A MigSzol Szeged menekülteket támogató csoportja a szegedi roma önkormányzat elnökével együtt rendszeresen látogatja az Árpa utcai és a Cserepes sori közösséget. Önkéntes adományokból juttat a nélkülözőknek tisztasági csomagot, pelenkát és ruhákat. Kétszer kísértük el őket Szeged rettegett roma telepeire.
Börtönbüntetéstől tartanak a szülők
A kiskorú romák taníttatása nem egyszerű errefelé, sokuknak zárt cipő sem akad az ősz beálltával. Az étkezési támogatás és szociális ellátás is bejelentett lakcímhez kötött, sokan éheznek közülük, nem jutnak el az iskoláig. Ha a kiskorúnak még van is bérlete, valamelyik szülőnek el kell kísérnie őt, de az ezzel járó havi tízezer forintos kiadást már nem tudják vállalni a családok. Így történhet meg az, hogy a túl sok igazolatlan órával rendelkező gyerek szülei felelősségre vonhatóak és akár börtönbe is juthatnak, amiért nem tettek eleget gyermekük iskoláztatási kötelezettségének.
Rengeteg jó képességű gyermeket érint ez a probléma, akik mögött ha nincs megfelelő háttér, esélyük sincs eljutni az egyetemig – véli Nagy Mihály, a szegedi roma önkormányzat elnöke. Attól tart, felzárkóztató program nélkül lemorzsolódnak a tehetséges gyerekek. Igaz, két roma tanoda is működik a lemaradó gyermekek felzárkóztatásának céljából, de önerőből, kis hatékonysággal. Ezek a tanodák heti kétszer tartanak foglalkozásokat, amelyek önmagukban nem alkalmasak a hátrányok leküzdésére.
Szomorú, hogy azt szokták a cigányság szemére vetni, hogy nem járnak iskolába, miközben nem képesek -állítja Nagy Mihály.
Ritka bőrbetegségben szenvedő kisfiú lakik az Árpa utcában. Kevinnek óvodában lenne a helye, de a néhány naponta kiújuló hólyagok miatt rendszeresen sürgősségi bőrgyógyászati ellátásra viszik őt szülei. A kisfiú három évig szteroidokat kapott, ez azonban erős igénybevételt jelentett immunrendszere számára. Az orvosok jelenleg nem tudják őt hatékonyan tünetmentessé tenni, ebben az állapotban viszont nagyon kevés esélye van a beilleszkedésre.
Lakásszegénység
A legtöbb itt élő család felmenőitől örökölte otthonát, tulajdoni lapot azonban elvétve tudnak felmutatni. A 64 lakásból 33-ban laknak magántulajdonosként, bérlőként vagy jogcím nélküli használóként az emberek. A Cserepes soron a lakhatási körülmények ha csak egy picivel is, de jobbak, mint az Árpa utcában,
A szegedi önkormányzat tavaly tavasszal úgy módosította a szociális bérlakáshoz jutás feltételeit, hogy arra egy közmunkás már nem jogosult és ez a romákat is hátrányosan érinti. Ennek egyik oka az, hogy a szociális bérlakáshoz jutás egy főre eső jövedelmi határát 22 ezer forintról 37 ezerre emelték, a roma családok a közmunkás bérből, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásból nem tudják ezt a küszöböt meglépni.
Nagy Mihály sűrűn tárja a lakhatási problémák megoldását irányzó felvetéseit a városvezetés elé, de eddig még süket fülekre talált.
Ha ezek a családok utcára kerülnek, nem tudnak albérletbe menni a jövedelemhiány és diszkrimináció miatt. Nem beszélve arról, hogy óriási költségekbe kerül majd az államnak, hogy ha ezekből a családokból kiemelik a gyerekeket.
Hozzátette, ezekről a problémákról az önkormányzat és a képviselő-testület antiszegregációs fórumok keretében egyeztetett korábban, eddig jelentősebb eredmény nélkül.
A lakcím nélküli családok sokszor önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe, és legtöbbjük munkát kapva, a lakbért fizetve szívesen változtatna a családja sorsán.
