavaly bejött tömeg 10 százalékát tudják átképzés után valamire használni, a Luxemburgba kvóta alapján betelepítettek 93 százaléka pedig analfabéta.
Azt már az ókorban megírta Tacitus is, hogy a semmittevés rossz tanácsadó.

A migránsok csak egy része tud írni, de ők sem feltétlen az iskolában tanultak – mondta a professzor.

Calais, 2016. október 27.
Migránsok az észak-franciaországi Calais-ban engedély nélkül létesített szükségtáborban 2016. október 27-én, a táborbontási munkálatok negyedik napján. A francia hatóságok a kitelepített migránsokat belföldi átmeneti befogadóállomásokra szállítják különbuszokkal. (MTI/EPA/Etienne Laurent)
Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent

Nem létező európai értékek

Maróth Miklós nem hiszi, hogy kultúrában bármit is át tudnánk venni egy olyan tömegtől, amelyik önmagában véve kulturálatlan.

A kultúra többé-kevésbé vallástól függő, egységes rendszer, amiből nem lehet szemezgetni, kivenni egyes elemeket. A törökök idején az egész palettából mi az iszlámtól divatbéli motívumokat vettünk át, és a magyar konyha töltött ételei általában keletről származnak.

Egy valami mégis van, amit elsajátíthatnánk tőlük, és ez az elveikhez való ragaszkodás.

Európában az emberek hajlékonyak, nem látják át a különböző propagandaszólamokat, nem értik meg, ami a szemük előtt zajlik. Sőt, nincsenek olyan értékeink, amiket védeni lehetne.

Bár rengetegszer hangoztatják, Maróth Miklós nem tudja, mik azok az európai értékek, mert soha nem sorolták még fel őket.

Elnézve az európaiakat, szerintem az egoizmus, a hedonizmus és az erkölcsi nihilizmus tartozik ide. Amikor bűn nemzeti érzést táplálni magunkban, valláshoz kapcsolódni és szeretni a gyereket, akkor nem tudom, milyen számukra is vonzó értékekkel tudjuk integrálni a migránsokat.

A muzulmán vallás lényege a jog, ők minden helyzetben a saria szerint járnak el. Létezésük lényege pedig hogy terjesszék a vallásukat.

A professzor úgy látja, nem szociológiai kérdés, hogy külvárosokba települnek a muzulmánok, mert az iszlám kimondja, gyakorolni kell a vallást. Ezt pedig csak úgy tehetik meg, ha együtt laknak.

Szociológiai kérdésként értelmezünk vallási parancsokat. Az a céljuk, hogy a területükön a sariát érvénybe juttassák.

Két világ ütközik össze, a két világ pedig nem érti meg egymást.

Lecsukott menekültek

Pataki Teréz évek óta az Artemisszió Alapítvány önkéntese, kollégáival a menekültválság kirobbanása óta sokszor járt tűzközelben.

Magyarországon egyedülálló jelenség, hogy nem bűnözőket, hanem menedékkérőket visznek börtönökbe. Az idegenrendészeti őrizetet a tiltakozások miatt 2012-ben megszüntették, majd fél évvel később menekültügyi őrizet néven újraindították.

2015 őszére több első menedékjogi kérelmet benyújtó menedékkérő volt őrizetben, mint nyílt befogadó állomáson

– emelte ki.

2009 óta létezik a menekült hajléktalanság fogalom, de évek alatt sem sikerült őket beintegrálni őket a hajléktalanszállókra sem, mert ott is várólista van. Ez nagyban nehezíti az integrációjukat, mert otthon nélkül munkát sem találnak.

Ráadásul kiküszöbölhetetlen probléma, hogy hiába volt valaki nagyon magas végzettséggel szülészorvos vagy jogász Afganisztánban, az itt nem lesz, mert teljesen mások a körülmények.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.