Berlin, 2016. október 18.
Az Emberi Erõforrások Minisztériuma (Emmi) által közreadott képen Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter (b), Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere (k) és Györkös Péter berlini magyar nagykövet az 1956-es forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából a berlini Konzerthausban rendezett megemlékezésen 2016. október 18-án.
MTI Fotó: Emberi Erõforrások Minisztériuma/Bartos Gyula
Belföld

Balog: Magyarország a szabadságszeretet szempontjából nem változott 1956 óta

24.hu
24.hu

hírfaragó. 2016. 10. 19. 07:16

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter komoly szövetségese Magyarországnak, és az egyik legtekintélyesebb német politikus nemzedéke még pontosan tudja, hogy Magyarország a szabadságszeretet szempontjából nem változott 1956 óta, mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A magyar és a német miniszter a berlini magyar nagykövetség által az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen mondott beszédet a világhírű Konzerthausban.

Az ünnepség után adott nyilatkozatában Balog Zoltán kiemelte: megerősítés, hogy Wolfgang Schäuble “barátja Magyarországnak, és ezt nem is titkolja”, pedig “ezzel nem mindig népszerű az ember Németországban”.

Magyarország számíthat Wolfgang Schäubléra, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusára, aki “Brüsszelben is nagyon sokat segített nekünk, amikor Magyarországot jogtalan pénzügyi intézkedésekkel akarták sújtani” – húzta alá Balog Zoltán.

Bízunk benne, hogy ez a meggyőződés, ez a kiállás Magyarország mellett olyanokra is hat, akik ma még kevésbé ismerik és értik azt a helyzetet, amelyben Magyarország cselekszik Európában, tette hozzá, kiemelve, hogy Wolfgang Schäuble nemzedékének fejében a Magyarország és a szabadság szó összetartozik.

Mint mondta, a német pénzügyminiszter ünnepi beszédében és saját beszédében is összekapcsolódik 1956 és 1989. Az 1989-es fordulat váltotta be azt reményt, amelyet 1953-ban a kelet-berlini felkelés, majd 1956, az 1968-as prágai tavasz és a lengyel Szolidaritás 1981-82-es mozgalma jelentett.

Ezeknek a szabadságmozgalmaknak a reményei váltak valóra 1989-ben, és míg 1956-ban a magyarok lehettek hálásak Németországnak a sok menekült befogadásáért, 1989-ben a magyarok segítették a németeket a határnyitással – tette hozzá Balog Zoltán, kiemelve: a németek úgy érezhették, hogy az 56-os menekültek befogadását a magyarok viszonozták 1989-ben azzal, hogy az NDK-s menekültek kiengedésével elindították a német egység, és Európa egységének folyamatát.

Kiemelte: fontos a múlt ismerete, mert a sajtószabadság és a demokrácia állítólagos felszámolásáról bizonyos “médiakörök” által sulykolt vélekedést sokkal könnyebben elhiszi, aki nem ismeri Magyarország “ötvenhatos és nyolcvankilences arcát”, amely azóta is megmutatkozik minden választáson.

Magyarországot katonai erőn kívül mással

nem lehet diktatúrába vinni, autoriter rendszerbe kényszeríteni, mert a magyar szabadságszerető nép, és ha kell, választással, ha kell, akkor másképpen, de elzavarja azokat, akik megpróbálják szabadságukat elnyomni, mondta Balog.

A mai németek és magyarok számára Konrad Adenauer egykori kancellár egy feljegyzéséből meríthető a legfontosabb üzenet 1956-ról. A CDU-s nyugatnémet kormányfő – aki 1949-től 1963-ig töltötte be a kancellári tisztséget – a magyar forradalomról és szabadságharcról azt írta, hogy a magyarok az önrendelkezési jogért és a jogállamiságért harcoltak.

Ez a mai viszonyok között azt jelenti, hogy “aki a jogállamisághoz ragaszkodik, az megvédi a határait”, mert erre kötelezik az európai törvények, aki pedig az önrendelkezési jogot fontosnak tartja, az önállóan akarja eldönteni, hogy kikkel és hogyan akar együtt élni – fejtette ki az emberi erőforrások minisztere.

(MTI)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.