Money wastage, money flies out the window, There is no overview of the consumer in the household, Selective focus on the first notes, Nikon D700
Belföld

Ön egy kisebb vagyont kap az EU-tól, de a kormány kidobja az ablakon

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2016. 11. 28. 19:44

Korábban a témában:

Ömlenek az eurómilliárdok Magyarországra: ebből épülnek az óvodák, az utak, ebből finanszírozzák a K+F beruházásokat, a felzárkóztató programokat, ebből vesznek okostáblát az iskolákba és gumitéglát a játszóterekre. Az uniós fejlesztési pénzeket a magyar gazdaság felzárkóztatására, megerősítésére kapjuk. Nem jótékonyságból: meg kell őrizni az unió versenyképességét, akkora piacokkal, mint Kína, Oroszország vagy Amerika csak egységes, a változásokra gyorsan és adekvát módon reagáló, közös gazdasággal tudunk versenyezni. Ezért éri meg például Magyarország felzárkóztatása is.

A csatlakozásunk óta eltelt 12 évben legalább 10 ezer milliárd forint érkezett az EU-ból, ez napi 2,2 milliárd forintot jelent a 444.hu számításai szerint.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Magyarország is befizet a brüsszeli büdzsébe, bár ez az összeg nagysárendekkel kisebb annál, amit kiveszünk a közösből, ráadásul a gazdaságharmonizáció nekünk is pénzbe került. Tájékozódásként érdemes végigbogarászni cikkünk végén az úgynevezett Működési költségvetési mérleg 2010-2015 nevű táblázatot, amelyet az Európai Tanács az EU 2015-ös költségvetéséről szóló dokumentumban közölt. A számok és arányok szerelemesei ebben megnézhetik a tagországok nettó egyenlegeit, tehát azt, hogy befizetéseiket és támogatásaikat összevetve nettó befizetői (mint például Németország) vagy haszonélvezői-e az EU kasszájának. Előbbiek negatív, utóbbiak pozitív előjellel szerepelnek.

Beszédesek Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárának szavai, aki egy tavalyi, debreceni konferencián azt mondta: Magyarország az új uniós költségvetési ciklus egyik legnagyobb nettó haszonélvezője, a 2020-ig terjedő időszakban

az egy személyre eső fejlesztési forrás eléri a 712 ezer forintot.

Cikkünkben egy kijózanító kormányzati látletet után bemutatunk néhány olyan, EU-s forrásból megvalósított projektet, amitől garatáltan ki fog nyílni a bicska a zsebében.

2020-ra meg kellene állnunk a lábunkon

Elképesztő téveszmék vannak a magyar gazdasági elit fejében arról, hogy Magyarország milyen gazdasági mérleget produkált eddig a 2004-es EU-csatlakozás óta, hiszen a rövidesen megjelenő elemzésünk szerint

mi hihetetlen módon vagyunk nyertesei az EU-csatlakozásnak

– mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Miniszterelnökség október 24-i, uniós fejlesztéspolitikájáról szóló konferenciáján, amelyről a portfolio.hu élőben beszámolt.

A konferencián ott volt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki meglepően keményen fogalmazott a magyar gazdaság állapotát és az uniós források felhasználását illetően. A kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy

őszintén ki kell mondani, a magyar versenyképesség brutálisan gyenge.

Lázár nem kertelt: strukturális problémákról és korrupcióról beszélt, és kerek-perec kijelentette, hogy

nemcsak magyar ajánlatot várunk, hanem versenyképes árat is várunk.

2013 óta a Miniszterelnökség felügyeli az uniós pályázati rendszert, ami különös nyomatékot ad Lázár szavainak, miszerint a kormánynak nagy felelőssége van az EU-s pénzek felhasználásában. Azt senki sem tudja, hogy mi lesz a mostani, 2020-ig tartó ciklus után, a bőséges éveket arra kellene felhasználni, hogy az uniós pénzcsapok elzárása után a magyar gazdaság megálljon a maga lábán.

Egyelőre úgy tűnik, az eddig Magyarországra érkezett pénzeket gyakran értelmetlen célokhoz rendelik, százmilliók úsznak el egy-egy rossz döntéssel, miközben a magyar gazdaság továbbra is törékeny és kiszolgáltatott. Az Index ebben a cikkben mutatta be, hogy ha nem jön hozzánk EU-s forrás, a beruházások is elmaradnak.

