Belföld

“Ki az a Kálomista Gábor, hogy félni kéne tőle?”

A magyar filmszcénában eddig nem látott összefogást és kiállást hozott az a petíció, amelyet fiatal filmesek indítottak szerdán. Csütörtök estére már csaknem hatszáz filmszakmai szereplő – rendezők, asszisztensek, jelmezesek, hangmérnökök – szignózták a nyílt levelet, amiben kijelentik: a jövőben nem hajlandóak a Kálomista Gábor producer érdekeltségébe tartozó Megafilm-cégcsaládhoz köthető produkcióban semmilyen minőségben közreműködni.

A tiltakozáscunami előzménye, hogy Gigor Attila Kút című filmjéből egyik napról a másikra eltűnt egy három másodperces rész, amiben a producer volt látható a Hír TV régebbi, Páholy című műsorának egyik műsorvezetőjeként.

A hivatalos állásfoglalás szerint a film producere, Pusztai Ferenc „kollegiális okok miatt” döntött az említett rész cseréje mellett. Az utolsó csepp az lehetett a filmes szakma poharában, hogy Kálomista Gábor több futó produkcióból kirúgott olyan embereket, akik feltűntek a Kút stáblistáján. Korábban egy névtelenséget kérő filmes azt mondta a 24.hu-nak, hogy a szelektálás több produkciót is érintett és úgy történt,

mintha valaki felvette volna a Kút stáblistáját egy vetítésen, és feketelistát gyártott volna az alapján.

Kálomista Gábor és a Megafilm Kft. közleményben reagált a nyílt levélre, eszerint az elmúlt időszakban mindösszesen kettő emberrel módosítottak szerződést két futó produkcióban,

így érthetetlen és megdöbbentő azon hazug állításuk, mely számos filmes szakember szerződésének személyes okból való megszüntetéséről szól.

Korábbi cikkünkben azonban megírtuk, több filmessel már a szerződéskötés előtt közölték, hogy nincsen szükség a munkájukra.

A 24.hu számos, a nyílt levelet aláíró filmes szakemberrel beszélt. Többen nem akarták névvel vállalni véleményüket és egyetértettek abban, hogy kiállásukkal egyértelműen megfogalmazták, mit is gondolnak az ügyről.

Vannak azonban, akiknek volt hozzáfűznivalójuk az egyre nagyobbra dagadó ügyhöz.

(Kálomista egyébként az MTI Üzleti Sajtószolgálatán keresztül reagált a petícióra, teljes levelét ebben a cikkünkben változtatás nélkül közöltük.)

Janisch: A hatalommal nem lehet parolázni

Janisch Attila Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, tanár három lényeges pontot emel ki a tiltakozási hullám kapcsán. Legerősebben a fiatalok kezdeményezőkészségét hangsúlyozza:

Évek óta nem lehetett tapasztalni, hogy a fiatal generáció filmszakmai ügyben hangsúlyosan képviseltette volna magát, most azonban érzékelték, hogy az ő szabadságukról, életükről az ő lehetőségeikről van szó, és ez hihetetlen jó. Az egyik legpozitívabb dolog ebben az ügyben, hogy nem rábeszélték őket valamire, hanem maguktól mozdultak, találkoztak valamivel, amivel bátran szembeszálltak

– magyarázta az érdemes művész, aki hangsúlyozta: külön kell választani a biztos értesüléseket és az egyelőre még megerősítetlen információkat. Az tény, hogy a Kút című filmből – Kálomista jogalap nélküli felszólítására – kikerült az a néhány másodperc, amiben a producer is szerepelt és amely a rendező szerint nem helyezte új kontextusba a Páholy című műsorban elhangzott “kulturálatlan” beszélgetést.

A cenzor-magatartás, az erőszakkal való fellépés, valaminek az eltávolítása megtörtént, nyilvánvalóan külső kényszer hatására, és ez minősíthetetlen és elfogadhatatlan. A film alkotóinak saját, személyes döntése, hogy mit, hogyan jelenítenek meg, demokráciában élünk, ebbe nem szólhat bele senki. Jogilag tisztázott volt a helyzet.

 

Fontos megemlíteni a fellépésre adott reakciókat is: Gigor Attila és Pusztai Ferenc nagyon rossz választ adott, mert a hatalommal nem szabad parolázni, a hatalommal nem szabad egyezkedni, kompromisszumot kötni. Mert ezek nem állnak meg: olyan, mint a zsarolás, annak sincsen vége soha. Az ilyen beleszólásoknak sincsen vége soha, viszont precedenst teremthet, és ez rendkívül káros.

