Budapest, 2016. november 8.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ miniszter érkezik az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazás elõtt az Országgyûlés plenáris ülésén 2016. november 8-án. 131 képviselõ szavazott igennel, 3 nemmel, így nem kapta meg a kétharmados támogatást Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthetõ be.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Belföld

Luxuskamatot fizet az állam a letelepedési kötvények tulajdonosainak

Angel Marianna
Angel Marianna

újságíró. 2016. 11. 23. 06:56

Napról napra egyre több pénzt égetünk el, a piacról jelentősen olcsóbb lenne az államadósság finanszírozása. Milliárdokat szórhatnak ki az ablakon.

A Magyar Nemzet számításai szerint az elmúlt szűk két évben 8,7 milliárd forintot bukott az állam a letelepedési-kötvényeken. Ennyivel került többe az, hogy az államadósságot nem piaci körülmények között finanszírozzák, bár az államnak éppen az lenne az érdeke, hogy minél olcsóbban járuljon hozzá az államadósság kezeléséhez, tehát

minél kevesebb adófizetői forintot kelljen a kamatokra kiadni.

Emlékeztetnek: a jogszabály szerint a letelepedési kötvények után a piaci árazásnál másfél százalékkal kisebb kamat jár, de valamilyen érthetetlen okból az is bekerült a törvénybe, hogy a magyar állam mindenképpen kifizet legalább két százalékot. A vevő egy fillért sem lát a kamatokból, a lap szerint a kormányhoz közeli offshore közvetítő válalkozások zsebelik be a kötvényenként mintegy 9 millió forintos kamatrészt.

Két éve égetjük el a milliárdokat

A letelepedési kötvényprogram 2013 júniusában kezdődött, eleinte valóban megérte az államnak ez a konstrukció, hiszen az indulás helyett a piaci 4 százalék helyett mindössze 2,5 százalékért, 2014-ben pedig 3,7 helyett 2,2 százalékért kapott pénzt a kötvényeket megvásárló befektetőktól. Az elmúlt két évben azonban drasztikusan csökkentek a kamatok, így ma már olcsóbb lenne a piacról finanszírozni, mint a letelepedési kötvények luxuskamatait kifizetni. Tavaly pedig életbe lépett a már említett két százalékos hozamgarancia.

A Bloomberg adatatai szerint tavaly az átlagos hozamszint 1,35 százalékra csökkent, idén októberig pedig az átlagos kamatszint 0,58 százalékra olvadt – az állam viszont a hozamgarancia miatt két százalékos kamatot fizet a letelepedési kötvények után. A Magyar Nemzet úgy kalkulált, hogy

ez a konstrukció 2015-ben 4,6 milliárd, idén október végéig már 4.1 milliárd forinttal több adófizetői foprintot emésztett fel, mint kellett volna. A letelepedési kötvény kamatait az ötéves futamidő lejártakor kell kifizetnie az államnak.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter október végén arról beszélt, hogy nincs szükség a letelepedési kötvényekre, ám a kivezetésnek egyelőre nincs jele. Nyáron a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy egy Rogán Antalhoz, illetve Habony Árpádhoz köthető ügyvéd, Kertész Balázs, illetve a Kosik Ügyvédi Iroda a letelepedési-kötvényüzlet egyik haszonélvezője. Kertész 2013-ban szegődött a kevésbé ismert ügyvédi irodához, ők képviselik a Habony Árpádhoz köthető médiabirodalom lapjait is. Nemrégiben járta be a sajtót az Index felvétele arról, hogy Kertész Balázs, Habony Árpád és Rogán Antal éppen ugyanoda igyekeznek.

Az Indexnek megerőstette a Budapesti Ügyvédi Kamara szerint is összeférhetetlen, hogy egy ügyvéd ügyvezető tisztséget töltsön be egy kft-ben, az ilyen összeférhetetlenséget szankcionálják. Márpedig Kertész Balázs egyszerre folytat ügyvédi tevékenységet a letelepedési kötvények kapcsán sokat emlegetett Kosik Ügyvédi Irodában, illetve tulajdonos-ügyvezetője a Monavis Consulting Kft-nek, melynek Aulich utcai irodájában, ahol Rogán Antallal és Habony Árpáddal megfordult.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.