München 2016. október 17.
Orbán Viktor miniszterelnök a müncheni magyar fõkonzulátus 1956-os megemlékezésén a bajor tartományi parlament müncheni épületében 2016. október 17-én. (MTI/AP/Matthias Schrader)
Belföld

Orbán Viktor: Bánt minket az igazságtalanság

24.hu
24.hu

2016. 10. 17. 20:08

Az 1989-es határnyitás és a határok védelme ma ugyanannak az éremnek a két oldala: akkor Európa szabadságáért cselekedtünk, ma ezt védjük, mert Magyarország biztonsága Európa biztonságát is jelenti - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a müncheni magyar főkonzulátus 1956-os megemlékezésén, a bajor tartományi gyűlés (Landtag) épületében.
Korábban a témában:

A kormányfő beszédében kiemelte, a bajor-magyar barátság különleges, egyedülálló Európában.

Ez a barátság hatalmas ívet futott be, a történelem során sokszor vállalkoztunk hol rossz, hol jó dolgokra, de most jó pályán haladunk, mert arra a közös célra vállalkozunk, hogy biztonságos, szabad, békés és virágzó Európát hozhassunk létre

– jelentette ki.

Mint fogalmazott, ez a cél büszkeségre ad okot, és méltó az 1956-os szabadságharcosok örökségéhez.

München, 2016. október 17.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a müncheni magyar fõkonzulátus 1956-os megemlékezésén, a bajor tartományi gyûlés (Landtag) épületében 2016. október 17-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs
Fotó: MTI

Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarországot a földrajzi elhelyezkedése minden harminc évben egyszer az aktuális európai harcok fősodrába löki, így volt ez 1956-ban, 1989-ben, és 2015-2016-ban is, amikor nekünk kellett lezárni a határt, hogy megállítsuk a délről fenyegető népvándorlást.

Egyszer sem kértük a feladatot, hanem a sors, a történelem mérte ki ránk, de a magyarok nem futottak el, nem hátráltak meg, hanem teljesítették a kötelességüket

– mondta, majd megjegyezte, akkor is helyt állunk, ha azok támadnak ránk hátulról, akiket valójában védelmezünk.

Hozzáfűzte, bánt minket az igazságtalanság, de nem illik hozzánk a panaszkodás, és az igazságtalanság nem ad felmentést a kötelesség teljesítése alól és erre a bajorok mindig számíthatnak.

München, 2016. október 17.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a müncheni magyar fõkonzulátus 1956-os megemlékezésén, a bajor tartományi gyûlés (Landtag) épületében 2016. október 17-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs
Fotó: MTI

A miniszterelnök arra is kitért, hogy Magyarország mindig Európa újraegyesítéséről álmodott, hogy akkor majd a gyermekeik és unokáik szabadon és jobb módban élhetnek.

A béke, biztonság és jólét európai álmát álmodtuk mi magyarok is, ezért volt természetes a csatlakozásunk az EU-hoz, hiszen mi ide tartozunk, hazatértünk, ez az otthonunk, így magától értetődik, hogy ha kell, megvédjük

– mutatott rá.

Orbán Viktor kifejtette: ma Bajorország és Közép-Európa a világ egyik legerősebb régiója, és közös felelősségük, hogy Európa motorjaként az egész unió javára fejlődhessen és gazdagodhasson a térség. Ha a kölcsönös tisztelet alapján partnerként összefogunk, együtt nagy dolgokra vagyunk képesek.

A kormányfő úgy vélte, akkor nyer értelmet a szabadság, ha kicsinyes céljainkon túllépve és félelmeinket meghaladva cselekedni tudunk. Ehhez bátornak kell lenni.

Most olyan helyzet van Európában, hogy nem lehet gyáván félrenézni, a mi közös uniónk bajban van, jogon kívüli területre és állapotba sodródott, csak megoldatlan gondok, kérdések vannak, viták, közös válaszok nincsenek.

Kiemelte, nem várhatjuk, hogy mások oldják meg a problémákat, a saját kezünkbe kell venni a sorsunk irányítását. Ahhoz, hogy megőrizzük Európát, az európai álmot, változtatni kell, a kérdés, hogy van-e bátorságunk az érdemi változtatásokhoz.

München 2016. október 17.
Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnök (j), Orbán Viktor miniszterelnök és a felesége, Lévai Anikó a müncheni magyar fõkonzulátus 1956-os megemlékezésén a bajor tartományi parlament müncheni épületében 2016. október 17-én. (MTI/EPA/Tobias Hase)
Fotó: MTI

Úgy látja, a reform kevés, megújulás kell, és a változásnak belülről kell elindulnia. Nem hagyhatjuk, hogy az európai egység, amelyet sok áldozattal felépítettünk ideológiai megfontolások, pénzügyi érdekek vagy politikusok rossz döntései miatt széthulljon – hangoztatta.

Orbán Viktor felidézte, 1956-ban a szovjet intervenciót követően 60 ezer ember gyűlt össze Münchenben, hogy csendes menetben emlékezzen a szabadságért vívott küzdelemben elesett magyarokra.

Amikor a brutális szovjet kommunista megtorlás miatt lehetetlenné vált az ellenállás, sokan Nyugat felé vették az irányt, és a bajorok segítettek nekik, ők pedig fegyelmezetten, rendben várták a hatóságok döntését

– emlékeztetett. Mint mondta, az ide érkező magyarok közül sokakat befogadtak, és a keresztény Bajorország törvénytisztelő, dolgos és odaadó polgárai, jó németek lettek.

A miniszterelnök hangsúlyozta, Magyarország olyan ezeréves keresztény állam, amely mindig a szabadságharcosok földje volt, amely nem tűri az elnyomást, a megszállást, a diktatúrát, és Magyarország a jövőben is mindig az európai szabadság oldalán áll majd.

Úgy látja, 1956-ban a szovjet tankok eltiporták a magyar szabadságot, a kommunista diktatúra katonai intervenciója egész Európa veresége volt, a vasfüggöny keleti felének rabsága a Nyugatot is láncra verte. Európa csak egységesen lehet szabad és erős, és ez a belátás szülte az Európai Unió nagyszerű gondolatát, amikor 1957-ben a megkötötték a római szerződéseket.

München, 2016. október 17.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a müncheni magyar fõkonzulátus 1956-os megemlékezésén, a bajor tartományi gyûlés (Landtag) épületében 2016. október 17-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs
Fotó: MTI

Orbán Viktor kiemelte, 1989-ben Magyarország megnyitotta a határt Németország felé.

Helmut Kohl volt német kancellár azt mondta, a magyarok ütötték ki az első téglát a falból. De aztán azon keresztül a huzat kirántotta az egész kommunista világrendet

– fogalmazott. Hozzáfűzte: a német újraegyesítés világhatalommá tette az EU-t, Németország támogatta a közép-európai országokat, amelyek aztán csatlakozhattak a közös hazához, és az unió elérte fénykorát – mutatott rá a miniszterelnök.

Reinhold Bocklet, a bajor parlament első alelnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy az 1956-os forradalommal a magyar nép megnyitotta az utat a szabad Európa felé, és ma nagy csodálattal tekintenek azokra a bátrakra, akik akkor harcoltak.

Tordai-Lejkó Gábor főkonzul azt mondta, 1956 különleges történelmi pillanat volt, amikor az egész világ Magyarországra tekintett, és azt látta, hogy a magyar szabadságszerető nép, amely kész az életét áldozni a szabadságért.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.