Budapest, 2016. április 12.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a vasárnapi boltzár eltörléséről szóló javaslat szavazása előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. április 12-én. Az Országgyűlés visszavonta a boltok vasárnapi zárva tartását előíró szabályozást, a javaslatot a képviselők 163 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett fogadták el.
MTI Fotó: Kovács Attila
Belföld

Rogán nagyot álmodik, miközben gyalázatosan alacsony a magyarok fizetése

Mázsár Tamás
Mázsár Tamás

újságíró. 2016. 11. 03. 18:00

Öt éven belül 40 százalékos reálbér-emelkedést akar elérni a magyar kormány, hogy orvosolja a munkaerőhiányt és növelje az ország versenyképességét

mondta Rogán Antal, a Bloombergnek adott interjújában.

György László, a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezető közgazdásza hamar lecsapott a propagandaminiszter szavaira és azt mondta,

reális, hogy 5 éven belül akár 30-40 százalékkal megugorjanak a reálbérek Magyarországon.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter optimizmusa elsőre talán meglepőnek tűnhet, pláne annak fényében, ha megnézzük az elmúlt évek bérnövekedését.

A KSH ábrája azt mutatja, hogy amíg 2011-ben 211.300 ft volt a bruttó átlagkereset, 2015-ben ez 242.700 ft-ig kúszott fel az összeg.

Ez körülbelül 13 százalékos növekedés öt év alatt. 

Gyalázatos nettó bér

Megírtuk, a mai magyar gazdaság egyik fő problémája, hogy tartósan alacsony bérszintre álltunk be. Ez jónak tűnhet a vállalkozások számára, mert az alacsonyabb bértömeg kifizetésével látszólag növekedett a versenyképességük. Viszont az alacsony bérek azzal jártak, hogy emiatt megnövekedett az elvándorlás nem csupán a szakmák között, hanem országon belül és legfőképpen azon kívül.

A válság kezelésére a Policy Agenda szerint három megoldás van:

  • munkaerő „importálása” (külföldről),
  • a vállalkozói járulékok csökkentése (olcsóbb foglalkoztatás),
  • a munkavállalók bérének általános növelése (minimálbér-emelése, szja csökkentése).

Utóbbi kettő az, amit Rogán Antal megszellőztetett az interjúban.

Pogátsa Zoltán közgazdászt arról kérdeztük, mennyire lenne jó és mennyire reális egy ilyen mértékű reálbér-növekedés.

A 24.hu-nak elmondta, abban, hogy ez kedvező változás lenne, a közgazdászok többsége egyetért, mert egy ilyen intézkedés nemcsak az életszínvonalat emelné, hanem keresletet teremtene a helyi kis- és középvállalkozásoknak, ami új munkahelyeket is hozna. Az, hogy ez lehetséges-e, már bonyolultabb kérdés. Ezt ugyanis kutatásokkal lehetne megvizsgálni,
ilyen kutatást viszont Magyarországon senki sem csinál, itthon inkább a hitvitákban merül ki ennek a kérdésnek a megvitatása.A közgazdász szerint a járulékcsökkentés fontos és pozitív dolog lehet, ha a kiadási oldalon ez nem veszélyezteti a járulékokból finanszírozott alrendszereket.

Az egykulcsos adórendszer helyett többkulcsos kellene, ebben a témában úgy látja, hogy legalább már az egyetértés megvan a közgazdászok között.

Az egyik legfontosabb lépcsőfok szerinte az lenne, ha a nettó minimálbért legalább a létminimum szintjére fel tudnák vinni, ahogy ez a nyugat-európai országokban mindenhol évtizedek óta így van. Az átlagbér viszont folyamatosan növekszik, ami valahol egy spontán reakció arra, hogy egyre több a betöltetlen állás, a szakszervezetek sikeresen sztrájkolnak mindenhol.

Kistelek, 2014. március 5.
Közmunkások virágpalántákat nevelnek egy fóliasátorban a település közparkjai részére Kisteleken 2014. március 5-én, ahol Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Farkas Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Nagy Sándor polgármestere a foglalkoztatáspolitikáról tartott sajtótájékoztatót.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Fotó: MTI / Ujvári Sándor

A KSH adatai szerint 2016 augusztusában a teljes munkaidőben dolgozók átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 258 300 forint volt.

Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 171 700 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 178 900 forintra becsülhető.

bruttó átlagkereset 6,9 százalékkal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 8,5 százalékkal lett magasabb az előző év azonos hónapjához képest.

Viszont még így is gyalázatosan alacsony a nettó bér, 

és ráadásul ez drága bruttó bérköltséggel jár. Ezt mondja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke is, aki hozzátette, Magyarország ma ott tart, ha nettó egy forintot keres valaki, egy másikat elvesz az állam. Az egész EU-t figyelembe véve ez a helyzet most Magyarországon:

Az Eurostat adatait összehasonlítják a tagállamok, az uniós tagjelölt országoknak és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országainak a bérekre és a munkaerőköltségekre vonatkozó számadatait. Ebből az látszik,

hogy az egész EU-ban nálunk csak négy ország van rosszabb helyzetben, ha a fizetésekről van szó, a Visegrádi Négyek között viszont itt a legpocsékabb a helyzet.
Ne maszatoljunk

Dávid Ferenc Rogán helyett inkább Varga Mihály szavaira figyel, akitől tegnap azt kérdezték, hány számjegyű lesz a járulékcsökkentés.

Erre azt válaszolta, járulékcsökkentés biztosan lesz. Szerinte a partnerek álláspontjától is függ, hogy ennek mértéke mekkora lehet. Hozzátette, jelentős versenyképesség-javításra van szükség, ha el akarjuk érni a régiós országok átlagát, így

érdemes bátrabban gondolkozni a járulékcsökkentésről.

Ezt gondolja a Dávid Ferenc is, aki viszont Vargával ellentétben nem 5-6 éves programban gondolkozik, hanem rövidebb, maximum 3-4 évesben.

Egy ilyen járulékcsökkentés azt is jelenti, hogy jelentős bevételről kell lemondania az államnak. Lázár már többször elmondta idén, hogy karcsúsítani kell az államot, vagyis az állami szférából az üzleti szférába kerülnek majd át az emberek. A VOSZ azért hangsúlyozza, hogy a járulékcsökkentés nem megváltás, hanem csak egy fontos elem.

A fél-egy százalékos maszatolás nem jó,

nem megyünk vele semmire, mondják. Három év alatt a 27 százalékos TB-járulékot első évben 5 százalékkal, majd a következő két évben 2,5-2,5 százalékkal kellene szerintük csökkenteni ahhoz, hogy valóban eredmény szülessen.

A szerdai szakszervezeti és kormánypárti megbeszéléseken arra jutottak, hogy január 1-jén el kell kezdeni a járulékcsökkentést. Sőt, a szakszervezetek azt szeretnék, hogy ezt jogszabályokban rögzítsék, és garanciát is várnak a kormánytól. Az is fontos lenne, hogy a járulékcsökkentést a jogkövető vállalkozások kaphassák meg, és ne az legyen, hogy valaki ezek után is feketén foglalkoztat, vagy hogy egyszerűen csak lenyeli a pénzt.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.