Belföld

Népszabadság-sztori: “Tudtuk, hogy ez lesz, de azt nem, hogy így”

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2016. 10. 13. 14:13

Korábban a témában:

A történetben nincs felelősségünk.

Ezt mondta  a Népszabadság Zrt.-ben korábban 27,65 százalékot birtokló Szabad Sajtó Alapítvány elnöke egy szerdai háttérbeszélgetésen.

Az MSZP pártalapítványa 2015-ben adta el részesedését a Mediaworks Zrt.-nek, de a sztori nem előzmény nélküli. Kránitz László alapítványi elnök szerint azonban amíg ők résztulajdonosok voltak, mindig figyelembe vették a szerkesztőség érdekeit. A háttérbeszélgetés apropóját az adta, hogy a napokban többször több helyről kritizálták a Szabad Sajtó Alapítványt, miért nem akadályozta meg a Népszabadság ledarálását.

Földes György, az alapítvány korábbi elnöke még 2011-ben, amikor felvetődött, hogy eladnák a Ringier-nek a tulajdonrészüket, úgy nyilatkozott a 24.hu-nak: ő mindig is ellenezte, hogy “a bal olyan médiabirodalmat építsen ki, mint a jobb. El kellett volna kerülni, hogy szinte a teljes politikai sajtó pártfüggésbe kerüljön. A média pártosodása egy lefelé mutató spirál, amely sokat árt a demokratikus nyilvánosságnak, a nemzeti önsorsrontás része. A Népszabadság üdítő kivétel ez alól.”

 Miért ne lehetne, miért ne járna a kormánynak egy saját orgánum? Ez lenne a sajtószabadság elleni merénylet? (…) Félrevezetés az, hogy a sajtónak mindentől függetlennek kell lennie. Ez nem igaz. A sajtó érdeket szolgál, s a hazai sajtó jelenleg a kormánnyal és az MDF-fel ellentétes érdekeket szolgál.
Mondta még 1990-ben Csurka István a Népszabadságnak.

Eztán Földes távozott az alapítvány éléről, az alapítvány pedig kapott egy 350 milliós vételi ajánlatot a részesedésére. Kránitz szerint a Ringier később visszamondta az üzletet, sőt, a tárgyalások során vadonatúj ötlettel állt elő: inkább vegye meg az alapítvány a Ringier többségi pakkját, legyen az MSZP pártalapítványa a lap főtulajdonosa. Kránitz szerint az ajánlat meglepte őket, és rövid gondolkodás után úgy döntöttek, megveszik a Ringier részét. Ám a Ringier visszatáncolt.

2014-ben aztán a cég az alapítvány tudtára hozta, hogy a Heinrich Pecina (róla portrénkat itt olvashatják) tulajdonában lévő Vienna Capital Partnersszel tárgyalnak. A Ringier ekkor azt kérte az alapítványtól, mondjon le a korábban megszerzett elővásárlási jogáról (amivel az alapítvány elvileg pénz hiányában nem is tudott volna élni). Kránitz szerint a VCP egyértelművé tette, nem tűri a pénzügyi veszteséget, a Szabad Sajtó Alapítvány ugyanakkor nem volt képes finanszírozni a hiány rá eső részét.

2014-re már 481 milliós tartozása volt a lapnak, Kránitz szerint folyamatosak voltak az elbocsájtások, 20 helyett 16 oldalas lett a lap, a bérekből rendszeresen faragtak.

A számokról itt az Átlátszó grafikája:

A VCP az év novemberében állt újabb ajánlattal az alapítvány elé, hogy megvenné a tulajdonrészt. Az elnök szerint ekkor már a szerkesztőség nagyobbik része is presszionálta őket, hogy a pártalapítvány szálljon ki, ne legyen balos stigma a lapon, hátha ez esetben érkezne állami hirdetés. (Többen ezért is furcsállják most azokat a hangokat, akik azt mondják, miért szállt ki az alapítvány, miért nem maradt meg egy hálónak a kiadón belül.) Az adás-vétel 2015 közepén történt meg, Kránitz a háttérbeszélgetésen nem mondott összeget, amúgy százmillióról forintról tudni.

Pecina cége már akkor elmondta, a felvásárlás után áramvonalasítaná a lapot, majd öt-hat év múltán megválna tőle; a VCP-nek ebben van gyakorlata, a térségben számos ilyen tranzakcióban vett részt. A Szabad Sajtónak arról nem volt biztos információja, kinek adná el később Pecina a céget, a jobbos vevőkről (Habony vagy Mészáros Lőrinc köre) csak suttogtak, de konkrétumot senki nem tudott. Tudták, hogy lesz eladás, de azt nem, hogy így fog végbemenni.

A VCP nem árult zsákbamacskát, a későbbi eladásról lehetett tudni, de a lap felfüggesztéséről nem volt szó, mondta Kránitz.

De végül ez történt, október nyolcadikán jelent meg utoljára a lap nyomtatásban, azóta az online felület is elérhetetlen.

Kránitz szerint a történteket akkor sem tudták volna megakadályozni, ha maradnak a Népszabadság Zrt.-ben, mert időközben a kiadói és a dolgozói jogok átkerültek a Mediaworks Print Zrt.-be, ami később beolvadt a Mediaworksbe. Kránitz szerint a Szabad Sajtó Alapítványnak a történtekben nincs felelőssége.

Egyébként azt, hogy beszántják a lapot, Kránitz is csak aznap reggel tudta meg, és “először nem akartam elhinni”.

A napokban Földes is újra a nyilvánosság elé állt, azt nyilatkozta:

a Fidesz-kormány évek óta dolgozik a baloldali, demokratikus sajtó ellehetetlenítésén, a minőségi tájékoztatást és tájékozódást szolgáló médiumok felszámolásán. Ennek a folyamatnak a csúcspontja, helyesebben a mélypontja a Népszabadság bezárása. Nemzeti szégyen, hogy ez megtörténhet.

A Mediaworksnél tehát most ott van tizenkét megyei lap, amit a Pannon Lapok Társaságától vett meg, a Nemzeti Sport, Orbán kedvenc lapja, valamint több, jelentős bevételt termelő életmódmagazin. Kránitz úgy hallotta, Pecináék három részre dobják majd szét a csomagot, a Fidesznek kellenek a megyei lapok, kampányidőszakban ezzel lehet igazán “tájékoztatni”, “a Sport Orbáné”, a magazinok pedig egy “közelihez” kerülnek.

Ami biztos: a Népszabadság az eddig ismert formájában megszűnt létezni.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US actress Sharon Stone arrives on May 21, 2013 for the screening of the film "Behind the Candelabra" presented in Competition at the 66th edition of the Cannes Film Festival in Cannes. Cannes, one of the world's top film festivals, opened on May 15 and will climax on May 26 with awards selected by a jury headed this year by Hollywood legend Steven Spielberg.     AFP PHOTO / LOIC VENANCE / AFP PHOTO / LOIC VENANCE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.