Budapest, 2015. június 22.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b) az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. június 22-én. A második sorban Németh Szilárd, a Fidesz képviselője (b) és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Belföld

Mi az MSZP-n röhögünk, a kormány meg rajtunk

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2016. 10. 12. 16:27

Korábban a témában:

Kedden a teljes MSZP-frakció rossz gombot nyomott, amikor a társasági adó módosításáról szóló kormánypárti javaslat elfogadásáról döntött a parlament. Az ellenzéki párt a tévedés miatt együtt szavazott a Fidesszel és a KDNP-vel, amiért az eset után közleményben kértek elnézést. A közvélemény már csak azért is felháborodott, mert nem sokkal előtte az MSZP még arra szólította fel Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, amennyiben az Országgyűlés megszavazza azt.

A MSZP ügyetlenkedése nagyon kínos, ezt a párt sem tagadja. De míg a közvélemény a kétbalkezes szocialistákon hüledezik, valami sokkal fontosabb dolog történik. Hangzavar, Lex Szél, adókedvezmények – összeszedtük, mi lehet a háttérben.

A 24.hu értesülései szerint a malőrhöz az vezetett, hogy a hangos tanácsteremben a jelenlévőket irányító Burány Sándort megzavarta a mögötte ülő Gőgős Zoltán, így a frakcióvezető-helyettes rossz vezényszóval instruálta a szocialistákat, ezért nyomott a teljes frakció “nem” helyett “igen”-t. Erről maga Gőgös Zoltán is írt Facebook-oldalán:

Burány Sándor frakcióvezető-helyettes a 24.hu kérdésére emlékeztetett: hasonló véletlennek áldozatul esett már több parlamenti frakció is, Orbán Viktor 2008-ban több, mint tíz alkalommal szavazott a saját pártja ellen, 2011-ben pedig – már miniszterelnökként – a családvédelmi törvénynél nyomott rossz gombot.

A technikai hiba azért tud előfordulni, mert a teremben akkora a zaj, hogy alig lehet hallani, hogy a levezető elnök hol tart a forgatókönyvben

– mondta lapunknak Burány Sándor.

Azoknak, akik nem követik rendszeresen a parlament életét, egy kis magyarázattal szolgálunk. A Tisztelt Ház futószalagon dönt a törvényjavaslatokról, két gombnyomás között 30-90 másodperc telik el. Minden frakcióban van egy ember, aki elősegíti a szavazást. Ő adja ki a vezényszót a közösen kialakított szavazási magatartást illetően, párttársai pedig követik szavát és ennek megfelelően nyomják meg a gombokat. A szavazást segítő embernél egy ugyanolyan szavazási forgatókönyv van, mint a levezető elnöknél, ha utóbbi szavait nem lehet megfelelően érteni, a szavazást segítő képviselő rossz instrukciót adhat ki. Ez történt kedden is Burány Sándor szerint.

Az ellenzék általában minden kormányzati javaslatra “nem”-mel szavaz, kivéve a nemzetközi egyezményeket. A soron következő szavazás egy ilyen egyezmény kihirdetéséről szólt. Ennél “igen” volt a közösen megbeszélt szavazási magatartásunk, és tévedésből ezt az “igen”-t mondtam be az egyébként kívánatos “nem” helyett. Ez egy öngól volt, amiért elnézést kérek.

Hozzátette: már csak azért is kínos az ügy, mert az MSZP a hétfői bizottsági ülésen, a keddi plenáris ülésen és egy külön sajtótájékoztatón is hangos érvekkel tiltakozott az adótörvény módosítása ellen. A tévedést azonnal jelezték, a szavazási jegyzőkönyvhöz csatolták, hogy nem szándékosan nyomtak “igen”-t.

Az MSZP-frakció hibája egyébként nem változtatott a szavazás eredményén: mivel úgynevezett feles törvényről van szó (a javaslat elfogadásához legalább a képviselők felének plusz egy képviselőnek kell igennel szavaznia), a Fidesznek a szocialisták potyaszavazatai nélkül is megvolt a többsége.

Milliárdos trükköt dobhattak be

A milliárdokról és átláthatóságról szóló módosítást villámsebességgel verte keresztül az Országgyűlésen a Fidesz. Hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel terjesztette be, kedden pedig már szavazott is a parlament. Burány Sándor szerint az ellenzék az ülésteremben is arról tanakodott, hogy mi állhat a nagy sietség hátterében. Mint mondja:

Az egyik lehetséges forgatókönyv az, hogy valamelyik közérdekű adatigénylés célba ért, és nem lehet másképpen megakadályozni, ahogyan azt megpróbálták a Magyar Nemzeti Bank esetében is. Akkor is törvényben akarták titkosítani azokat az adatokat, amelyeket addig ki lehetett kérni. A másik lehetséges magyarázat szerint minden olyan dolgot nagyon gyorsan visz keresztül a parlament, amit már a Fidesz is szégyell. Jellemző, hogy a kötelező vezérszónoklaton kívül nem hangzott el kormánypárti felszólalás, ez is azt mutatja, hogy már a Fidesz is röstelli a törvénytervezetüket. A kettő egyidejűleg is igaz lehet.

Hadházy Ákos LMP-s politikus fontos összefüggésre hívta fel a figyelmet az ATV Start című műsorában. Az egykori fideszes, aki a szekszárdi trafikbotrány kirobbantásával lett ismert, arról beszélt, hogy a törvényjavaslat értelmében

nemcsak a milliárdos sporttámogatások tűnnek el a vizslató szemek elől, hanem ezeknél nagyságrendekkel nagyobb összegeket rejthetnek el.

A pártban Lex Szélnek nevezték el a két nap alatt keresztülvert törvényt, mivel gyanítják, hogy köze lehet Szél Bernadett társelnök, a Nemzetgazdasági Minisztériummal szemben indított nyertes peréhez. Hadházy magyarázata szerint párttársa azért perelte a minisztériumot, hogy megtudják, mekkora adókedvezményeket kapnak azok a nagyvállalatok, amelyek Magyarországra hozzák gyáraikat, üzemeiket. Ezt már csak kis- és középvállalatok versenyképessége miatt is jó lenne tudni, hiszen Hadházy szerint fontos lenne, hogy a külföldi nagyvállalatokhoz hasonló feltételeket biztosítsanak számukra. Az LMP-s szerint minden jel arra mutat, hogy a stratégiailag kiemelt, külföldi nagyvállalatoknak adott adókedvezményeket titkosítása volt az egyik fő cél.

Nem tudjuk, hogy amikor nagy örömmel átvágnak egy szalagot, hogy itt felépült egy hatalmas összeszerelő üzem, akkor azért a kormány mennyit fizetett

– mondta az ATV-ben Hadházy. Szél Bernadett parlamenti felszólalásában leszögezte: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha Áder János aláírja a törvényt és ehhez a többi ellenzéki párt segítségét kérte.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

The rescued private owned submarine UC3 Nautilus that sank on Friday 11. August, are dragged into Copenhagen Harbor 12. August 2017 by the Salvage ship Vina. The Swedish journalist Kim Wall which was on board the submarine is still missing. Owner and Captain Peter Madsen was rescued and charged with negligent manslaughter. (Foto: Jens Noergaard Larsen/Scanpix 2017)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.