Kiemelte: a jelenlegi helyzetben “minden összeér mindennel”, a Népszabadságtól a bátor, fiatal filmesek önszervezéséig. Nehezményezi azonban, hogy az idősebb generáció nem nagyon képviselteti magát a nyílt levél aláírói között. Hozzátette:

Fontos a nyílt kiállás egy olyan országban, ahol az emberek nem szeretik vállalni a véleményüket és nem szeretnek előre menni.

 

Az ATV tegnap esti, Egyenes beszéd című műsorában Kálomista Gábor a műsorvezető kérdésére gyakorlatilag beismerte, hogy két munkatársával – egy vágóval és egy kamaramannal azért is módosította a szerződésüket, mert azok dolgoztak a Kút című filmben. Kálomista azt hiszi, amit nem tesz meg sokakkal – mert a számokon lovagol a műsorban, hogy a sajtóban húsz kirúgottról írnak  – , azt megteheti kettővel?! Hát eggyel sem! A számok ebben a vonatkozásban lényegtelenek. A morálnak nincs mértékegysége, azt nem méricskéljük.

Salamon: Nem tudom abbahagyni a nevetést

Bár nincsenek bizonyítékok a kezemben, nem voltam jelen a szerződések felbontásánál, mégis komolyan vettem azokat az egymástól független, de pontosan egybehangzó híreket, amelyek szerint bosszúhadjáratot indítottak több kollégám ellen. A levél aláírása és a velük való szolidaritás morális alapvetés

– mondta a 24.hu-nak Salamon András Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, az ELTE és a Budapesti Metropolitan Egyetem tanára, aki egy cseppet sem tart attól, hogy a magyar filmszakma moguljának nyílt kritikájával kedvezőtlen helyzetbe kerülhet a jövőben.

Én rossz helyzetbe? Független ember vagyok, éppen, hogy jó helyzetbe kerülök, amikor az erkölcsi normáimat követem. Ki az a Kálomista Gábor, hogy félni kéne tőle? 2016-ban élünk, egyelőre még egy alkotmányos demokráciában. Kinek jutna eszébe félni Kálomistától? Nekem biztosan nem. 

– jelentette ki a filmrendező, aki szerint a nyílt levél máris egyfajta eredményre vezetett: a producer “felháborító stílusú és hangnemű, tulajdonképpen fenyegető tartalmú” közleménye nála abszolút célt tévesztett. Mint fogamazott:

Elképesztő, ahogyan kikéri magának ezt az akciót és azt mondja, hogy ezreknek adott munkát, megélhetést. Még mindig nem tudom abbahagyni a nevetést, pedig ez egy nagyon rossz vicc. Ki ő, milyen megrendelések alapján, kinek a pénzéből, milyen műveket hozott létre? 

Vágvölgyi: Az egyablakos rendszer közelebb visz a cenzúrához

A jelenleg külföldön tartózkodó Vágvölgyi B. András filmrendező-filmesztétát egyik, a Kút című filmben közreműködő kollégája informálta az eseményekről.

Fontosnak tartom a kiállást, mert nem nagyon emlékszem olyan erőteljes, közös filmes fellépésre bármilyen politikai beavatkozás ellen, mint ami most történik. A Vajna G. András-féle Filmalappal úgynevezett egyablakos finanszírozást dolgoztak ki, ez közelebb visz minket a cenzúra kérdéséhez. Ha csak egyféleképpen lehet filmet csinálni, az behatárolja a filmesek lehetőségeit. Korábban lehett forduli például az ORTT-hez  vagy a Történelmi Filmalaphoz és különböző televíziókhoz is.

 

Az egyablakos rendszer vállalhatatlanságát kidomborították azok a rendkívül kis költségvetéssel készült, de sikeres filmek, amelyek nem kaptak pénzt a Filmalapból. Az első a sorban Novák Erik Fekete leves című filmje volt

– magyarázza az íróként is dolgozó Vágvölgyi B. András, aki hozzáteszi: az idén bemutatott, a Filmalap nélkül elkészített Ernelláék Farkaséknál című Hajdu Szabolcs-filmnél is megmutatkoztak monopólium-problémák, mivel a Filmalap nem akarta kivinni azt a Karlovy Vary Filmfesztiválra. Baj lett volna, ha igazuk lesz, mert az Ernelláék Farkaséknál elhozta a fesztivál fődíját és a színész-rendező Hajdu Szabolcs is díjat kapott alakításáért.

Ez elég ékes bizonyítéka lett annak, hogy mégsem működhet ez az egyablakos rendszer, nem lehetséges az ilyen típusú filmcenzúra. Ez a zavar, feszültség is benne van a mostani botrányban.

A filmrendező szerint a mostani összefogás egyértelmű üzenet:

a szakma szabadon akar lélegezni és nem kívánja elfogadni a diktatórikus lépéseket.

