Belföld

Előválasztás a baloldalon: Gyurcsány Ferencnél pattog a labda

Reiner Roland
Reiner Roland

politikai elemző. 2016. 12. 01. 12:35

A Párbeszéd által kezdeményezett ellenzéki együttműködési tárgyalások lényegében ahogy elkezdődtek, véget is értek – az asztalnál ülők már abban sem tudtak egyetérteni, kik vehetnek részt a közös gondolkodásban. Noha a Párbeszéd kifejezetten az előválasztás szándékával hívta meg a feleket, az eljárás részleteinek kidolgozására végül – tudomásunk szerint – nem is került sor. A Magyar Szocialista Párt a héten saját előválasztási koncepciót mutatott be, ami jelentősen különbözik a Párbeszéd nyár elején bemutatott javaslatától, ám talán éppen ezért tudja majd előre mozdítani a tárgyalásokat azzal, hogy nyilvánvalóvá teszi, a két szereplő milyen jellegű megállapodásban érdekelt.

Az MSZP javaslata döntően három ponton különbözik a Párbeszéd elképzelésétől. Az első, legfontosabb, hogy összességében sokkal inkább pártokban gondolkodik, mint egyénekben, és ezzel együtt nagyobb szervezeti felkészültséget is vár a legfőbb résztvevőktől. Erre utal az a szándék, hogy csak azok a pártok vehessenek részt, akik mind a 106 egyéni választókerületben tudnak jelölt-jelöltet állítani.

Ráadásul ehhez nem egyszerűen olyan emberek kellenek, akik papíron vállalják a jelöltséget, hanem EVK-nként 500 ajánlást össze is kell gyűjteniük – ez a szám éppen kétszerese a Párbeszéd által ajánlott 250-nek. Ez önmagában igen szigorú követelmény, lényegében szimulálja a tényleges országgyűlési választás indulási feltételét.

Ez azt az üzenetet hordozza, hogy csak azok vágjanak bele az előválasztásba, akik egyébként külön is képesek lennének megmérettetni magukat.

A második fontos különbség, hogy csak személyes szavazásra lenne lehetőség, ellenben a Párbeszéd által javasolt kiegészítő online voksolással. Kulcskérdés ugyanakkor, hogy hány helyen és hol lehet szavazni az előválasztás során: ha csak a választókerület központjában, úgy az garantáltan kizár, de legalább is megnehezíti a választók egy jelentős részének a részvételt. A pártirodák használata ugyan valóban csökkenti az előválasztás költségeit, ugyanakkor kimondva-kimondatlanul előnybe hozza azt a pártot, akinek az irodájában zajlik az előválasztás.

Végül a javaslatból úgy tűnik, hogy az MSZP az országos választáshoz hasonlóan relatív többségi rendszerben gondolkodik, azaz a legtöbb szavazatot kapó jelölt győzhet, szemben a Párbeszéd preferenciális-jellegű szavazásával, ahol a másodlagos választások is számítanak.

Az MSZP előválasztási koncepciója, hasonlóképpen a Párbeszédéhez, jól láthatóan kedvez az ajánlat kidolgozójának és bizonyos szempontból ellenpontjai egymásnak: előbbi számára az előválasztás egyfajta korrekciója a jelenlegi baloldali ellenzéki pártok jelöltállítási nehézségeinek, addig utóbbi döntően a személyi innovációra helyezi a hangsúlyt.

Az MSZP-féle javaslatban a külső szereplők bevonása nehezebb, az aktív politikai térbe való belépés költsége jóval nagyobb – mind az 500-as ajánlói szám, mind a közös lista elfogadása erős kompromisszumkényszer mondjuk egy civil számára. Másik oldalról viszont igaz az is, hogy a Párbeszéd javaslata kevésbé motiválta volna a szereplőket arra, hogy az országos építkezésre is fordítsanak figyelmet, ami viszont a tényleges 2018-as választásokra való felkészülés elengedhetetlen feltétele.

Bár az első reakciók alapján e javaslat a kisebb pártoknak (Együtt, PM, Liberálisok, Moma) állít kihívást, valójában legalább ilyen nehéz helyzetbe hozza a Demokratikus Koalíciót. A DK számára ugyanis az országos jelöltállítás valószínűleg nem okoz gondot, ám az elmúlt hónapok vitái során úgy tűnt, hogy

Gyurcsány Ferenc pártja minden ellenzéki párttal össze tud veszni

– így egy előválasztás során könnyen lehet, hogy jelöltjei jóval több kritikát kapnak, mint ha tárgyalásos úton tudnának megegyezni. Ráadásul az MSZP és a DK országos támogatottságából is kedvezőbb arány következhet utóbbi számára a tárgyalóasztalnál, mint a 106 egyéni választókerületben egymás elleni eredményekből – feltéve persze, hogy a DK nem tud érdemben jobban mozgósítani, mint a szocialisták.

Az ellenzéki pártok különálló támogatottságáról kevés viszonyítási pontunk van, de legutóbb a 2014-es önkormányzati választáson a megyei közgyűlések helyeiért külön induló MSZP, DK és Együtt-PM között jelentős különbségek voltak. Az MSZP mintegy két és félszer annyi helyet szerzett, mint a DK, míg az Együtt-PM egyetlen képviselőt sem tudott bejuttatni. Természetesen az azóta eltelt két év során változhattak az erőviszonyok és szervezettségi állapotok, ám ezzel együtt is igaz, hogy míg a fővárosban kiegyenlítettebb a pártok támogatottsága, a kisebb települések felé haladva az MSZP fölénye nő.

Az előválasztásnak elsősorban továbbra is csak akkor van értelme, ha abban az MSZP, a DK és minél több kisebb párt és függetlenül politizáló szereplő részt tud venni

– így érhető el, hogy mind szervezeti, mind személyi szinten profitáljon belőle az ellenzék. Az MSZP ezzel a javaslattal annyiban előnyhöz jutott, hogy elkötelezettsége kevésbé megkérdőjelezhető – ez a szerep innentől leginkább a DK-ra és Gyurcsány Ferencre száll majd.

Ez a koncepció ebben a formában túlságosan is kedvező helyzetbe hozná az MSZP-t, így a másik kérdés, hogy a többi párt milyen kompromisszumos megoldást kínál a kiegyensúlyozottság érdekében.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21:  Nicole Kidman departs after the 'How To Talk To Girls At Parties' screening during the 70th annual Cannes Film Festival at on May 21, 2017 in Cannes, France.  Celebrities, fans and the movie world have descended on Cannes for this year's festival of the screen. For seventy years The Croisette Boulevard has always been the centre of athe place watch the rich and dandy and people from all walks of life to promenade.  (Photo by Christopher Furlong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.