Meg nem épült gyár, fénytelen lámpa, gyalogos biciklis kilátó, stb.

Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaság Magyar Gazdasági Csúcstalálkozó 2016 című konferenciáján májusban azt mondta:

Ha a jelenlegi irányok, keretek mentén költi el az ország az EU-pénzt, akkor az Magyarország legnagyobb tragédiáját okozhatja.

Sem a terület-, sem a gazdaságfejlesztésre szánt pénzek elherdálására nem nehéz példákat találni. Összeszedtünk néhány hajmeresztő esetet. 

Az azóta felfüggesztett Népszabadság számolt be arról, hogy csak gyalogosan lehet megközelíteni a Tisza-tavi kétemeletes, biciklis kilátót, amit félmilliárd forintért építettek. A szerény panorámával rendelkező kilátóba nem lehet feltekerni, mert balesetveszélyes, így kizárólag gyalog lehet felmenni.

Idén márciusban országos felháborodást váltott ki az egymilliárd forintért épített, két év alatt teljesen tönkrement bicikliút esete. Hatvanban lehet valami a levegőben: egy 200 millió foritos, természetvédelmi területet érintő fejlesztés részeként hoztak létre egy olyan tanösvényt, amit egyrészt lehetetlen megtalálni, mert nincsen kitáblázva, másrészt immáron egy éve le van zárva az RTL Klub Híradójának beszámolója szerint.

Hadházy Ákos, az LMP képviselője szokásos, Korrupcióinfó nevű sajtótájékoztatóján beszélt a bicskei tápszergyárról, amely csaknem 493 millió forint támogatást kapott. A Nemzetgazdasági Minisztérium májusban késznek nyilvánította a projektet, ám a területen nem épült semmi. Hadházy feljelentést tett az ügyben. Szintén Hadházy a Mengyi Roland-féle Voldemort-botránnyal összefüggésben azt pedzegette, hogy bizonyos pályázatokat eleve azért írnak ki, hogy zsebre tegyék az uniós pénzt.

A hvg.hu szedett össze olyan magyar falvakat és kisvárosokat, ahol leginkább munkahelyekre, szilárd útburkolatra és a házak szigetelésére lenne szükség, az uniós segítséget mégis inkább térkövezésre, szökőkutakra, padokra és zászlórudakra költik.

Tavaly az Index írta meg a sötétben botladozó zalaegerszegiek történetét. A város 1 milliárd forintot költött a közvilágítás korszerűsítésére. Az új, LED-lámpákkal felszerelt részeken a gyalogosok este nem láttak a járdákon, és a kerékpárutak is veszélyessé váltak, mert az új lámpák az úttestre koncentrálták a fényt. A kivitelezést az akkor még Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Innovatív Zrt. végezte.

A Direkt36 oknyomozó portál tavaly szeptemberben alapos cikkben mutatta be, hogyan vettek fel százmilliós uniós támogatásokat olyan cégek, amelyek pontosan tudták, hogy bajban vannak. Például a tiszaújvárosi Eko Fire Kft., amely 2009-ben 411 millió forint támogatást kapott arra, hogy felépítse a pelletnek nevezett, környezetbarát tüzelőanyagot termelő üzemét. A gyár egy rövid próbaüzemet leszámítva el sem kezdte a működését, mert az üzem ugyan felépült, de a tulajdonos cég nem sokkal a beruházás befejezése után tönkrement. A Direkt36 több tucat olyan vállalkozást azonosított, amelyeknél minden jel arra utal, hogy az EU-s támogatás kifizetésének se értelme, se haszna nem volt.

via GIPHY

Az ígért táblázat, figyeljük az előjeleket!

Forrás: europa.eu
Forrás: europa.eu
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. augusztus 27.
Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója az új Solaris-Skoda trolibuszok sajtóbemutatóján a BKV X. kerületi  Zách utcai trolibuszgarázsában 2015. augusztus 27-én. Napokon belül megkezdődik a 36 új trolibusz tesztüzeme Budapesten, amelyek „önjáróak”, akár négy kilométert is meg tudnak tenni behúzott áramszedővel. Az alacsonypadlós járművek közül a csuklós trolikon 104, a szóló járműveken 64 ember utazhat egyszerre.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.