A lap pénteki számában megjelent cikkben Győrffy Balázs ezt a foglalkoztatási forma kiszorító hatásával indokolta, mondván, a programban kapható bér elmarad ugyan a minimálbértől, de nem eléggé ahhoz, hogy ne legyen vonzóbb annál a bérnél, amelyhez esetleg a nagyobb erőfeszítést igénylő mezőgazdasági munkával juthatnának hozzá az érintettek.
A Világgazdaság értesülései szerint a kormány felkérésére az érintett minisztériumok a közfoglalkoztatásból való kilépést elősegítő változtatások kidolgozásán dolgoznak, a készülő előterjesztéshez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is benyújtotta saját javaslatait.
Elszipkázzák a munkaerőt?
Azt is javasolják, hogy az állam – a közfoglalkoztatási díjnak megfelelően – részben vagy egészben vállalja át azok bérének közterheit, akiket az őket kikérő vállalkozónak kiközvetít a munkaügyi központ. Az is szerepel felvetéseik között, hogy a kézimunka-igényes mezőgazdasági műveletek idején úgy ütemezzék a közfoglalkoztatási programot, hogy az ne vegyen el munkaerőt a gazdasági szférától, illetve szükségesnek látják felülvizsgálni a szociális szövetkezetek működésével kapcsolatos pályázatok rendszerét is.
A lap emlékeztet: a közfoglalkoztatottak létszáma egyre növekvő tendenciát mutat, míg 2011-ben havonta átlagosan 75 810 fő vett részt a programban, addig 2016 első felében ez a létszám közel ez a létszám közel 221 ezerre emelkedett.