Részlet az Ernelláék Farkaséknál című filmből Fotó: Big Bang Media
Részlet az Ernelláék Farkaséknál című filmből Fotó: Big Bang Media

Benkó: Nem pályáznék Kálomista Gáborral

Benkó Tamás pályakezdő rendező, korábbi szerzőnk szerint nem feltétlen nehezedik a helyzete a Filmalapnál vagy az MTVA-nál a petíció aláírásával, de előfordulhat, hogy jobban körül kell néznie, hogy kivel, hogyan és mire ad be pályázatot. Mint mondta:

aki így ellehetetlenít, az meg is érdemli. Szakmai és erkölcsi szempontok keverednek, eddig  nem volt jellemző a feketelistázás. Ami igazán kiverte nálam a biztosítékot, az a cenzúra léte

– mondja a Benkó Tamás, aki olvasva Kálomista Gábor közleményét, nem nagyon érti a producer attitűdjét. Meglátása szerint Kálomistának joga van megsértődni, de egy jogilag teljesen tiszta helyzet miatt szedette ki a nehezményezett másodperceket a Kút című filmből. Ez olyan,

mintha egy régi sorozat részlete került volna bejátszásra, majd az abban szereplő színészek egyszerűen letiltották volna azt.

A rendező szerint olyan sok filmipari szereplő ignorálja a Megafilmet, hogy

az már önmagában szakmai bukás Kálomista Gábor és vállalkozása számára.

Elismeri, hogy a fiatalok kockázatot vállaltak azzal, hogy nyíltan szembeszálltak a producerrel, hiszen “egy pályakezdő nem ugrálhat”, azonban egy ilyen kulcsfontosságú esetben fontosabbak az elvi megfontolások, mint a helyezkedés kisebb Megafilmes pozíciókért. Mint mondja, mostanában leginkább szervizmunkákban közreműködik: castingokban, helyszínkeresésekben vesz részt, azonban ha saját filmben gondolkodna, akkor sem Kálomista Gábor produceri közreműködésével kalkulálna:

Megvannak a saját kapcsolataim, azok a producerek, akikben megbízom.

Reisz: A nyílt levélből valami sokkal nagyobb nőhet ki

Reisz Gábor filmrendező azt mondja: bár közvetlenül nem érintett, nem tudott nem szolidáris lenni kollégáival, mert

az nem lehet, hogy embereket mindenféle szakmai indok nélkül egyik napról a másikra kitegyenek produkciókból.

A rendező szerint a mostani helyzet nagyon alkalmas arra, hogy olyan szakszervezetek alakuljanak, amelyek hathatósan képviselik a szakma ágainak és szereplőinek érdekeit. Erre külföldön van már példa, Magyarországon azonban a semmiben lógnak a szcéna szereplői, a filmesek most lehetetlen helyzetben vannak: nincsen érdekvédelmi szervezetük.

Ez egy bonyolult, hosszú munkafolyamat, de abban reménykedem, hogy most valami elindul. Ha lennének szakszervezeteink, ez a mostani ügy is másképpen alakult volna, nem lehetett volna egy pillanat alatt utcára tenni a kollégákat.

Reisz Gábor szerint a Filmalap által felépített rendszer működőképes: több, a közönség körében és a fesztiválokon is sikeres filmet támogattak. Jelenleg második nagyjátékfilmjén dolgozik, amely a Filmalap támogatásával forog. Nem tart attól, hogy a nyílt levél aláírása miatt a jövőben esetleg támogatástól eshet el.

Nem hiszem, hogy a dolgok így működnének. Korábban is volt – igaz, nem politikai jellegű – tiltakozás, azt a petíciót több olyan szereplő is aláírta, akik később filmalapos pénzhez jutottak. Már csak ezért sem tartok retorziótól.

Konkol: Félezer ember már tudja, hogy van remény

Roboraptor blogunk szerzője, Konkol Máté az Eötvös Loránd Tudományegyetem rendező mesterszakának elsőéves hallgatója. Mint mondja, egyetemistaként nem kell félnie az esetleges megtorlástól, mert

lesznek más lehetőségek. Biztos vagyok benne, hogy akik ezen a listán szerepelnek, számíthatnak egymásra. Olyan neveket, mint például az Oscar-díjas Saul fia alkotói, nem lehet zárójelbe tenni.

Konkol a nyílt levélre valamilyen releváns választ remél, bár arra kevés esélyt lát, hogy Kálomista Gábor a már említett, hevesen tagadó közleményén túl megszólalna, arra pedig még kevesebbet, hogy megbánást tanúsít. Akiktől választ, kommentárt vár, azok a Nemzeti Filmalap és a Kálomista-birodalom egyik legnagyobb megrendelője, az MTVA.

De ha nem is születik semmilyen nyilatkozat, a nyílt levélnek már akkor is volt értelme: az aláírók megerősítést kaptak, hogy nincsenek egyedül.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik