Debrecen, 2015. július 1.
Férfiak sétálnak a belváros irányába a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal debreceni befogadó állomásának kerítése mellett 2015. július 1-jén.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Belföld

Az alkotmánymódosítás semmit nem ér a menekültekkel szemben

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2016. 10. 05. 18:56

Korábban a témában:

Joggal merülhet fel a kérdés annak a magyar állampogárnak a fejében, aki végignyomta az elmúlt pár hónap durva, hazug, kirekesztő menekültellenes kampányát, hogy ha már beleállt a keresztény gyökereink megvédelmezésébe, akkor most Orbán ugye tényleg nem enged be több migráncsot Magyarországra.

Hát, lehet, hogy csalódni fog.

Ennek az egész népszavazásnak volt is haszna, meg nem is. Orbán Viktor számára mindenképp jó volt, mert még úgyis el tudta hitetni az erre vevő, aktivizálható szavazókkal, hogy egymillió szavazattal több áll most mögötte, mint a legutóbbi választáskor, hogy igazából ez nem feltétlenül igaz, sőt. Orbán ugyan abszolút nyertese lett az egész népszavazásnak, de az még mindig nem derült ki, hogy ezen kívül lett-e az egésznek bármilyen gyakorlati értelme.

Budapest, 2016. október 4.
Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Kósa Lajossal, a Fidesz frakcióvezetőjével az október 2-ai kvótareferendummal kapcsolatban közösen tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2016. október 4-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Egyébként egy politikai okokból kiírt népszavazásnak nem is feltétlenül kell, hogy legyen a politikain kívül bármi értelme. Mert hiába állította a kormány húszmilliárd forintból, hogy a migráció kérdése 2016 októberében nemzeti kérdés, nem az. Vagy legalábbis nem úgy, és nem annyira, mint ők mondják. Ezen kívül a népszavazás természetesen betöltötte a szerepét, természetesen politikai szempontból, és ha még érvényes is lett volna, az csak pluszt ad Orbán sikeréhez.

De tegyük fel, hogy az a 3,3 millió ember, aki elment szavazni, úgy érezte, hogy a migráció kérdése 2016 októberében igenis nemzeti ügy, sőt, nemzethalállal fenyegető tragédia.

Számíthatnak-e ők arra, hogy a kormány a népszavazás közjogi következményeivel ezt a fenyegetést elhárítja. Induljunk ki a népszavazási kérdésből, amely így hangzott:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

A kérdésben a kötelező betelepítés jogilag és politikailag is értelmezhetetlen kijelentés. Utólag nagyon sok kritika érte a Kúriát azért, mert ezt a kérdést átengedte. Több probléma van vele ugyanis:

  • Nem egyértelmű, hogy mire gondol kötelező betelepítés alatt,
  • Nem egyértelmű, hogy csak a jövőbeni, vagy a múltbéli döntésekre vonatkozik-e
  • És nem egyértelmű, mit jelent ebben az esetben az Országgyűlés hozzájárulása.

Mert ha eredetileg is alkotmánymódosítást jelentett volna, a törvény szerint nem lehetett volna a kérdésről népszavazni. A törvény szellemét még azzal is megsérti a kormány, hogy utólag, az érvényesség miatti jogi kötelezettség nélkül jelentette be, hogy módosítják az alkotmányt. Erre egyébként semmi nem kötelezte őket, ahogy Orbán mondta, az érvényes népszavazásnak közjogi következményei vannak, a nem érvényesnek pedig közjogi következményeket kell adni.

Miután 3,3 millió ember szavazott arra (feltehetően), hogy az Európai Unió ne tudjon csoportosan menekülteket küldeni Magyarországra, érdemes megnézni, hogy a népszavazás, és az azt követő közjogi következmények ezt megakadályozzák-e.

A módosítás teljes szövege még nincs kész, de a miniszterelnök kedden elmondott belőle egy lényegi részletet:

A szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt Magyarországra csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelmére, az OGY által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott, törvényes határozat alapján lehet betelepíteni. Tilos a csoportos betelepítés.

Ez kerül tehát bele a magyar alaptörvénybe. A fenti idézet következménye pedig az lesz,

Hogy nem változik semmi.

A csoportos betelepítés egy politikai fogalom, ahogy az a fentebb beillesztett beszélgetésből is kiderül, amelynek semmilyen létező alapja nincsen. Az Európai Unió nem ismeri a csoportos betelepítés, főleg nem a kényszerbetelepítés fogalmát. Ezért nem is létezhet olyan program, amely ezt erőlteti rá Magyarországra.

Az, amit a magyar kormány csoportos betelepítésnek nevez, valójában egyénileg elbírált menedékkérők elhelyezése Magyarországon. Illetve pontosan nem is tudjuk, hogy mi az, amit ennek nevezünk, elmondom, miért:

  • A menekültkvóta nem létezik az Unión belül.
  • Jelenleg úgy néz ki, nem is lesz soha.
  • Az ötletet Angela Merkel dobta be a német tartományok mintájára, de csak
  • Két olyan döntés született eddig, amit kvótarendszer szerinti elosztásnak hívhatunk.
  • Ezek összesen 160 ezer menedékkérő elosztásáról rendelkeznek.
  • De ezek két egyszeri döntésből következnek.

Ebből a 160 ezer menedékkérőből jutna Magyarországnak 1294 darab menekült.

Ez úgy jött ki, hogy először 2015 júniusában döntött az Európai Unió Tanácsa 40 ezer menedékkérő elosztásáról, akkor még önkéntes alapon. Magyarország migrációtól fokozottan terhelt tagországként felmentést kapott.

Később, ugyanezen év szeptemberében a belügyminiszterek tanácsa elfogadott egy határozatot 120 ezer menedékkérő kvóta szerinti elosztásáról. Magyarország és Szlovákia nemmel szavazott, de az elfogadáshoz elég volt a minősített többség, nem kellett egyhangúan szavazni. Alulmaradtunk.

Még később, októberben az Európai Tanács, az EU állam- és kormányfőkből álló szerve elfogadott egy következtetést, amelyben leírták, hogy a menekültek befogadására tett határozatokat be kell tartani. Ez az, amit már Orbán is aláírt, és ezért támadta meg azóta többször a Demokratikus Koalíció.

Az 1294 menedékkérőről szóló határozatot Magyarország megtámadta a bíróságon. Több indokunk volt erre, de a lényegiek ezek:

  • A határozat elfogadásakor a Tanács a gyakorlatban törvényt alkotott, pedig ehhez nincs joga, végig kellett volna vinniük a tervet a rendes törvénykezésen, például a Bizottságon és a Parlamenten.
  • Nem szabadott volna minősített többséggel elfogadni a határozatot, hanem egyhangú szavazás kellett volna hozzá.
  • Hiába szól elvileg korlátozott időre, a határozat következményei nem átmeneti idejűek, ahogy a Tanács fogalmazott.
  • Többször módosítottak a határozat szövegén egyeztetés nélkül.

Az ügyről várhatóan a következő hetekben dönt majd a bíróság, és Magyarországnak jó esélye van arra, hogy megnyerjük. És hogy miért fontos ez?

Azért, mert az 1294 menedékkérőre nem vonatkozik a népszavazás és az alkotmánymódosítás.

Az EU eleve ezzel számolt, de most már Orbán is kimondta, hogy a népszavazás közjogi következményei csak a jövőbeni döntéseket érintik.

Így tehát érdemes megnézni, hogy ezek a közjogi következmények, tehát az alkotmánymódosítás maga, mire lesz jó a menedékkérők letelepítésének megakadályozásában.

Az 1294 menedékkérőt valószínűleg be kellene majd fogadnunk.

De jó eséllyel nem fogjuk. Ha a bíróság úgy dönt, hogy elmeszeli a határozatot, akkor azért nem, ha pedig úgy dönt, hogy a határozat megállja a helyét, akkor a magyar kormány vagy betartja, vagy nem. Ha nem tartjuk be, abból kötelezettségszegési eljárás lehet, aminek forrásmegvonás lehet a legkomolyabb következménye. A magyar kormány ezt simán benyelné, ha nem kell érte menekülteket befogadnia. Majd megunják a kötelezettségszegésesdit és hazamennek.

A jövőbeni kvótarendszerrel kapcsolatos döntések már érdekesebbek. Ha születne ilyen döntés, bár egyelőre úgy tűnik, nem fog, akkor az alkotmánymódosítás a mostani szövege szerint semmilyen felmentést nem jelentene alóla. A módosítás szövegének jelentése gyakorlatilag az, hogy Magyarorszának a dublini szerződéshez kell magát tartania, tehát egyenként bírálja el a menedékkérők befogadását. A dublini szerződés ráadásul az egyik alapja is a bírósági keresetünknek a határozat ellen.

Bár olyan pletykákat is hallani, hogy ha tényleg lenne döntés a menekültkvótáról, akkor Magyarország egyszerűen benyelné a bírságot, amelyről állítólag már egyezkedtek a Bizottsággal. Eszerint az egyezkedés szerint állítólag a bírságot valahogy le akarják majd faragni a mostani költségvetési ciklusban nekünk jutó támogatásokból. Ha ez így lesz, arról tudni fogunk, mert a költségvetési módosításokról az Európai Parlamentnek is szavaznia kell.

A konklúzió tehát az, hogy

az alkotmánymódosítás semmiben nem jelent akadályt, ha a jövőben az Európai Unió mégis kitalálná, hogy bevezeti a kvótarendszert.

Maximum politikai súlyt képviselhet, hogy ne vezessék be.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.